Bárdos Kornél [Albert S. O. Cist.] bibliográfiája
Összeállította: Rennerné Várhidi Klára[1]. Szerkesztette: Békéssy Lili.
Írásait műfajok szerint csoportosítva, ezen belül kronologikus rendben közöljük.
A protestáns graduálok himnuszai. Doktori értekezés. Gépirat (Budapest, 1948), 104 p.
Népzenei jellegű variálásmód a 15–18. századi magyar passiókban. Kandidátusi értekezés. Gépirat (Budapest, 1965), 399 p.
Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen 15. bis 18. Jahrhundert (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975) (= Musicologia Hungarica 5), 240 p.
Az eredetileg magyar nyelvű kandidátusi értekezés publikált változata.
Szabad királyi városaink és mezővárosaink zenei struktúrája és zeneélete a 16–17. században (1541–1686). Doktori disszertáció. Gépirat (Budapest, 1986), 226 p.
Magyarország zenetörténete II. köt. 1541–1686. [Szerkesztő és a következő fejezetek szerzője:]
I.: Városi zeneélet 19–86. p.
II.: Fejedelmi és főúri zeneélet 102–119. p.
(Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990), 622 p.
Városmonográfiák
Pécs zenéje a 18. században (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976), 167 p.
A tatai Esterházyak zenéje 1727–1846 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978), 259 p.
Győr zenéje a 17–18. században. A művek tematikus jegyzékét összeállította Vavrinecz Veronika (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980), 627 p.
Sopron zenéje a l6–18. században. A művek tematikus jegyzékét összeállította Vavrinecz Veronika. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984), 650 p.
Eger zenéje 1687–1887. A művek tematikus jegyzékét összeállította Vavrinecz Veronika. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987), 546 p.
Székesfehérvár zenéje 1688–1892. A színházi zene fejezetrészt írta Gupcsó Ágnes. A művek tematikus jegyzékét összeállította Vavrinecz Veronika. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993), 493 p.
Tanulmányok, cikkek gyűjteményes kötetekben, periodikákban
„A protestáns graduálok és a gregorián hagyomány”, Magyar Kórus (1949), 1579–1584.
„Az Eperjesi Graduál. I.: Gregorián kapcsolatok”, in Szabolcsi Bence – Bartha Dénes Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957) (= Zenetudományi Tanulmányok VI.), 165–298.
„Die Variation in den ungarischen Passionen des 16-18. Jahrhunderts”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 5, Fasc. 3/4 (1963), 289–323.
„Harcok a passió éneklése körül Magyarországon”, Theológiai Szemle 14/9–10 (1971), 296–303., 320.
„Eine späte Quittung Beethovens in Ungarn”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 16, Fasc. 1–4 (1974), 257–259.
[Csomasz Tóth Kálmánnal közösen:] „A magyar protestáns graduálok himnuszai”, in Vargyas Lajos (szerk.): Népzene és zenetörténet 3. (Budapest, Editio Musica, 1977), 34–277.
„Neue Forschungen zum Musikleben in der Esterházy-Familie in Tata und Csákvár”, in Stefan Harpner – H. C. Robbins Landon (ed.): Haydn Jahrbuch 10 (Eisenstadt, Universal Edition, 1978), 29–35.
„Richter Antal feljegyzései. Adatok Győr 19. századi zenéjéhez”, in Berlász Melinda – Domokos Mária (szerk.): Zenetudományi dolgozatok 1979 (Budapest, MTA ZTI, 1979), 111–118.
„Menner Bernát, a tatai Esterházyak karnagya és zeneszerzője”, in Tata Barátai Körének tájékoztatója II (Tata, n. n., 1980), 37–46.
[Vavrinecz Veronikával közösen:] „Christoph Stolzenbergs Werke in Sopron. Beiträge zu den musikalischen Verbindungen zwischen Regensburg und Sopron im 17–18. Jahrhundert”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae T. 22, Fasc. 1/4 (1980), 397–426.
„Adatok a kassai »városi trombitások« történetéhez”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1982 (Budapest, MTA ZTI, 1982), 75–84.
„A kőszegi iskolarektor zenei kötelességei a 17. században. Adatok a 17. századi iskolák zenéjéhez”, Magyar Zene 23/1 (1982) 5–9.
„Zum Musikleben in Zirc im XVIII. Jahrhundert”, Analecta Cisterciensia 38 (Roma, n. n., 1982), 76–99.
„Rauch András Sopronban / Andreas Rauch in Ödenburg / Andreas Ranch in Sopron”, in Ágnes Sas – Antal Jancsovics (ed.): Andreas Rauch: Musicalisches Stammbüchlein 1627 (Budapest, MTA ZTI, 1983) (= Musicalia Danubiana 2), 11–16., 29–35., 51–56.
„Újabb szempontok a magyarországi toronyzenészek történetének kérdéséhez”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1983 (Budapest, MTA ZTI, 1983), 103–109.
„A kőszegi iskolarektor szerződése a XVII. században. Az evangélikus zenei nevelés emléke”, Diakonia 5/2 (1983), 75–79.
