Laskai Anna: Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából - Kiállítási katalógus
Laskai Anna, Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából. Kiállítási katalógus / Snapshots From the History of an Orchestra. An Exhibition to Celebrate the 170th Anniversary of the Budapest Philharmonic Society / An Exhibition Catalogue (Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023).
2024. január 18-án jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársa, Laskai Anna szerkesztésében a Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából című kétnyelvű kiállítási katalógus. A 2023. novemberében megnyílt kiállítás továbbra is látogatható a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A tárlat a tárgyi és irattári emlékek mellett a Magyarország legrégebb óta működő szimfonikus zenekara archívumában megőrzött legfontosabb dokumentumtípusokat, magyar zeneszerzők ősbemutatóit, a filharmonikusok élén szereplő külföldi vendégkarmestereket, az országhatáron kívül megvalósult turnékat, valamint a zenekar mindennapjait is bemutatja a kezdetektől napjainkig. A katalógus a rövid bevezető szövegek mellett a kiállításon szereplő valamennyi dokumentum fényképét és leírását is tartalmazza.
A kötet ára 4200 Ft, megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, illetve megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.
Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.): Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia
Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.), Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia zenekarra / Franz Schubert–Ernst von Dohnányi: Fantasy in F Minor for Orchestra (Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023)
2023. december 21-én jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának két munkatársa, Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában Dohnányi Ernő Franz Schubert zongorára írt kompozíciójának, az f-moll fantázia zenekari hangszerelésének hasonmás fakszimile-kiadása.
A kötet tartalmából:
1928 novemberében Budapesten is megemlékeztek a száz éve elhunyt komponista-géniuszról, Franz Schubertről. A hangversenysorozat záró estjén hangzott el az a különleges kompozíció, melynek autográf hasonmás kiadását kezében tartja az olvasó: Schubert négy kézre írt zongoraművének, az f-moll fantáziának (D. 940) Dohnányi Ernő által készített zenekari hangszerelése. A Dohnányi-életmű 21. századi újrafelfedezése nyomán a közönségnek mind gyakrabban nyílik lehetősége meggyőződni a szerző színes és érzékeny zenekarkezeléséről. E tekintetben különösen izgalmasnak bizonyulnak azok az átdolgozások, amelyeket mások műveiből készített – kiváltképp, amikor olyan közkedvelt mesterműről van szó, mint a Schubert-fantázia. A kétnyelvű, gazdagon illusztrált bevezető tanulmány kíséretében közreadott partitúra-kézirat nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a zenekedvelők, muzsikusok, sőt reménybeli előadók figyelmét a méltatlanul elfeledett hangszerelésre. A kötet vásárlói két kuriózumszámba menő hangfelvételt is meghallgathatnak a kiadványban közölt QR-kódra kattintva: az eredeti Schubert-zongoraművet Dohnányi Ernő és tanítványa, Kilényi Edward 1954-es előadásában, valamint a kompozíció zenekari változatát a Vajda Gergely vezette Budapesti Filharmóniai Társaság felvételén.
A kötet ára 3200 Ft, megvásárolhatók a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetőek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.
A Zenetudományi Intézet közleménye
Intézetünk korábbi munkatársa Facebook-lapján 2024 február 5-én utalt a Hungaricana – Népzenei Gyűjtemény MTA–BTK Zenetudományi Intézet elnevezésű online adatbázisra, s azt állította, hogy annak impresszuma munkatársunknak a weblap megteremtésében betöltött központi szerepét elhallgatja.
A valóban éppoly népszerű, mint amilyen gazdag adatbázis impresszuma tudományos igényű, terjedelmes ismertetőt ad a gyűjteményről magáról, illetve arról a hosszú folyamatról, amely az említett online közlést lehetővé tette. Megnevezi és értelmezi az egyes gyűjteményrészeket, továbbá név és tevékenység szerint sorolja mindazokat, akik e publikáció létrejöttében közreműködtek. Köztük természetesen elsőként és többször is szerepel az online közlés tervezője, aki az Arcanum munkatársaival együttműködve alkalmazta gyűjteményünkre az adatbázis megjelenését és funkcióit. Sajnáljuk, hogy munkatársunk a korábbi, általa fogalmazott impresszum helyett az online publikációkban komoly tapasztalattal rendelkező kollégákkal egyeztetett, sokoldalúan tájékoztató, jogi szempontokat érvényesítő és szakmailag etikus, végleges impresszumot és elnevezést hatalmi aszimmetriaként éli meg, pedig létrejöttét csak a tudományos tájékoztatás megbízhatósága, arányossága és a Zenetudományi Intézet érdeke vezérelte.
