A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A Zenetörténeti Múzeum az intézeti zárvatartás alatt a szokott időben is nyitva tart.

A 4. év (2022.X.1. – 2023.IX.30.) hírei, eseményei

 


okt20

Elżbieta Witkowska-Zaremba (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán

 

A kutatócsoportunk részvételével, cseh és szlovák társprojekt-vezető kollégáinkkal együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.


Meghívó >>>

 


okt20

Tanulmánykötet jelent meg a Częstochowai pálos kantuáléról

 

Penna 20220605

Kutatócsoportunk és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.

A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.

A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.

A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.

A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.

 

  • Cantuale_1
  • Cantuale_2
  • Cantuale_4