„Adatok a pozsonyi és a nagyszombati káptalani–városi iskola 17. századi zenéjéhez”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1984 (Budapest, MTA ZTI, 1984), 13–16.
„Szabad királyi városaink és mezővárosaink zeneéletének struktúrája”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1985 (Budapest, MTA ZTI, 1985), 73–82.
„Újabb adatok Erdődy Nep. János gróf pozsonyi palotájának zeneéletéhez”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1986 (Budapest, MTA ZTI, 1986), 45–51.
„A szabad királyi városok zenei struktúrája a kisvárosokban. (I) Modor a 17. században”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1987 (Budapest, MTA ZTI, 1987), 75–86.
„A pásztói ciszterciek zenei működése az egri gimnáziumban”, Magyar Zene 28/1 (1987), 14–16.
„Struktúra hudobného zivota Bratislavy v XVII. storocí”, in M. Baláziková (ed.): Bratislavsky hudobny barok. Referáty prednesené na muzikologickej konferencii v rámci BHS 1985 (Bratislava, Mestsky dom kultúry a osvety, 1987), 21–28.
„Das Musikleben des Jesuiten und Piaristen Ordens in Nordungarn des 17. Jahrhunderts”, Roczniki Teologiczno – Kanoniczne. Towarzystwo Naukowe, Tom. 34. zeszyt 7 (Lublin, Katolickiego Uniwersytetu Lubelskiego, 1987), 315–329.
„XVI–XVII. századi számadáskönyvek és jegyzőkönyvek kiegészítő adatai »Erdély zenetörténeté«-hez”, Magyar Zene 29/3 (1988), 251–255.
„Hangszeres zeneoktatás a középiskolákban. Az »Entwurf« hatása a 19. század második felében”, Baranyai Művelődés 2 (1988), 34–35.
[Elhangzott Pécsett, a Művészetek Házában rendezett tudományos ülésen, 1988. május 13.]
„A szabad királyi városok zenei struktúrája a kisvárosokban (II.) Modor a 18. században”, in Berlász Melinda – Domokos Mária Zenetudományi dolgozatok 1989 (Budapest, MTA ZTI, 1989), 131–146.
„»Castor és Pollux«: zenés iskoladráma a XVIII. század közepéről”, Pintér Márta Zsuzsanna – Kilián István: Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások (Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 1989) (= Folklór és etnográfia 50), 87–91.
„Szabad királyi városaink es mezővárosaink zenei élete a 16–17. században (1541–1686)”, Magyar Tudomány 35/7 (1990), 796–801.
„Székesfehérvár zenei struktúrája a 18–19. században”, Magyar Zene 31/2 (1990), 130–133.
„Turner in den königlichen Freistädten Ungams von 16. bis zum 18. Jahrhundert”, Pannonische Forschungsstelle Oberschützen. Arbeitsberichte – Mitteilungen. Nr. 2, Sept 1991. Hrsg. von der Pannonischen Forschungsstelle des Instituts für Musikethnologie an der Hochschule für Musik und darstellende Kunst in Graz Expositur Oberschützen/Burgenland. Österreich/Austria, 121–129.
„Le istituzioni musicali nelle città libere regie e nei borghi nei secoli XVI e XVII (1541–1686)”, Danubio. Una civilta’ musicale. 3. Slovacchia, Ungheria. A cura di Carlo de Incontrera, Alba Zanini (Monfalcone, Teatro Coinunale de Monfalcone, 1993), 87–95.
Recenziók
[Bárdos Kornél „Gondolatok Agócsy László szolfézsmódszertani előadásáról”, Parlando 1959/3. Újraközlés: Parlando 2021/6.]:
https://www.parlando.hu/Gondolatok593.htm
„Bárdos Lajos: Modális harmóniák (Harmonies modales)”, [!] Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 6, Fasc. 1/2 (1964), 157–159.
„Csomasz-Tóth Kálmán: A humanista metrikus dallamok Magyarországon (Die humanistischen metrischen Melodien in Ungarn)”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 10, Fasc. 3/4 (1968), 367–371.
„Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 13, Fasc. 1/4 (1971) 404–407.
„Csomasz Tóth Kálmán: Dicsérjétek az urat. (Tudnivalók énekeinkről.) A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp. 1971. 264 l.” Theologiai Szemle, Új Folyam 15/1–2 (1972. január–február), 61–62.
„Muntág, Emanuel Viliam Figuš-Bystrý — Život a Dielo (1875–1937) [Élete és műve] (Martin, Matica Slovenská, 1973)”, Magyar Zene 16/1 (1975), 111–112.
Emléktáblák
Hagyaték
Bárdos Kornél Albert OCist hagyatéka a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban. Jelzet: HU PEL V.B.53: https://arca.melte.hu/index.php/hu-pel-00-v-b-53 (Magyarországi egyházi levéltárak közös segédlete)
[1] Forrás: Gupcsó Ágnes (szerk.): Zenetudományi Dolgozatok 1997–1998 (Budapest, MTA Zenetudományi Intézete, 1998), 241–246.
