|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
Megrendülten veszünk búcsút Kiss Gábor tudományos főmunkatárstól, a Régi Zenetörténet Osztály vezetőjétől.
Kiss Gábor 1993-tól, zenetudományi tanulmányai végeztével lett a Zenetudományi Intézet munkatársa, a középkori egyszólamúság elkötelezett kutatója. Kandidátusi címét 1999-ben, a magyarországi ordináriumdallamok vizsgálatával szerezte meg, e dallamokat 2009-ben a Monumenta Monodica Medii Aevi rangos könyvsorozatában tette közzé. 1998 óta irányította a mikrofilmgyűjtemény digitalizálását, folyamatosan foglalkoztatta a számítógépes technológiának a kutatás szolgálatába állítása. 2012-ben kezdeményezte a GRADUALIA-projektet, amely a miseénekek nemzetközi összehasonlítását állította a kutatás középpontjába. Foglalkozott még a gregorián történeti kérdéseivel, a pálos rend liturgiájával, zeneelméleti kérdésekkel, számos nemzetközi rendezvényt szervezett, és 2006 óta szerkesztette a Zenetudományi Dolgozatok sorozatát.
Invenciózus, ugyanakkor a részletekre is aprólékosan ügyelő, a tudományos problémák gyökeréig hatoló kutatói alkata határozta meg pályáját, s tette szakterületének külföldön is elismert művelőjévé. Súlyos betegsége ellenére élete utolsó pillanatáig dolgozott. Elvesztése pótolhatatlan hiányt jelent a középkori zene hazai és nemzetközi kutatásában.
Kiss Gábor búcsúztatására 2017. február 23-án, csütörtökön, 15:30-kor kerül sor a Maglódi Öreg temetőben. Az urnaelhelyezést meglőzően, 14 órakor Ullmann Péter Ágoston O.Praem atya celebrál szentmisét a maglódi katolikus templomban (Maglód, Szent István tér 1.).