Tudományos fórum – Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia
|
Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia: Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775 HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. február 1. csütörtök, 14:00–16:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
DEPO – Törökbálint
2024. január 24-én Csorbáné Bognár Erzsébet intézeti titkársági asszisztenssel az MTA külső raktárában, Törökbálinton folytattunk "kutatómunkát" a Zenetudományi Intézet levéltári anyagaiban. Nagyon érdekes kaland volt számunkra megismerni ezt a különleges helyszínt és régi iratok között búvárkodni. Szerencsére utunk sikeres volt, a gondos és pontos iktatásnak köszönhetően megtaláltuk a keresett dokumentumokat és nagyon kedves, segítőkész kollégákat ismerhettünk meg. Külön köszönet Dr. Hay Dianának, az MTA Levéltár igazgatójának, aki személyesen mutatta meg a és vezetett végig a labirintusnak is beillő raktárépületen a törökbálinti DEPO-ban.
Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban
Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából nemzetközi zenetudományi tanácskozást rendeztek Párizsban 2024. január 12-én és 13-án, az IRCAM Stravinsky-termében, a párizsi Liszt Intézet, az IRCAM, a strasbourgi, a párizsi, valamint a Gustave Eiffel egyetem rendezésében. Az esemény fő szervezője Grabócz Márta, a strasbourgi egyetem professzor emeritusa, az MTA kültagja, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet egykori munkatársa, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György díjával kitüntetett tagja volt. A rendezvényt Frank Madlener, az IRCAM igazgatója, Burányi Adrienn Éva, a Liszt Intézet igazgatója, valamint Grabócz Márta nyitotta meg.
Töredékkutatás Szombathelyen
2024. január 18-án a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Gilányi Gabriella, Tóka Borbála és Czagány Zsuzsa a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárba látogattak, hogy a gyűjtemény vezetője, Rétfalvi Balázs és munkatársai szíves engedélyével és támogatásával megvizsgálják és digitalizálják az ott őrzött középkori kottás kódextöredékeket. Valójában nem a Levéltár, hanem az Egyházmegyei Könyvtár töredékeiről van szó: a két intézmény fragmentumanyagát ugyanis 2022-ben egyesítették, s azóta egy helyen, a Könyvtárban érhető el a korábban megosztott kollekció.
Tudományos fórum – Felföldi László
|
Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest
A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.
A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.
Fotó: We Love Budapest
A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.
Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.
Forrás: abtk.hu
Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.
Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el:
2023 december 14-én, életének 93. esztendejében elhunyt Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, népzenegyűjtő
Végvári Rezső 1931 július 26-án született Budapesten. Koreográfusi oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett, zeneszerzést a Bartók Konzervatóriumban Major Ervinnél tanult. Működött a Vasas Művészegyüttestánckarvezetőjeként, a Duna Művészegyüttes zenekarvezetőjeként, a 100 Tagú Cigányzenekar zeneigazgatójaként. 1969-től kezdve húsz éven át vett részt a Magyar Rádió népzenei műsorainak szerkesztésében. Számos hangfelvételt készített hagyományőrző előadókkal, ismeretterjesztő előadásokat tartott, népdalfeldolgozásai neves énekes előadóművészek tolmácsolásában váltak népszerűvé. Első népzenegyűjtő útja 1952-ben, Kodály Zoltán biztatására, a karancsalji falvakba vezetett, Sárosi Bálint és Avasi Béla társaságában; kapcsolata az MTA Népzenekutató Csoportjával a továbbiakban szorosnak és termékenynek bizonyult. Az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában az 1958–1990 közti időszakból huszonkét hangszalag őrzi a mai Magyarország és Erdély 32 településén, továbbá a Tolnába áttelepített moldvai csángók és bukovinai székelyek körében gyűjtött értékes, vokális és hangszeres népzenei felvételeit. A Dunapatajról és környékéről való gyűjtéseiből százhetven dalt tartalmazó daloskönyv-tervezetét közlésre előkészítve bízta nemrégiben Intézetünkre. A kötet várhatóan a jövő év tavaszán megjelenik.
