A források kritikai kiadása a magyar és a nemzetközi folklorisztikában (mint általában a kultúrakutatásban) az egyik legalapvetőbb feladat. A néptánckutatás megkésettsége miatt az első átfogó forráskutatási tervek az 1950–60-as években készültek, és ekkor kezdtek a forráskiadás elméletimódszertani és technikai kérdéseivel is foglalkozni. A táncos forráskiadás megtervezésében ösztönzően hatottak a társtudományok (történettudomány, nyelvészet, népzenetudomány, irodalomtudomány) forráskiadó munkái, illetve a több tudományág tanulságait összegző forrástani és szövegtudományi/textológiai kutatások, elsősorban a folklorisztikai textológia.

Az előadás az ugrós táncok monográfiájának készülő kiadása kapcsán felvetődött kérdésekre keres választ:

1. Érvényes lehet-e ma egy fél évszázaddal ezelőtt készült és a folklórkutatás korábbi hagyományaira épülő forráskiadási terv?
2. Sikerülhet-e harmóniába hozni a források válogatásában és rendezésében két jelentős kutató-egyéniség, Martin György és Pesovár Ernő eltérő rendszerelméleti koncepcióit?
3. Hogyan érvényesíthetők az ugrós táncok korai forrásanyagának értelmezésében az újabb kritikai elméletek meggondolásai?

• Tudományos fórum
• 2012