|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Kutatási projektek
A Régi Zenetörténeti Osztály kutatásának középpontjában a latin nyelvű egyszólamú liturgikus ének középkori és kora újkori gyakorlatának és elméletének története áll, amely magában foglalja az elsődleges források föltárását és összehasonlító vizsgálatát, az általuk közvetített gregorián énekkészlet liturgiai és zenei elemzését, végül a kiválasztott források és repertóriumok közreadását.
A források – hangjelzett liturgikus kódexek és a belőlük származó töredékek – ebben az értelmezésben nemcsak a vizsgálat kezdeti, alapozó szakaszában töltenek be meghatározó szerepet, amely az elméleti absztrakció sodrásában fokozatosan halványodik, hanem végigkísérik a kutatás teljes folyamatát a deskriptív megismeréstől és primer tapasztalatszerzéstől az erre épülő következtetések egyre általánosabb szintű összefoglalásáig. A RZO aktuális kutatásainak főszálát az ilyen módon szélesen értelmezett forráskutatás alkotja, a főszál elágazásai pedig, a munka különböző szakaszaihoz kapcsolódóan a leírás - feldolgozás - kiadás egymásra épülő hármas egységében öltenek testet:
- leírás: a forrás jellegének megfelelő katalógusok és indexek készítése,
- feldolgozás: a forrás és tartalmának széleskörű monografikus feldolgozása
- kiadás: a kiválasztott szakaszok (műfaj-repertóriumok), illetve – néhány esetben – a teljes forrás hagyományos és online közreadása
Az absztrakció felől a konkrét feladatokhoz közelítve az alábbi ábra szemlélteti a Régi Zenetörténeti Osztály aktuális kutatási érdeklődését és projektjeit. Az egyes részterületek bemutatása, valamint az egy-egy projekthez tartozó saját oldal a baloldali menüsor megfelelő pontjai alatt érhető el.