Karácsonyi ünnepség a Zenetudományi Intézetben
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet december 14-én megtartotta szokásos karácsonyi ünnepségét. Először a Bartók-teremben gyülekeztünk, ahol a munkatársak kisebb és nagyobb gyermekei énekszóval és zongorajátékukkal köszöntötték az ünnepet: a műsor ádventi és karácsonyi énekektől az Evita musical egy slágeréig terjedve széles spektrumot fogott át, és hangos sikert aratott. Majd a Haydn-teremben folytatódott az összejövetel, a karácsonyfa mellett a munkatársak saját készítésű finomságainak majszolásával, a Richter-pince borainak kóstolásával, a gyerekek könyvajándékainak átadásával, néptánc-tanulással és a legkisebbek részéről heves fogócskázással. Nagy öröm, hogy a mindennapok gondjai mellett azért nyílik még alkalom ilyen vidám és felhőtlen munkahelyi együttlétre is.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Tánctudományi Tanulmányok – kötetbemutató
Két év telt el a Magyar Tánctudományi Társaság szakfolyóirata, a Tánctudományi Tanulmányok legutóbbi kötetének megjelenése óta. Az eltelt időben a tánckutatók újabb eredményekkel jelentkeztek, amelyeket a kötet szerkesztői, Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra négy tematikus egységbe rendeztek: táncantropológia, gesztuskutatás, táncpedagógia és forráskutatás. A kötet nyitótanulmányában Colin Quigley a szerkesztők felkérésére írta meg a táncantropológia történetét a kezdetektől napjainkig, elsősorban az amerikai és a brit eredmények figyelembe vételével. A táncantropológia fejezet mutatja be Joan Kealiinohomoku írását a balettről mint etnikai táncról, valamint Bondea Vivien funkcionalista szemléletű tanulmányát egy moldvai falu tánckultúrájáról. A gesztuskutatáson belül Darida Veronika és Kormos Janka filozófiai értelemben tekintenek a táncra mint gesztusra. Gál Eszter a kontaktimprovizáció oktatását ismerteti, tanulmányára mintegy korszaknyitó eredményre tekinthetünk, amely mozdulatelemzési eszközökkel vizsgálja a modern tánc e szinte strukturálhatatlan válfaját. A kötetet két, forrásokat feltáró tanulmány zárja, Lenkei Júlia a színháztudományi szempontjából jelentős Németh Antal kapcsolatát mutatja be a mozdulatművészettel, Keresztény Csenge pedig Martin György 1969-es romániai gyűjtéseit veti erős kritika alá.
A kötet bemutatójának ezúttal is a BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont. Az estét Harcsa Veronika és Szabó Réka performansza nyitotta meg, majd a szerkesztők ismertették röviden a kötet tartalmát. Ezután a jelenlévő és online becsatlakozó szerzők osztottak meg gondolatokat a kutatásaikról. A kötet jellemzője és nagy értéke a tánc sok szempontú, igen színvonalas vizsgálatának felmutatása. Az esemény nemcsak a tánctudósok és kutatók, de gyakorló táncművészek számára is vonzó program volt, jó példaként demonstrálva az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymást inspiráló együttműködését. A kötet a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Tánctudományi Társaság közös kiadásaként jelent meg.
Szabó Bálint és Fügedi János
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére
|
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. december 13. szerda, 9:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére.
A konferencia meghívója és programfüzete letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferencia személyesen és online részvétellel is látogatható.
Program
9:30–12:45
Az ünnepeltet köszönti Richter Pál (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója) és Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője)
Elnök: Domokos Zsuzsanna
Kelemen Éva: „Ezek sorsszerű dolgok...” Néhány gondolat Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról
Kaczmarczyk Adrienne: Liszt műsorválasztása Pest-Buda számára
Watzatka Ágnes: Liszt Ferenc responzóriumai – egy megoldott talány?
