Abdushelishvili, M. G. et al. (1968), Contribution to the Physical Anthropology of Central Asian and the Caucasus, trans. B. Heath, H. Field (Russian Translation series of the Peabody Museum of Archaeology and Ethnography). Cambridge, Mass.: Peabody Museum.
Abramson, S. M. (1963), Kyrgyzy. Narody srednej Azii i Kazakhstan. Narody mira, II. Moskva: ANSSSR, pp. 154-320.
Abramson, S. M. (1990), Kyrgyzy i ih etnogenetičeskie i istoriko-kul’turnye svjazy. Frunze: Kyrgyzstan.
Aksenov, A. (1964), Tuvinskaja narodnaja muzyka. Moskva: Muzyka.
Almásy, Gy. (1901), Kara-kirgiz nyelvészeti jegyzetek. Keleti Szemle, pp. 108-122.
Almásy, Gy. (1903), Vándorutam Ázsia szívébe. Budapest: Természettudományi Könyvkiadó Vállalat.
Almásy, Gy. (1904), A kara kirgizek ornamentikája 19 ábrával. Ethnographia V. Budapest. pp. 165-213.
Altynsarin, I. (1957), Izbrannye proizvedenija. ed. by B. S. Sulejmanov. Alma-Ata: Izdatelstvo Akademii Nauk Kazahskoj SSR.
Aravin, P. (1968), Review of Erzakovič, 1966. Sovetskaja muzyka 12, pp. 102-105.
Asanov, U. (ed.) (1998), Naryn oblusu enciklopedija. Biškek.
Bachmann, W. (1969), The Origins of Bowing. Leipzig: VEB.
Bacon, E. (1966), Central Asians under Russian Rule. N.Y: Cornwell University Press.
Bartók, B. (1924), A magyar népdal. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Bartók, B. (1935), Melodien der Rumänischen Colinde. Wien: Universal Edition.
Bartók, B. (1937), Halk müziği hakkında. Ankara: Halkevi.
Bartók, B. (1959), Slovenské L’udové Piesné − Slowakische Volkslieder I. Bratislava: ASCO Art and Science.
Bartók, B. (1976), Turkish Folk Music from Asia Minor. ed. Benjamin Suchoff. Princeton: Princeton University Press.
Bartók, B. (1991), Küçük Asya’dan Türk Halk Musıkisi. Istanbul: Pan Yayınevi.
Beljaev, V. M. (1935), The Longitudinal Open Flutes of Central Asia. Musical Quarterly 19, pp. 84-89.
Beljaev, V. M. (1939), Kirgizskaja narodnaja muzyka. Sovetskaja muzyka №6.
Beljaev, V. M. (1939a), Kirgizskij muzykal’nyj fol’klor. Sbornik kabineta po izučeniju muzyki narodov SSSR pri Moskovskoj gosudarstvennoj konservatorii. Moskva–Leningrad.
Beljaev, V. M. (1952), Toktogul Satylganov i kirgizskie akyny. Moskva–Leningrad: Muzgiz.
Beljaev, V. M. (1954), Kirgizskaja SSR, Serija Muzykal’naja kul’tura sojuznyk respublik. Moskva.
Beljaev, V. M. (1962), Central Asian Music, ed. and annotated by Mark Slobin. Middletown, Connecticut: Wesleyan University Press.
Beljaev, V. M. (1962a), Očerki po istorii muzyki narodov SSSR. Moskva: Muzgiz.
Beljaev, V. M. (1971) O muzykal’nom fol’klore i drevnej pis’mennosti. Moskva: Sovetskij kompozitor.
Beljaev, V. M. (1975), The Music Culture of Kirgizia, Central Asian Music. Middletown, Connecticut: Wesleyan University Press.
C. Nagy B. (1959), Adatok a magyar népdal kialakulásához. Zenetudományi Tanulmányok VII, pp. 605-688.
Carrere d’Encausse, H. (1967), Chapters 4-9 in Central Asia: A Century of Russian Rule. ed. by E. Allworth. New York: Columbia University Press.
Castagne, J. (1930), Magie et exorcisme chez les Kazak-Kirghizes et autres peuples turks orientaux. Revue des Etudes Islamiques 4, pp. 53-151.
