|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Nemzetközi etnomuzikológiai konferencia Kolozsváron
2023. október 23–24-én Traditional Music – Folk Recoveries, Adaptations, Restitutions (Muzici tradiționale – recuperări, preluări, restituiri) címmel, második alkalommal került megrendezésre nemzetközi etnomuzikológiai konferencia Kolozsváron a Georghe Dima Zeneakadémia (Academia Națională de Muzică „Gheorghe Dima") népzenei tanszékének szervezésében. A helyszínt az Erdélyi Néprajzi Múzeum (Muzeul Etnografic Al Transilvaniei) biztosította.
A Zenetudományi Intézet munkatársainak előadásai a Magyar Tudomány Ünnepe Budapest 150 konferenciáján
2023. november 14. 10.00–16.00 óra között a Zenetudományi Intézet munkatársai adnak elő a Magyar Tudomány Ünnepe Budapest 150 konferenciáján. Az eseményt a Humán Tudományok Kutatóháza kistermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) tartják, és online is követhető lesz. A személyes részvétel regisztrációhoz kötött.
A konferenciát a MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya szervezi. A teljes program és további részletek elérhetők az MTA honlapján.
Múzeumok Őszi fesztiválja a Zenetörténeti Múzeumban
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében három izgalmas programmal várták a látogatókat a Zenetörténeti Múzeum munkatársai október közepén.
Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek – könyvbemutató
|
|
Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek – könyvbemutató HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. november 9. csütörtök, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában megjelent intézetünk tudományos főmunkatársa Brauer-Benke József „Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek.” című monográfiája. A kötetnek intézetünk igazgatója Richter Pál volt a lektora és a témaválasztást a tavaly elhúnyt Sárosi Bálint ihlette, aki összességében azon a véleményen volt, hogy „Nincsenek népi hangszerek, csak hangszerek, amelyeken népzenét is játszanak.” Ezzel Sárosi rávilágított arra a tényre, hogy bár a „népi hangszer” fogalom egy gyakran használt kifejezés, de a korábbi definíciók áttekintése arra mutat, hogy több olykor egymásnak is ellentmondó jelentéstartalommal használták és használják, és egy minden szempont tekintetbevételével egzaktnak tekinthető „népi hangszer” definíció meghatározása komoly kihívásnak tűnik. Az „ősi” és a „nemzeti hangszer” fogalmakkal is hasonló a helyzet, mert egyiknek sem alakultak ki egységes, tudományosan elfogadott kritériumai, és az adott ország értelmiségi rétege döntötte el, nem egyszer kitalált hagyományként, hogy mit tekint nemzeti hangszernek. Mivel nemcsak a nacionalizmus, hanem a multikulturalizmus is megtalálta a maga szimbolikus hangszereit, összességében úgy tűnik, hogy a hangszereknek, mint a különböző ideológiák szimbólumainak, hasonló szerepe van, mert a nemzeti hangszerek szimbolikájához hasonlóan a multikulturális hangszerek is pszichológiai és kulturális határjelzőként funkcionálnak, és egyszerre fejezik ki az összetartozást, valamint a másoktól való elkülönülést. Mivel a szimbólumok nemcsak a közös múltból, hanem a jelenből is származhatnak, így válhatnak a multikulturális hangszerek adott politikai állásfoglalás szimbólumává.
Brauer-Benke József
 |
 |
A kötetet Richter Pál, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertetik.
A kötet kedvezményes ára a helyszínen: 3.500 Ft.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az esemény nyilvános és ingyenes.
Tudományos ülés Bartók szlovák népzenei gyűjtéséről
|
|
Tudományos ülés Bartók szlovák népzenei gyűjtéséről HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. október 26. csütörtök, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2023. október 26-án 15 órakor nemzetközi tudományos ülést rendez a Zenetudományi Intézet Bartók termében Bartók Béla szlovák népzenei gyűjtését közreadó Slovenské ľudové piesne könyvsorozat utolsó kötetének megjelenése alkalmából. Az Alica Elscheková és Oskár Elschek által szerkesztett sorozat ismertetésén túl előadás hangzik el a szlovák népzene szerepéről Bartók kompozícióiban, valamint a Bartók által készített eredeti fonográffelvételek szlovák-magyar együttműködésben történő megjelentetésének tervéről. Az angol nyelvű ülésen Hana Urbancová, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója Bartók népzenekutatói munkásságának a szlovák etnomuzikológiára gyakorolt hatását ismerteti.