Kim Katalin: Az Erkel-operák kanonizációjáról. 19. századi lexikonok Erkel-szócikkei
Szünet
Elnök: Richter Pál
Grosz Sára Aksza: „Lisztnek egy barátja” – Ponori Thewrewk Emil
Cselényi Máté: Adalékok Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményéhez
B. Kaskötő Marietta: Isoz Kálmán Pest–Budája: római katolikus egyházzenei élet a pest-budai mindennapokban (1800–1850)
Illyés Boglárka: Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet
EBÉDSZÜNET
14:30 – 17:30
Elnök: Kaczmarczyk Adrienne
Tóth Emese: Egy főváros nevezetességei – Jankó János Pest-Budája
Szőnyiné Szerző Katalin: Az 1880-as évek Budapestjének hangja. Madárlátta kenyérdarabocska egy londoni Liszt-matinéról
Simény Beáta: Brassai Sámuel – a Szépirodalmi Lapok zenekritikusa
Békéssy Lili Veronika: „Zeng az ének, s fogy a beafsteake.” Az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről
Bokor Lilla Dóra: Mit hegedült Reményi? Krémeset és cukrosat? – sajtó- és repertoárkutatás az 1861-es évvel bezárólag
Szünet
Elnök: Kim Katalin
Gusztin Rudolf: Herr Álmos, Herr Schupfer és egyéb polémiák a fővárosi dalegyletek körül
Horváth Pál: A pesti Nemzeti Színház zenekara és zenészei
Vizinger Zsolt: Harmónia & Hungária – Az első magyar zeneszerző-társaságok története
Illés Szabolcs: A régizenei repertoár jelentősége a zeneakadémiai oktatásban az intézmény első évtizedeiben
17:45
Balog József, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye
Liszt Ferenc: Funérailles
Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal, Allegro barbaro
Liszt Ferenc: Csárdás obstinée
Liszt Ferenc: 13. Magyar rapszódia
A konferenciát a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A konferenciát a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 818 3553 4767 Passcode: 032563
Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére
Lányi Ágoston, a Zenetudományi Intézet volt tudományos munkatársa, az egykori Néptánc Osztály táncírója születésének 100. évfordulójára a Magyar Tánctudományi Társaság szervezett egy napos szimpóziumot a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetben 2023. december 2-án. A magyar táncíró szakma szép számban összegyűlt képviselőit, az érdeklődőket és a zoomon bekapcsolódókat Richter Pál igazgató úr köszöntötte, majd az esemény főszervezője, Fügedi János megnyitotta az ülést. Két szekcióban összesen kilenc előadás hangzott el. A mozdulatelemzés és a táncjelírás-elmélet "nagy öregjei" mellett a fiatal kutatók is számos témában tartottak előadást. Találkozhattunk jelmódosítási javaslattal, a páros táncok lejegyzési problémáinak ismertetésével, a kargesztusok analízisével, játékosítási módszertannal az egyetemi táncnotációs képzésben, a táncírás használatának kísérleteivel az általános iskolai oktatásban, valamint interdiszciplináris, strukturális és esztétikai elemzéssel is.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a Visegrád+ projekt nemzetközi műhelykonferenciáján
2023. november 28-án és 29-én Pozsonyban, a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport négy tagja (Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Nagy Torma Julianna) részvételével került sor az Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections elnevezésű, a Visegrád+ pályázat keretei közt működő nemzetközi kutatócsoport első szakmai találkozójára. Az idén indult projektet, legalábbis annak előzményeit voltaképpen a szükség hívta életre: a világjárvány ideje alatt a középkori liturgikus egyszólamúság, a gregorián ének és gregorián paleográfia régóta együttműködő cseh, szlovák és magyar kutatói az együttműködés virtuális terébe kényszerültek. A másfajta kommunikáció azonban olyannyira jól működött, hogy az addig többé-kevésbé kötetlen szakmai beszélgetések hivatalosabb – ám még mindig virtuális – szintre emelkedhettek. Ekkor jött létre az Early Music in Central Europe (EMCE) online fórum, amely a zenei medievisztika legrangosabb nemzetközi, ugyanakkor közép-európai témákkal foglalkozó kutatóit hívta meg előadónak, és szervezett előadásaik köré szakmai diskurzust. A Visegrád+ pályázat nemcsak újabb szintet lépett e folyamatban, hanem vissza is hozta a lengyel fél bekapcsolásával immár négytagúvá bővült társaságot a valóságos térbe.