Centlivres, P. M. − Slobin, M. (1971), A Muslim Shaman of Afghan Turkestan. Ethnology V (2), pp. 160-173.
Chadwick, N. − Žirmunsky, V. (1969), Oral Epics of Central Asia. Cambridge: University Press.
Chešikin, V. (1917), Sredneaziatskij muzykal’nyj etnograf 1870 g. Russkaja Muzykal’naja gazeta Nos. 19-26, pp. 29-32.
Chumbalova, G. (1954), Pesni Abaja, In: Žizn i tvorčestvo Abaja. Alma-Ata.
Csáki, É. (2006), Middle-Mongolian Loan-words in Volga Kipchak Languages. (Turcica 67), Wiesbaden: Harrassowitz.
Dernova, V. (1967) (ed.), Narodnaja muzyka v Kazahstane. Alma-Ata: Kazahstan.
Divaev, A. (1907), Kirgizskie forumy. Etnografičeskoe obozrenie №3.
Dobszay, L. (1983), A siratóstílus dallamköre zenetörténetünkben és népzenénkben. Budapest: Academian Publishing House.
Dobszay, L. − Szendrei, J. (1988), A Magyar Népdaltípusok Katalógusa I–II. Budapest: Academian Publishing House.
Dumezil, G. (1942–43), Legendes Sur Les Nartes: Nouveaux Documents Relatifs Au Heros Sosryko. Revue De L’histoire Des Religions (Rhr), pp. 97–128.
Dušaliev, K. − Luzanova, E. (1999), Kirgizskoe narodnoe muzikalnoe tvorčestvo. Biškek: Ilim.
Emsheimer, E. (1941), Über das Vorkommen und die Anwendungsart der Maultrommel in Sibirien und Zentralasien. Ethnos V, pp. 109-121.
Emsheimer, E. (1943), Musikethnographische Bibliographic der nicht-slavische Volker in Russland. Acta Musicologica XV.
Emsheimer, E. (1956), Singing Contests in Central Asia. Journal of the International Folk Music Council VIII.
Erdélyi, I. (2000), Szádeczky-Kardoss Lajos naplója és az első Zichy-expedíció. Turán, 3:3, június–július, Budapest: Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Közhasznú Társaság, pp. 17–26.
Erzakovič, B. G. (1954), Russkie učenye o kazahskoj muzyke. Vestnik ANKazSSR №9.
Erzakovič, B. G. (1961), Kenen Azerbaev. Moskva: Sovetskij kompozitor.
Erzakovič, B. G. (1966), Pesennaja kul’tura kazahskogo naroda. Alma-Ata: Nauka.
Erzakovič, B. G. (1967), Vračevatel’naja pesnja bahšy. Dernova pp. 99-108.
Erzakovič, B. G. (1979), Muzikal’noe naslednie kazahskogo naroda. Alma-Ata: Nauka.
Erzakovič, B. G. (1995), Narodnye pesni Kazahstana. Alma-Ata.
Gazimihal (Kösemihal), M. R. (1936), Türk halk muziklerinin tonal hususiyetleri meselesi. İstanbul: Numune Matbaa.
Gippius, E. (1964), Introduction to Aksenov (1964). Moskva: Muzyka.
Gippiysa, E. V. (1981), Narodnye pesni i instrumental´nye naigryši Adygov. Tom 2 (1981), Tom 3 – Čast´ 1 (1986). Tom 3 – Čast´ 2 (1990). Moskva: Sovietskij Kompozitor.
Golden, P. B. (1992), An Introduction to the History of the Turkic peoples. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
Grannes, A. − Heradstveit, D. (1994), Etnisk nasjonalisme − Folkegrupper og konflikter i Kaukasus og Sentral-Asia. Oslo: Tano forlag.
Grousset, R. (1980), Bozkır İmparatorluğu. İstanbul: Ötüken Neşriyat.
Huth, A. (1954), East Turkestan. Grove’s Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan.
Hvoslef, E. H. (1997), Tribalism and modernity in Kirgizia. In: Sabour − Vilør (eds), Ethnic encounter and culture change. Bergen − London, pp. 96-108.
