|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Tallián Tibor: Szocializmus a vasfüggöny mögött, avagy a 3 H: Az 1956-57 évi magyar szabadságharc emlékére Bartók terem, 2016. október 20. csütörtök, 10 óra |
„... ez egy ellenforradalmi rendszer. Ez nem kommunista, ez nem szocialista, ez nem marxista ideológián alapuló rendszer, ez eredetileg lehet, hogy marxista eszméket képviselő személyeknek, kis, elsősorban értelmiségi csoportoknak kalandor, utópisztikus vállalkozása, amely csődre volt ítélve. ... Ez a rendszer a zászlajára az emberiség legnemesebb eszméit írta, ami akár tetszik valakinek, akár nem, Marx és Engels műveiben fogalmazódott meg ... Valójában ennek az ellenkezőjét valósították meg. Ugyanakkor voltak Sztálin halála után komoly kísérletek, például Nagy Imre kísérlete is, melyek a szocializmus becsületét akarták volna visszaadni. De nem sikerültek. 1956 világtörténelmi jelentőségű magyar forradalma és szabadságharca eltiprásában is győzedelmes befolyású lett, és fő forrása a hatvanas évek közepétől annak az egyedülálló hazai fejlődésnek, amely fokozatosan az eredeti szocialista eszmék és a modern piacgazdaság egy-egy elemének következetlen és felemás ötvözetével csupán azt volt képes átmenetileg elérni, hogy mi lettünk a szocialista tábor »legvidámabb barakkja«.”
Farkas Vladimir (2000)
