A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
2023. július 24. és 28. között 51. alkalommal került sor Európa egyik legnagyobb zenetudományi konferenciája, a középkor és reneszánsz egy- és többszólamú zenéjével foglalkozó „International Medieval and Renaissance Music Conference”, rövidebben a MedRen megrendezésére.
A 2003-as jenai helyszín után az esemény újra Németországban, ezúttal a müncheni Bajor Tudományos Akadémián zajlott. A MedRen hagyományosan a középkor és kora újkor többszólamú zenéjének specialistáit fogta össze, az elmúlt években azonban a középkori liturgikus egyszólamúság kutatói is egyre nagyobb számban találják meg helyüket a közösségben, és működnek együtt a rokon területeken tevékenykedő kollégáikkal.
A konferencián közel kétszáz előadás hangzott el; volt szó többek között gregorián adatbázisok építéséről és beépítéséről a RISM rendszerébe, a Notre-Dame-repertoárról, zsidó és iszlám kéziratokról, középkori grúz és reneszánsz örmény zenéről, Hildegard von Bingenről, Josquinről, Lassusról és Senflről, késő középkori zeneelméletről, valamint 14. századi itáliai polifóniáról, trópusokról és Benedicamusokról.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportot a rendezvényen Nagy Torma Julianna képviselte, aki An unknown late medieval notated liturgical manuscript from the Episcopal Library in Székesfehérvár című előadásában egy nemrégiben Székesfehérváron talált késő középkori, feltehetően a lamspringei Szent Adorján monostorban készült és használt kottás kéziratról beszélt.
Nagy Torma Julianna, Czagány Zsuzsa
Forrás: abtk.hu