Jakubovskij, A. Ju. (1992), Altın Ordu ve Çöküşü. Ankara: Türk Tarih Kurumu Yayınları.
Juhász, Z. − Sipos, J. (2009), A comparative analysis of Eurasian folksong corpora, using self organising maps. Journal of Interdisciplinary Music Studies (ed. Barış Bozkurt). Badoi: 10.4407/jims.2009.11.005.
Karatay, O. (2003), Kafkasya Bulgarları Tarihi. Karaçay-Balkarlar – Tarih, Toplum, Kültür. Ankara: Karam Yayınları, pp. 18–45.
Karklins, R. (1986), Ethnic relations in the USSR. Boston: Unwin Hyman.
Karlson, I. (1906), Narodnye pevtsy-kirgizy v Arhivnoj komissii. Orenburgskij kraj, №62.
Kirgizskaja SSR (Kirgizija) in Bol’šaja Sovetskaja Enciklopedija, vol. 21. Moskva, 1953.
Kirgizskaja SSR, Seriia Muzykal’naja kul’tura sojuznyh respublik. Moskva, 1954.
Kirgizskij muzykal’nyj fol’klor. Sbornik kabineta po izučeniju muzyki narodov SSSR pri Moskovskoj gosudarstvennoj konservatorii. Moskva-Leningrad, 1939.
Klaproth, J. (1823), Voyage au Caucase et en Georgie. Paris: Hachette Livre-Bnf.
Kodály Z. (1937, 1976), A Magyar Népzene. Budapest: Zeneműkiadó.
Krader, B. (1968), Viktor Mihailovič Beljaev. Ethnomusicology XII (3). pp. 86-100.
Krader, L. (1966), The Peoples of Central Asia. 2nd ed. The Hague: Mouton.
Kubassek J. (1993), Magyar utazók Ázsiában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lach, R. (1926-1958), Gesänge russischer Kriegsgefangener, [3. Bd., 2. Abt., 1930], Mitteilung der Phonogrammarchivs-Kommission: 54-55, 58 [i.e.56], 61, 65-66, 68, 74, 78. Part 7 has title: Volksgesänge von Völkern Russlands. Wien–Leipzig: Hölder, Pichler, Tempsky.
Lach, R. (1926), Gesänge russischer Kriegsgefangener. I. Bd. 1. Finnischugrische Völker. Wien – Leipzig: Hölder, Pichler, Tempsky.
Lach, R. (1928), Gesänge russischer Kriegsgefangener. III. Bd. Kaukasusvölker. Wien–Leipzig: Hölder, Pichler, Tempsky.
Lach, R. (1952), Volksgesänge von Völkern Russlands. II. Bd. Turktatarische Völker. Wien–Leipzig: Hölder, Pichler, Tempsky.
Layne, L. (1987), Tribalism: National Representations of Tribal Life in Jordan, Urban Anthropology vol. 16.
Ligeti, L. (1986), A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mándoky, K. I. (1993), A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag: Barbaricum Könyvműhely.
Marcel-Dubois, C. (1941), Les Instruments de musique de I’Inde ancienne. Paris: Presses universitaires de France.
Mattei, J.-L. (1994), Kırım ve Kafkasya’da Osmanlı Nüfuzunun Gerilemesi ve Ruslara Karşı Kafkas Kabilelerinin Direniş Girişimleri (1792). Toplumsal Tarih, 7. İstanbul, pp. 49–57.
Moscati, S. et al. (1964), An Introduction to the Comparative Grammar of the Semitic Languages. Wiesbaden: Harrassowitz.
Moser, H. (1885), A travers l’Asie centrale. Paris: Librarie Plon.
Otarov, O. (2001), Karaçay-Malkar Halık Jırla. Nalčik: Elbrus.
Paksa K. (1982), Kis hangterjedelmű öt- és négyfokú dalaink keleti rokonsága. Ethnographia XCIII: 4, pp. 527–553.
Paksa, K. (1999), Magyar Népzenetörténet. Budapest: Balassi Kiadó.
Petrov, K. (1963), Očerki proishoždenija kirgizskogo naroda. Frunze: Akademija nauk Kirgizskoj SSR.
