|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Disiecta Membra Musicae. The Study of Medieval Music Manuscript Fragments.
Nemzetközi szimpózium a középkori egy- és többszólamú zene töredékes forrásairól.
Oxford, Magdalen College, 2018. március 19-22.
|
|
2018. március 19. és 22. között az oxfordi Magdalen College-ban a középkori egy- és többszólamú zene töredékesen maradt forrásairól tanácskoztak a vezető európai tudományos műhelyek képviselői. A zenei "fragmentológia" a 21. században éppúgy magába foglalja a középkor hangjelzett töredékeinek feltárását, hagyományos módszerekkel történő földolgozását és katalogizálását, mint a korszerű, érzékeny keresőrendszerrel ellátott online adatbázisok építését a kutatás számára szabadon hozzáférhető digitális facsimilékkel; olyan felület létrehozását, amely lehetővé teszi a hajdan összetartozó, az idők során azonban egymástól messzire sodródott kódexek, kódexcsaládok virtuális rekonstrukcióját. A szimpózium második napján, a nemzetközi töredékkutatás nagyszabású online projektjeinek (e-codices, Fragmentarium) prezentációi között nagy érdeklődést váltott ki a ZTI Régi Zenetörténet Osztályán létrehozott Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis adatbázis bemutatása. Az adatbázis háromszintű rendszerének ismertetése mellett Czagány Zsuzsa a projekt keretében meghatározott kutatási irányokat és azok első eredményeit is összefoglalta. |
|
Szlovák-magyar akadémiai pályázat lezárása: nemzetközi zenetörténész-középkorász konferencia Pozsonyban
|
|
2017. október 24-én kerül sor Pozsonyban A középkori Magyarország hangjelzett kódexei: transzregionális forráskutatás és online adatbázis-építés című közös, szlovák-magyar akadémiai pályázatot lezáró nemzetközi konferenciára (témavezetők: Eva Veselovská és Czagány Zsuzsa). A kétéves pályázat keretei közt végzett közös kutatás eredményeként több, a magyar zenei medievisztikában kulcsontosságú kódex töredéke került napvilágra szlovákiai és magyarországi gyűjteményekben, és segített hozzá a források egy-egy szakaszának virtuális rekonstrukciójához. A projekt részeként kezdetét vette a középkori Magyarország kottás kódextöredékeinek újrarendezése, elektronikus és digitális földolgozása, s az új rendszeren alapuló, a Régi Zenetörténet Osztály honlapján hamarosan megjelenő Fragmenta adatbázis létrehozása. A konferencián a pályázat valamennyi magyar résztvevője (Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Papp Ágnes) előadást tart, és sor kerül a Fragmenta adatbázis bemutatására.
|
MedRen Prague 2017
  |
2017. július 4. és 8. között kerül sor Prágában a középkori és reneszánsz zene nagyszabású 45. nemzetközi MedRen konferenciájára. A központi témák ezúttal a közép-európai térség X-XVI. századi zenetörténete, illetve a reformáció zenei megnyilvánulásai köré összpontosulnak. Külön szekcióban lesz szó a liturgikus egyszólamúság késő középkori cseh, lengyel és magyar megjelenésformáiról, forrásairól, stílusbeli folyamatairól, azok egymásra hatásáról. A szekciót, amelyen Czagány Zsuzsa, a Régi Zenetörténeti Osztály tudományos főmunkatársa is előadást tart, a szervezők Kiss Gábor, a Régi Zenetörténeti Osztály nemrég elhunyt vezetője emlékének ajánlják.
|
 |
A würzburgi Julius-Maximilians-Universität és a St. Gallen-i kolostorkönyvtár közös szervezésében került sor 2017. július 3. és 7. között az első St. Galleni Nyári Zenetörténeti Akadémiára. A St. Gallen-i kolostorkönyvtár egyedülálló módon közel négyszáz kora középkori liturgikus zenei forrásnak ad helyet, ami a könyvtár gyűjteményét a korai középkori liturgikus zene kutatásának egyik legjelentősebb forrásbázisává teszi, s kódexeinek helyben való tanulmányozása ritka lehetőség a kutatók számára. A nyári akadémia hét résztvevőjét, köztük Sanda Annát, a Régi Zenetörténeti Osztály munkatársát négy tapasztalt kutató (Prof. Dr. Andreas Haug, Universität Würzburg; Prof. Dr. Michael Klaper, Universität Jena; Prof. Dr. Lori Kruckenberg, University of Oregon, Eugene; Dr. Hanna Zühlke, Universität Würzburg) segítette a korai kottás és történeti források tanulmányozásában, amely elsősorban a könyvek alapos, irányított tartalmi megismerésére, emellett kodikológiai és paleográfiai elemzésükre irányult. Az ötnapos intenzív, kiscsoportos munkát a könyvtár (Stiftsbibliothek) és az archívum (Stiftsarchiv) munkatársai is segítették.
|
  |
2016. november 10. és 12. között a Cseh Tudományos Akadémia zenetörténeti munkacsoportja és a prágai Károly Egyetem Zenetudományi Tanszéke nemzetközi zenetudományi konferenciát rendezett. A konferencia a IV. Károly német–római császár és cseh király születésének 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat („Karolus Quartus”) része volt, az előadások többsége ennek megfelelően a 14. századi cseh zene- és művészettörténet aktuális kérdéseivel foglalkozott. A rendezvényre a Régi Zenetörténet Osztály három kutatóját is meghívták. Czagány Zsuzsa a Váradi szekvencionále egy töredékesen fennmaradt 14. századi szekvenciájának vándorlási útvonalát rekonstruálta, Kiss Gábor az Ulászló-graduále marginális jegyzeteit elemezte, Papp Ágnes pedig az első prágai érsek és IV. Károly kortársa, Arnestus de Pardubicz antifonáléjának zsoltárdifferenciáit helyezte szélesebb összefüggésbe. A regionális jellegű konferenciát különösen hasznossá tette a résztvevők számára a számos közös probléma és a számos ponton érintkező forrásanyagok tárgyalása. |
A konferencia programja Képek az eseményről
 |
A Zenetudományi Intézet „műhely-jellegű” folyóirat hiányában 1978-ban jelentette meg első ízben a Zenetudományi Dolgozatokat. Az alkalmi tanulmánykötet aztán rendszeresen megjelenő évkönyvvé vált. A 38 éve fennálló könyvsorozatnak immár 27. kötete jelent meg. A jubileumi dupla szám szerkesztője Kiss Gábor, a szerkesztő munkatársai Gilányi Gabriella, Loch Gergely, Czagány Zsuzsa és Papp Ágnes. Az új kiadvány tartalomjegyzéke itt látható, a szerkesztő előszava pedig itt olvasható. |
  |
Két előadás „A magyarországi cantus planus az egyetemes zenetörténetben: Célok, módszerek, távlatok a 21. század elején” című projekt eredményeiből Bevezeti: Czagány Zsuzsa Bartók terem, 2016. május 19. csütörtök, 10 óra |
Rudolf Krisztina: Tropizált traktuskompozíciók a 15. században: A Laus tibi Christe — Filio Mariae traktus megjelenési formái cseh, lengyel és magyar forrásokban
Sanda Anna: Az úrnapi officium átmeneti alakja: Egy késő középkori ünnep kodifikációjának és zsolozsmaváltozatainak állomásai
