Half a century of the Hungarian táncház movement – Call for papers
Last year we celebrated the 50th anniversary of the initiative that came to be a new wave of Hungarian folk dance and music revival, the Táncház (dance house) movement. In honour of the movement’s first half-century, the Institute for Musicology RCH, Budapest and the Institute of Ethnomusicology ZRC SAZU are organising a conference on folk music and folk dance studies. Paper abstracts (not exceeding 300 words) are welcome from applicants in this subject area, with particular emphasis on the following:
(a) the institutionalisation and institutional network of the táncház movement, developed over the last fifty years;
(b) the ideological and aesthetic background of the movement;
(c) the movement’s relationship with national and international research on folk music and folk dance;
(d) the status of the movement within the history of folk revivals in Hungary and abroad
(e) the internationalisation of the movement, including the ethnic Hungarian communities in the neighbouring countries, the Hungarian diaspora, and non-Hungarian revival initiatives based on the táncház model.
We intend to publish the presented papers in a conference volume.
Applications (with abstracts of 20-minute papers) are welcome until 31 March 2023 at This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it..
Conference venue and time:
Bartók Hall, Institute for Musicology (Budapest I, Táncsics M. u. 7.)
23 May 2023.
Organised by:
Pál Richter
Drago Kunej
Soma Salamon
Zoltán Karácsony
Download the Call of paper in PDF format.
Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat
A tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült Fedeles-Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa és Bukáné Kaskötő Marietta, a BTK Zenetudományi Intézet fiatal kutatója 2023. február 23-án.
A több mint fél évszázada alapított elismerésre a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. Összesen 25-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Földváry Miklós István előadása az Early Music in Central Europe online fórumon
A magyar, cseh és szlovák kezdeményezésű Early Music in Central Europe online előadássorozat újabb eseményére kerül sor 2023. március 1-én délután 17 órakor. A főszereplő Földváry Miklós István, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszék, valamint az ELTE „Lendület” Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. Az előadás témája a kutatócsoport által létrehozott, a nyugati latin egyház és liturgia középkori és kora újkori úzusváltozatainak világviszonylatban is az egyik legnagyobb szabású digitális gyűjteménye és adatbázisa, az Usuarium. A szervezők, köztük a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel vár minden érdeklődőt. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet február 28-án 17.00 óráig.
Évfordulók 2023 – a Zenetudományi Intézetben. Konferenciafelhívás
A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.
A Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából tudományos konferenciát szervez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel. Olyan előadásokat várunk, amelyek
- a Népzenekutató Csoport máig tartó történetét, tudományos kutatásainak jellemző irányait és módszereit vizsgálják,
- működésének és munkatársainak magyar és külföldi kutatókkal, kutatóműhelyekkel, illetve más tudományterületekkel – köztük a zene-, néprajz- és irodalomtudománnyal – való kapcsolatrendszerét tárják fel,
- vagy kifejezetten Lajtha László, Szabolcsi Bence, illetve Martin György zenetudományban, népzene- és néptánctudományban betöltött szerepével, tudományos közéleti hatásával foglalkoznak.
A konferencia időpontja:
2023. november 30–december 1.
Szervezői:
Richter Pál
Riskó Kata
Varga Sándor
A legfeljebb 250 szavas jelentkezéseket 2023. március 31-ig kérjük elküldeni a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre.
Liszt Ferenc kétzongorás művei kritikai kiadásban
Liszt Ferenc zenei életműve mintegy 700, egy vagy több változatban fennmaradt kompozíciót számlál. A teljes életmű kritikai kiadására eddig két kísérlet történt. Az első avagy „régi” összkiadás Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére indult meg 1907-ben. A nívós, felerészben Liszt-tanítványokból álló közreadó gárda és a zenei összkiadásokban nagy tapasztalattal rendelkező lipcsei kiadó, a Breitkopf & Härtel együttműködésében 1936-ig az életmű egyharmada vált hozzáférhetővé igényes kiadásban. A kényszerűen abbamaradt munka 1970-ben indult újra, a modern kritikai kiadásoktól elvárt elvek alapján.
Az Új Liszt Összkiadás 1970-től Gárdonyi Zoltán és Szelényi István, 1973-tól Sulyok Imre és Mező Imre, 2009-től Kaczmarczyk Adrienne vezetésével folyt az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál. 2021-ig a mintegy 350 kompozícióból álló szólózongora-életmű túlnyomó része, többek közt számos, kéziratból előkerült, addig ismeretlen kompozíció látott napvilágot. A kutatási és közreadási feladatokat a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1. óta a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán megalakult Liszt kutatócsoport végzi. A Kaczmarczyk Adrienne vezetésével működő kutatócsoport amellett, hogy befejezi a szólózongoraművek két sorozatát, a következő tíz év során elkészíti a zongorára és zenekarra írt művek, valamint a kétzongorás kompozíciók kritikai kiadását.
Liszt kétzongorás művei közül a sorozat 1. kötetében két kompozíció jelent meg. A Grand duo Liszt egyetlen olyan műve, amely eleve erre a hangszerösszeállításra íródott. A 23 éves zeneszerző három Mendelssohn-zongoradarabra alapozta művét, amelyeket a Dalok szöveg nélkül 1832-ben kiadott 1. füzetéből választott ki. Noha a duót Liszt és Chopin 1834. december 25-én bemutatta Párizsban, Liszt a kedvező fogadtatás ellenére sem publikálta szerzeményét. A ránk maradt autográf munkakézirat, a kompozíció helyenként hiányos, kidolgozatlan második fele számos szövegkritikai kérdést vet fel (ld. pl. a kötet 48. oldalát). A kötetben kiadott másik kompozíció Schubert ún. Wanderer-fantáziája, amelyet Liszt 1851-ben zongorára és zenekarra, majd legkésőbb 1855-ig két zongorára írt át. Az eredeti Schubert-művet ő ismertette meg még a bécsi koncertlátogatókkal is az 1840-es évek második felében. Lisztet nemcsak a fantázia szépsége ragadta meg; a Schubert-mű mintául szolgált saját kompozíciós módszeréhez, a weimari alkotókorszakában (1848–1860) kidolgozott és emblematikussá vált ún. egybekomponált ciklikus formához.
A két kompozíciót Sas Ágnes adta közre, a keletkezés- és bemutatástörténetet feldolgozó előszót Kaczmarczyk Adrienne írta, a kritikai jegyzeteket a két szerző közösen jegyzi. A három nyelvű kötet az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.