Petrov, K. (1981), Očerki social’no-ékonomičeskoj istorii Kirgizii VI - načala XIII vv. Frunze: Ilim.
Pfennig, R. A. (1889), O kirgizskih i sartskih narodnyk pesnjah, in Etnografičeskoe obozrenie III.
Poppe, N. (1965), Introduction to Altaic Linguistics. Ural-altaische Bibliothek, vol. XIV. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
Prinz, Gy. (1945), Utazásaim Belső-Ázsiában, Nagy-Turán földrajzi ábrázata. Budapest: Renaissance.
Pröhle, W. (1909), Karatschajisches Wörterverzeichnis. Keleti Szemle 10, pp. 83–150.
Radloff, W. (1866-1907), Samples of Folk Literature Northern Turkic Tribes, Part 5. Petersburg.
Róna-Tas, A. − Berta, Á. (2011), West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian I–II. (Turcologica 84). Wiesbaden: Harrassowitz.
Rybakov, S. G. (1901), Ljubov’ i ženščina po narodnym pesnijam inorodcev. Russkaja Muzykal’naja gazeta Nos. 21-22.
Sachs, C. (1962), The Wellsprings of Music. New York: McGraw-Hill.
Sarybajev, B. (1967), Drevnij kazahskij narodnyj instrument jetygan. Dernova pp.122-126.
Sarybajev, B. (1969), Kirgiz Instrumental Music. New York: Asian Music Publications.
Saygun, A. A. (1976), Béla Bartók’s Folk Music Research in Turkey. Budapest: Academian Publishing House.
Sinor, D. (1979-1980), Samoyed and Ugric Elements in Old Turkic. Harvard Ukrainian Studies 3-4, pp. 768-773.
Sipos, J. (1994), Török Népzene I. (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 14) Budapest: MTA ZTI.
Sipos, J. (1995), Török Népzene. II. (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 15) Budapest: MTA ZTI.
Sipos, J. (1996), Similar Musical Structures in Turkish, Mongolian, Tungus and Hungarian folk music. In: Berta, Á. (ed.): Historical and linguistic interaction between Inner-Asia and Europe, (Studia uralo-altaica 39). Szeged: JATE Finnugor Tanszék, pp. 305–317.
Sipos, J. (1997), Bartók Béla törökországi gyűjtése egy nagyobb anyag fényében. PhD dissertation in the Bartók Archives of the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest.
Sipos, J. (2000), In the Wake of Bartók in Anatolia. (Bibliotheca Traditionis Europeae 2). Budapest: European Folklore Institute.
Sipos, J. (2001), Kazakh Folksongs from the Two Ends of the Steppe. Budapest: Academian Publishing House.
Sipos, J. (2001a [2004!]), Egy most felfedezett belső-mongóliai kvintváltó stílus és magyar vonatkozásai. Ethnographia 112, 1–2, pp. 1–80.
Sipos, J. (2002), Bartók nyomában Anatóliában. Budapest: Balassi Kiadó.
Sipos, J. (2002a), Report on my Expedition in the Caucasus. In: Varia Eurasiatica: Festschrift für András Róna-Tas. Szeged: Department for Altaic Studies. pp. 155–185.
Sipos, J. (2004), The Central Style of Azeri Folksongs, Journal of Turkic Civilization Studies, №1. Biškek: Kyrgyz-Turkish Manas University – Center for Turkic Civilization Studies.
Sipos J. (2004a), Azeri folksongs – At the Fountain-Head of Music. Budapest: Academian Publishing House.
Sipos, J. (2005), In the Wake of Bartók in Anatolia (2nd ed. on DVD). Budapest: European Folkore Institute.
Sipos, J. (2006), Azerbaycan El Havaları – Musiqinin İlk Qaynaqlarında. Baku: Ebilov, Zeynalov ve ogullari.
Sipos, J. (2006a), Comparative Analysis of Hungarian and Turkic Folk Music – Türk-Macar Halk Müziğinin Karşılaştırmalı Araştırması. Ankara: Türk İşbirliği ve Kalkınma İdaresi Başkanlığı and the Hungarian Embassy in Ankara.