Ligeti-labirintus
November 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek közt a bázeli Zenemúzeumban) a Ligeti-Labyrinth (Ligeti-labirintus) című kiállítást, amely Ligeti György zeneszerző születésének századik évfordulójáról emlékezik meg. A kiállítás – amely a BTK Zenetudományi Intézete és a komponista hagyatékát őrző bázeli Paul Sacher Alapítvány együttműködésében jött létre – korábban, április 13. és október 3. között Budapesten, a Zenetörténeti Múzeumban volt látható. Most új környezetben, de azonos koncepció mentén, ugyanazon kiállított tárgyak tekinthetők meg Bázelben. A kiállítás katalógusa, amelyet a három kurátor, Dalos Anna, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann jegyez, három nyelven: angolul, magyarul és németül is elérhető. A bázeli kiállítás 2024. április 7-ig lesz látogatható.
Elhunyt Bianca Ţiplea Temeş
54. születésnapja után egy nappal, 2023. november 22-én elhunyt Bianca Ţiplea Temeş kolozsvári zenetörténész, Kurtág György és Ligeti György életművének kutatója. Zenetudományi tanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte, PhD-fokozatát a bukaresti Nemzeti Zenei Egyetemen szerezte meg. Jelentős ösztöndíjak támogatásával tanulhatott és kutathatott Madridban, Cambridge-ben, Berlinben és a bázeli Paul Sacher Alapítvány gyűjteményeiben. Amellett, hogy zeneelméletet tanított a kolozsvári Zeneakadémián, sok éven át a Kolozsvári Filharmóniai Társaság programmenedzsere volt. Itt szerzett tapasztalataira építve 2016 óta szervezte az általa alapított kolozsvári Ligeti-fesztivál (A Tribute to György Ligeti in his Native Transylvania) kétévente megrendezett programjait: a nagyszabású hangversenyek mellett a fesztivál keretében éves rendszerességgel zenetudományi konferenciákat is szervezett Ligeti György és kortársai életművéről. A konferenciaelőadások az általa szerkesztett, mára a Ligetiről szóló irodalom meghatározó jelentőségűvé vált könyvsorozatában jelentek meg. Kolozsvári román zenetudósként meghatározó szerepet játszott a magyar-román zenei kapcsolatok felvirágoztatásában. Több alkalommal is tartott előadást a BTK Zenetudományi Intézete által szervezett konferenciákon, és baráti viszonyt ápolt az Intézet több munkatársával. Lelkesedése, nyitottsága, elfogulatlansága, Ligeti és Kurtág életműve melletti elkötelezettsége és építeni akarása példaszerű a jelen és a jövő zenetudós-nemzedékei számára. Emlékét megőrizzük.
Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére
|
Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. december 2. szombat, 9:15 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Program
9:15 Richter Pál Megnyitó
9:20 Fügedi János Köszöntő
Táncírástechnika és -oktatás
Levezető elnök: Könczei Csilla
09:30 Fügedi János: Újabb változtatási javaslatok a magyar táncírásgyakorlatban
09:50 Kovács Henrik és Oláh Nóra: A vajdaszentiványi sebes lejegyzése
10:10 Dudás Dávid: A kar mozdulatainak lejegyzése a design drawing módszerrel
10:30 Papp Nóra: Kinetográfiaoktatási kísérletek a néptáncpedagógusok körében
10:50 Oláh Nóra: Játékosítás a kinetográfia oktatásában
11:10 Szünet
Táncelemzések és tánckultúra-vizsgálat
Levezető elnök: Misi Gábor
11:40 Könczei Csilla: Lányi Ágoston szerepe a Lábán-táncjelírás erdélyi elterjedésében
12:00 Karácsony Zoltán: Lányi Ágoston formai-morfológiai elemző módszere: A lippentősről
12:20 Balogh János: Egy táncfolyamat etnokulturális rétegeinek vizsgálata tánclejegyzés alapján
12:40 Kiss Marton Zsolt: A kontraszt esztétikuma: Ellentétek struktúrája és szintjei Kiss Ferenc férfitáncaiban
13:00 Szünet
14:00 Megemlékezés Lányi Ágostonról - Kerekasztal
Résztvevők: Felföldi László, Fügedi János, Karácsony Zoltán, Könczei Csilla, Lányi Mária, Neuwirth Annamária
A személyes részvételhez kérjük, regisztráljon az alábbi két e-mail cím egyikén: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.