A 2. év (2020.X.1. – 2021.IX.30.) eseményei

 


nov1

MTU 20202021. január 21.

Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology tanulmánykötet


Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology
címmel a De Gruyter kiadó Studies in Manuscript Cultures sorozatának 21. köteteként jelent meg a 2018. márciusában az oxfordi Magdalene College-ban rendezett nemzetközi szimpózium előadásainak átdolgozott, bővített változata. A Giovanni Varelli által szerkesztett tanulmánykötet írásai közt szerepel Czagány Zsuzsa Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis: From Traditional Methodologies Towards a Digital Corpus c. tanulmánya, melyben a szerző a nemzetközi tudományosság előtt első ízben foglalja össze a Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legfrissebb eredményeit.

A tanulmány itt olvasható >>>

A teljes kötet pedig itt érhető el >>>

 


nov1

2020. december 6.

Újonnan föltárt kottás kódextöredékek az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában


A kutatócsoport vezetője, Czagány Zsuzsa engedélyt kapott arra, hogy az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában őrzött középkori kottás kódextöredékeket a helyszínen tanulmányozhassa. A könyvtár vezetője, Hubert Gabriella segítségének köszönhetően a kutatás során négy hangjelzett fragmentum került elő. Egyikük egy 14. századi cseh kódexből származó kettévágott pergamenlap-torzó , mely a cseh rombikus hangjegyírás egy viszonylag korai emlékét őrizte meg. A hordozókönyvről lefejtve a két darab csaknem pontosan összeilleszthető. A másik újonnan azonosított töredék egy 15. századi, feltehetőleg németországi zsolozsmakódexből (antifonáléból) származik, amely jellegzetes német-gót „patkószög” hangjegyírással készült. Különösen érdekes egy 12. századi, még vonalrendszer nélküli neumaírással lejegyzett kottás breviáriumtöredék, amely Temesvári Pelbárt szermóinak 1501-es augsburgi kiadását erősítette: a két csaknem teljes kódexlapot a hordozókönyv elülső és hátsó kötéstáblájához ragasztották, így egyelőre csak egyik oldaluk hozzáférhető. A kötet első lapján az Augsburgtól nem messze fekvő diesseni ágostonos kolostor tulajdonosi bejegyzése olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy az egykori kottás kódex is a délnémet-bajor térség valamely egyházi intézményének liturgikus könyvállományához tartozott. Bizonyosan a középkori Magyarországról származott azonban az utolsó föltárt fragmentum, amelybe Lippay János Posoni kert c. 1664-ben nyomtatott kertészeti könyvét kötötték. A 15. századi antifonále talán az északi peremvidék valamelyik egyházának kódexe volt. Teljes leírása és paleográfiai-tartalmi elemzése a kutatócsoport oldalán, az alábi linken érhető el >>>

 

GilanyiG Bolyai 1           GilanyiG Bolyai 2

 


nov1

Kutatócsoportunk tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, Gilányi Gabriella, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.

A díjazott bővebb méltatását lásd itt >>> 

 

GilanyiG Bolyai 1           GilanyiG Bolyai 2

 


nov1

MTU 20202020. november 12.
Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk

A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén


Az ülés előadásai:

  • Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
  • Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
  • Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete

 Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.

 

A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.

Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.

 

Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>

 


nov1

2020. október 21.
Új közép-európai kezdeményezés a zenei medievisztikai kutatásban

 

2020. szeptemberében a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek, valamint aktuálisan futó tudományos projektek vezetői (Eva Veselovská/Pozsony, Hana Vlhová-Wörner/Prága, Czagány Zsuzsa/Budapest) új virtuális szakmai fórumot hoztak létre Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research címmel. A cseh-szlovák-magyar fórum évente három előadásból álló online előadássorozat szervezését vállalja, emellett teret biztosít a zenei középkorkutatás mindhárom országban művelt és tárgyalt, részben egymást átfedő és kiegészítő irányai, kérdései megvitatásához. A ciklus nyitóelőadását Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tartja 2020. október 21-én 17.00 órakor. 

Konferencia plakat

 


nov1

2020. október 12.
Új azonosított fragmentulum a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárából

 

Kutatócsoportunk 2020 augusztusában látogatott el a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárába, ahol Bán Magdolna könyvtárvezető szíves szakértő közreműködésével három középkori kottás kódextöredéket tárt föl. Kettő közülük egész apró, feltehetően a hordozókönyvek gerincét erősítő, abból kifejtett fragmentulum volt, nem egészen szokványos módon, több más töredékcsíkkal együtt egy genotherm tasakban tárolva. Ezek azonosítása, liturgikus-zenei tartalmuk megállapítása a helyszínen lehetetlennek tűnt, hiszen túl kevés szöveget és kottát őriztek meg ahhoz, hogy virtuálisan behelyezhetők legyenek a hajdani anyakódex szövegi és zenei környezetébe. Az egyik fragmentulum esetében ez most mégis sikerült: a mintegy 8 cm széles és alig 2 és fél cm magas, egyetlen csonka szöveg- és kottasorból álló „töredékecske” szerencsés módon olyan zenei anyagot tartott fönn, amely alapján nemcsak az eredeti énektételek, hanem az anyakódex hagyománybeli hovatartozása is meghatározhatóvá vált. Az azonosított két ének Szent István első vértanú decemberi zsolozsmájának része volt; az első tétel puszta előfordulásával, a második pedig különleges dallamával ad hírt arról, hogy az egykori kódex a ciszterci szerzetesek zsolozsmakódexe, antifonáléja volt.

A fragmentum tudományos-elemző leírása elérhető a Kutatócsoport weboldalán az alábbi linken >>>

   


nov1

2020. október 9.
THE IMAGE OF PIETY – NEMZETKÖZI KONFERENCIA POZSONYBAN

 

A kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella részt vesznek a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a pozsonyi Egyetemi Könyvtár által Pozsonyban rendezett, The Image of Piety in Medieval Manuscripts in Slovakia and in Europe c. nemzetközi interdiszciplináris konferencián. Czagány Zsuzsa egy, a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában a közelmúltban azonosított töredékcsoportról, Gilányi Gabriella pedig egy erdélyi antifonále 2018-ban Turócszentmártonban feltárt töredékeiről beszél.

Mindkét előadás online követhető az alábbi linken >>>

A konferencia műsorfüzete az előadások absztraktjaival elérhető a plakátra kattintva:

Konferencia plakat