Sipos, J. (2009), Özel bir Bektaşi melodisinin izinde. In Aytaş, G. (ed.): Hacı Bektaş Veli’nin Tarihsel Kimliği, düşünce sistemi ve etkileri. Proceedings of the III. International Turkish Culture and Hacı Bektaş Veli Symposium. Skopye: Hazar Reklam, pp. 165–173.
Sipos, J. (2009a), Azerbajdzsáni népdalok – a zene kezdeteinél (with CD). Budapest: European Folklore Institute.
Sipos, J. (2010), Bir Trakya Bektaşi Cemaatinin Müziği ve Macar Halk Müziği. In: Ecevitoğlu, P. et al (eds.): Haci Bektaş Veli – Güneşte Zerresinden, Deryada Katresinden, Ankara: Dipnot Yayınları, pp. 359–372.
Sipos, J. (2010a), Trakya Bektaşi Ezgilerin Sınıflandırılması ve Avrasya Çerçevesi. Alevilik-Bektaşilik Araştırmaları Dergisi 2. Köln, pp. 35–46.
Sipos, J. (2010b), Az azeri népzene kapcsolata a magyar illetve más török népek zenéihez. In: Dévényi K. (ed): Varietas Delectat, Tanulmányok Kégl Sándor emlékére. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies). Budapest: MTAK, pp. 115–130.
Sipos, J. (2012), Népzenegyűjtés a zemzemek földjén (Türkmén expedíció, 1st part), Folkmagazin 2012/1. Budapest.
Sipos, J. − Csáki, É. (2009), The Psalms and Folk Songs of a Mystic Turkish Order (with CD). Budapest: Academian Publishing House.
Sipos, J. − Tavkul, U. (2012), A régi magyar népzene nyomában - A kaukázusi karacsájok népzenéje (with CD). Budapest: l’Harmattan Publishing House.
Slobin, M. (1967), Zentralasien. Die Musik in Gesehichte und Gegenwart, vol. XIV. Kessel, Basel: Barenreiter.
Slobin, M. (1969), Kirgiz instrumental music. New York: Society for Asian Music.
Slobin, M. (1969b), Instrumental Music in Northern Afghanistan. PhD dissertation, University of Michigan.
Slobin, M. (1974), Music in the Culture of Northern Afghanistan (Viking Fund Publications in Anthropology). Tucson: University of Arizona Press.
Slobin, M. (2005), Zentralasien, In Musik in Geschichte und Gegenwart. Personen. Vol. 14. Kassel, Basel: Bärenreiter; Stuttgart, Weimar: Metzler: 775.
Smirnov, B. (1967), Musical Tradition and Innovation. Central Asia: A Century of Russian Rule, edited by E. Allworth, New York: Columbia University Press.
Šnitnikov,’ V. N. (1913), Materialy po kirgizskoj i tatarskoj muzyke. Živaja starina III-IV.
Soucek, S. (2000), A History of Inner Asia, Cambridge.
Sultanov, T. I. (1982), Kočevye plemena Priaral’ja v XV-XVII vv: Voprosy etničeskoj i social’noj istorii. Moskva: Nauka.
Şeşen, R. (1985), İslâm Coğrafyacılarına Göre Türkler ve Ülkeleri. Ankara: Türk Kültürünü Araştırma Enstitüsü Yayınları.
Szabolcsi, B. (1935), Eastern Relations of Early Hungarian Folk Music. Journal of the Royal Asiatic Society, pp. 483-489.
Szabolcsi, B. (1936), Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok, Ethnographia XLVII, pp. 233-251.
Szabolcsi, B. (1957), A melódia története. Budapest.
Szabolcsi, B. (1979), A magyar zenetörténet kézikönyve. Budapest.
Szomjas-Schiffert, Gy. (1976), A finnugor zene vitája I-II. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tardy, L. (1978), The Caucasian Peoples and their Neighbours in 1404. Acta Orientalia, XXXII pp. 83–111.
Tarhan, M. T. (1979), Eskiçağda Kimmerler Problemi. VIII. Türk Tarih Kongresi: Ankara, 11–15 Ekim, 1976, I: 355–369. Ankara: Türk Tarih Kurumu.
