A középkori Magyarország teljes, becslések szerint 50 000 kódexet számláló könyvállományából ma mintegy 1500 maradt. Ilyen pusztulás mellett minden apró töredéknek fölbecsülhetetlen értéke van, akár azért, mert megsemmisült könyvek fönnmaradt dokumentumait, akár mert meglévő kéziratok hiányzó darabjait örökítik át. A töredékkutatás, csakúgy mint a régészet, a fönnmaradt torzókból állítja helyre az eredeti állapotot: a 16-17. század folyamán szétvágott és könyvborítóként, kötések megerősítéseként fölhasznált pergamenlapokból rekonstruál könyvrészeket, olykor teljes kódexeket, aprólékosan elemezve tartalmukat és formai tulajdonságaikat. Az MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport a középkori Magyarország teljes területét átfogva tárja föl a gyűjteményekben lappangó 11-16. századi kottás szertartáskönyvek fragmentumait, különös gondot fordítva a talált hangjelzésfajták és dallamok vizsgálatára. A kutatómunka a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén zajlik: 1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben; 2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése az erre a célra kialakított web-felületen; 3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója. Kutatásunk új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt.