Az 1. év (2019.X.1. – 2020.IX.30.) eseményei
|
|
2020. szeptember 24.
Az MTA Lendület- Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport könyvbemutatója
A Zenetudományi Intézet Bartók termében bemutatták a kutatócsoport legújabb három publikációját: a középkori váradi székesegyház díszkódexének tanulmányokkal és kritikai jegyzetekkel kísért, Czagány Zsuzsa által gondozott hasonmás kiadását (Antiphonale Varadinense s. XV) Déri Balázs, a ZTI tudományos főmunkatársa, Gilányi Gabriella Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben (Resonemus pariter 1. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez) c. kötetét Hende Fanni, az MTA-OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum műhelyének munkatársa, végül Szoliva Gábriel Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában (Resonemus pariter 2. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez) c. könyvét Földváry Miklós István, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője méltatta. A bemutató díszvendége volt Roman Hankeln, a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem középkori zenetörténet-professzora, aki Chant Fragments in the North címmel tartott előadást a skandináv országok archívumaiban őrzött középkori kottás kódextöredékekről. A bemutató alatt a résztvevők megtekinthették a Kutatócsoport első évének tudományos eredményeit dokumentáló két roll-up posztert is. Az eseményt a Bali János vezetésével működő A:N:S Chorus énekegyüttes koncertje zárta. Műsorának nagy részét az együttes a bemutatott publikációkban közreadott középkori magyarországi kódexek énektételeiből állította össze.
A bemutatóra készített két roll-up poszter:
A teljes könyvbemutató, valamint az annak végén elhangzott koncert megtekinthető az alábbi linken:
- a könyvbemutató előadásai >>>
- az A:N:S Chorus koncertje >>>
|
|
2020. augusztus 14.
Újonnan föltárt kottás kódextöredékek az egri Főegyházmegyei Könyvtárban
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár pompás barokk terme további kincseket tartogatott kutatócsoportunk számára. Két, ugyanabból az egykori hatalmas méretű, kvadrát kottával írt graduáléból származó töredék mellett az egyik 17. századi, Pázmány Péter írásait tartalmazó könyvön egy 15. századi antifonále fragmentumát fedeztük föl. A rajta olvasható Salve nobilis virga Yesse responzórium elárulja, hogy az egykori anyakódex a zsolozsma énekeit tartalmazó antifonále volt. Kottaírása feltűnően hasonlít az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár I.3c antifonáléjához, tágabb értelemben pedig ugyanahhoz a késő középkori, mise- és zsolozsmakódexeket egyaránt tartalmazó forráscsoporthoz tartozik, amelyet immár egyre nagyobb számú töredékes emléke alapján rekonstruálhatunk.
Képek a könyvtárról és a töredékről:
|
|
2020. augusztus 7.
Töredékkutatás a pécsi püspöki könyvtár gyűjteményeiben
Kutatócsoportunk két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella augusztus elején Pécsen járt, hogy a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán végezzen helyszíni feltáró kutatást. A hajdani püspöki bibliotéka különgyűjteményeiből, többek között a Klimo György pécsi püspök által 1774-ben alapított Klimo Könyvtárból összesen 5 középkori kottás fragmentum került elő. Kutatásunk szempontjából a legérdekesebbnek az a graduále-töredék bizonyult, amelynek egykori anyakódexéből több töredékes fólió is fönnmaradt más magyarországi könyvtárakban: a budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban és Egyházmegyei Levéltárban, valamint a Magyar Állami Levéltár Vas Megyei Levéltárában. Kottaírása alapján feltehetően közvetlen rokonságban áll az Esztergomban őrzött 15. századi I.3d jelzetű antifonáléval, annak graduále-párja. A pécsi töredék tartalmilag is különleges: míg a kódexből származó többi lap a szentek közös énekei, a commune sanctorum közül tartott fenn egy-egy összefüggő sorozatot, addig az új fragmentumon többek között Szent István király miséjének egy éneke (Alleluia O rex et apostole Stephane) olvasható.
A helyszínen készült felvételek:
|
|
2020. június 29.
Sajtónyilvánosságot kapott a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport munkája
Földarabolt és újraegyesített középkori kódexek – Az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legújabb eredményei
A Kutatócsoport közelmúltban megjelent publikációi, a Váradi Antifonále kritikai kiadása, valamint a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez – több fórumon is fölkeltették a szakma és az érdeklődők tágabb körének figyelmét.
Alább olvasható az MTA hírfolyamába illesztett tudósítás a kötetek megjelenéséről:
Földarabolt és újraegyesített középkori kódexek – Az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legújabb eredményei,
itt pedig a Czagány Zsuzsával a Váradi Antifonále megjelenése kapcsán készített interjú a Győri Egyházmegye „Hitvallás” című online magazinjában:
Megjelent a Váradi antifonále kritikai kiadása – Czagány Zsuzsa zenetörténészt kérdeztük
|
|
2020. június 6.
Antiphonale Varadinense s. XV
Czagány Zsuzsa gondozásában megjelent a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal három kötetben, magyar és angol nyelven. A könyv virtuális bemutatóját lásd itt.
|
|
2020. május 10.
Bernád Rita Magdolna gyulafehérvári levéltáros közreműködésének és segítségének köszönhetően a Kutatócsoport web-oldalára fölkerült az első, erdélyi gyűjteményből származó kottás kódextöredék elemzése. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárában őrzött, frissen restaurált 15. századi antifonále-fragmentum igazi gyöngyszem a zenei középkorkutatás számára: nemcsak liturgikus tartalmával járul hozzá egy szűkebb helyi liturgiaváltozat megragadásához, de notációja is egy eddig inkább csak feltételezett lokális erdélyi zenei íráshagyomány fontos emléke. A töredék elemzését lásd itt.
|
|
2020. április 25.
Megújult a Kutatócsoport által létrehozott
Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis web-oldal
A középkori Magyarország területén fönnmaradt kottás kódextöredékeket bemutató, elemző-rendszerező és rekonstruáló felület nemcsak új külsőt kapott, de tartalmában is számos ponton gazdagodott. Bevezető statikus-szöveges fejezetei kibővültek, a töredékek kottaírásai új, egységes terminológiai megközelítésben és értelmezésben tárulnak föl, segítve ezzel nemcsak a magyarországi, de a külföldi szakemberek tájékozódását. Ez utóbbi célt szolgálja az oldal immár teljes értékű angol megjelenése is. A Bibliotheca menüpontban elérhetők a Kutatócsoport munkatársainak legfrissebb publikációi. Megnövekedett a rendezett töredékanyag mennyisége; különösen azok a töredékleírások gyarapodtak szép számmal, amelyek a monografikus földolgozás igényével készültek, s önálló esettanulmányok módjára foglalják össze egy-egy fragmentum liturgikus-tartalmi, zenei-paleográfiai és dallamtörténeti összefüggéseit. Nagy örömünkre szolgált, hogy Bernád Rita Magdolna gyulafehérvári levéltáros jóvoltából rekonstruálhattunk egy, a gyergyószentmiklósi levéltárban őrzött erdélyi antifonále-töredéket (bővebben lásd a következő bejegyzést).
|
|
2020. március 12.
RESONEMUS PARITER.
Új kiadványsorozat indult a Régi Zenetörténeti Osztályon
A Lendület kutatócsoport tagjainak új publikációi
Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez címmel új kiadványsorozat indult a Régi Zenetörténeti Osztály és az MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak közreműködésével, Czagány Zsuzsa szerkesztésében. A kétnyelvű sorozat egyfelől az Intézet és az Osztály hagyományosan művelt „műhelytanulmányok” típusú kiadványainak sorába illeszkedik, másfelől – azok eredeti koncepcióját némileg átalakítva – kötetenként egy-egy középkori forrás vagy forráscsoport monografikus földolgozását kínálja.
Gilányi Gabriella sorozatindító kötetében (Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben) egy 14. századi erdélyi antifonále töredékei kerülnek első ízben a nyilvánosság elé hasonmás kiadásban, a zenei tételek átírásával, magyar és angol nyelvű tudományos kommentárral kísérve. A publikáció a németújvári (güssingi) ferences kolostor elöljárójának szíves hozzájárulásával jött létre. A sorozat szerkesztőjének a kötethez írt előszava itt olvasható.
A Szoliva Gábriel által gondozott második kötet (Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában) a zágrábi érseki könyvtár 15. század eleji himnáriumát dolgozza föl a teljesség igényével, rendelkezésre bocsátva a forrás tudományos kommentárral kísért hasonmás kiadását és átírását. A tanulmányt három nyelven adjuk közre: magyarul, angolul és horvátul, eleget téve ezzel a himnárium tulajdonosa, a zágrábi érsekség kérésének. A kötet szerkesztői előszava itt olvasható.
Mindkét kötet megjelenését az NKFIH 120 643 számú Kódexek és töredékek. Késő középkori hangjelzett forrásaink kutatása, újraértelmezése és online megjelenítése c. pályázat, valamint az MTA KFB-072/2019 számú könyvkiadási pályázata támogatta. Különösen hálásak vagyunk Ann Buckley-nak, a Trinity College Dublin professzorának mindkét kötet angol nyelvi és szakmai lektorálásáért, valamint Jurj Snojnak, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Zenetudományi Intézete nyugalmazott munkatársának és Stanislav Tuksarnak, a Zágrábi Zeneakadémia nyugalmazott professzorának a második kötet horvát fordításának nyelvi és szakmai ellenőrzéséért.
|
|
2020. január 15.
14. századi erdélyi antifonále töredékei Németújváron
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella kutatásának eredményeként elkészült és online elérhetővé vált a németújvári (Güssing, Ausztria) ferences kolostor könyvtárában őrzött, hajdan ugyanazon erdélyi antifonáléból származó 14 fragmentum leírása (http://fragmenta.zti.hu/forrasok/gussing-bibliothek-des-franziskanerklosters/). A töredékek kodikológiai, zenei-paleográfiai és dallamtörténeti elemzése s az egykori antifonále rekonstrukciója hamarosan napvilágot lát az MTA BTK Lendület - Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport által indított új kétnyelvű kiadványsorozat (Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez / Studies in medieval music history) első köteteként.
|
|
2019. november 28–29.
Töredékkutatás Szombathelyen és Kőszegen
A Kutatócsoport tagjai Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel kétnapos töredékkutató úton vettek részt Szombathely két intézményében (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár), valamint Kőszegen, a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában. A három helyszínen összesen tíz 13–16. századi kottás fragmentum feltárására és vizsgálatára került sor (a helyszínen készült felvételeket lásd itt). A kutatás eredményei – a töredékek leírásai elérhetők a http://fragmenta.zti.hu/ oldalon.
|
|
2019. október 3.
MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport – Bemutatkozás és első eredmények
A Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumának keretében bemutatkozik az MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport. Czagány Zsuzsa projektvezető bevezetőjét követően a team két tagja, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel mutatja be azt a két töredékcsoportot, amelynek megtalálása, föltárása és küszöbön álló publikálása nemcsak gyarapítja és árnyalja, de új szintre emeli a magyarországi cantus planus forrásairól szerzett ismereteinket.