Tavkul, U. (1993), Kafkasya Dağlılarında Hayat ve Kültür. Karaçay-Malkar Türklerinde Sosyo-Ekonomik Yapı ve Değişme Üzerine Bir İnceleme. İstanbul: Ötüken Neşriyat.
Tavkul, U. (2002), The Socio-Linguistic Aspect of Cultural Interaction Among the Peoples of the Caucasus. Acta Orientalia 55 (4), pp. 353–377.
Tekeev, K. M. (1987), Novye selenija Karačaja i Balkarija vo vtoroj polovine XIX načale XX. vv. Voprosı Arheologii i Tradicionnoj Etnografii Karačaevo-Čerkesii, Čerkessk, pp. 90–106.
Tleubaeva, A. E. (1967), O pripevak kazahskih narodnyh pesen. Dernova pp. 171-184.
Vámbéry, Á. (1885), A török faj ethnológiai és ethnographiai tekintetben. Budapest: Hungarian Academy of Sciences.
Vargyas, L. (1953), Ugor réteg a magyar népzenében. Zenetudományi tanulmányok I., Budapest, pp. 611-657.
Vargyas, L. (1984), Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Budapest: Püski.
Vargyas, L. (ed.)(1992), A Magyar Népzene Tára. VIII/A, Népdaltípusok. Budapest: Hungarian Academy of Sciences.
Vargyas, L. (2002), A magyarság népzenéje (2nd ed.), Budapest: Planétás Kiadó.
Vásáry, I. (1972), Ógyallai Besse János kaukázusi tudósításai. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság.
Veksler, S. M. (1963), Atlas muzykal’nyh instrumentov narodov SSSR. Moskva: Muzyka.
Vikár, L. (1993), A volga-kámai finnugorok és törökök dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vikár, L. − Bereczki, G. (1971), Cheremis Folksongs. Budapest: Academian Publishing House.
Vikár, L. − Bereczki, G. (1979), Chuvash Folksongs. Budapest: Academian Publishing House.
Vikár, L. − Bereczki, G. (1999), Tatar Folksongs. Budapest: Academian Publishing House.
Vinogradov, V. S. (1939), Muzyka sovetskoj kirgizii. Moskva: SNK Kirgizskoj SSSR.
Vinogradov, V. S. (1952), Toktogul Satylganov i kirgizskie akyny. Moskva: Gos. izdat.
Vinogradov, V. S. (1958), Kirgizskaja narodnaja muzyka. Frunze: Kirgiz Gos. izdat.
Vinogradov, V. S. (1961), Muzykal’noe nasledie Toktogula. Moskva: Gos. izdat.
Vinogradov, V. S. (1961a), Voprosy razvitija nacional’nyh muzykal’nyh kul’ture v SSSR. Moskva: Sovetskij kompozitor.
Vinogradov, V. S. (1968), Muzyka sovetskogo vostoka. Moskva: Sovetskij kompozitor.
Waterman, R. et al. (1950), Bibliography of Asiatic Musics, Thirteenth Installment. Notes of the Music Library Association VIII., pp. 100-18.
Winner, T. (1958), The Oral Art and Literature of the Kazakhs of Russian Central Asia. Durham: Duke University Press.
Zataevič, A. V. (1925), 1000 pesen kirgizskogo (kazahskogo) naroda. Orenburg: Muzgiz.
Zataevič, A. V. (1931), 500 kazahskih pesen i kju’ev. Alma-Ata: Muzgiz.
Zataevič, A. V. (1934), 250 kirgizskih instrumental’nyh p’es i napevov. Moskva: Gos. izdat.
Zataevič, A. V. (1935), O kazahskoj muzyke. Literatury Kazahstan, Nos. 3-4.
Zataevič, A. V. (1963), 500 pesen kazahskogo naroda. 2nd ed. (edited by V. Dernova), Moskva: Gos. izdat.
For further Kirghiz bibliography, see that in Beljaev (1939, 1952, 1954, 1962), Dušaliev − Luzanova (1999: 238-245), Emsheimer (1943: 34-63), Slobin (1969a, 2005), Waterman, R. et al. (1950: 100-18) and Lach (1952).