A Musicologica Olomucensia 2023-ban kiadott két számában a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak publikációi is helyet kaptak. A Palacký Egyetem 1993-ban alapított – korábban Acta Universitatis Palackianae Olomucensis címen megjelenő – periodikájának fókuszában a cseh zenetörténet sajátos aspektusai valamint nemzetközi zenetudományi (zeneelméleti, zenetörténeti és zenei analízisre épülő) eredmények állnak. Jelen két folyóiratszám a HUN-REN BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály, a Jagelló Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia és Palacký Egyetem zenetörténészeinek kutatásaira, és a Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians című közös Visegrad Grants projekt budapesti nemzetközi konferenciája anyagára épül (a konferencia weboldala itt érhető el: https://zti.hu/files/mzt/v4_conference/).
A színház- és előadótörténeti tematikájú számban „A National Opera Abroad – Ferenc Erkel’s Opera Hunyadi László Performed Outside of Hungary” címmel megjelent tanulmányában Kim Katalin Erkel Hunyadi László-operájának külföldi előadási lehetőségeivel foglalkozik. Az 1998-ban induló Erkel-operák kritikai összekiadásával kapcsolatos, jelenleg is zajló forráskutatások eredményeként, immár a fennmaradt autográf és előadói példányokat (köztük a Havi-Szabó Társaság Aradon fennmaradt kottáinak bejegyzéseit) is figyelembe véve láttatja a szerző a Nemzeti Színház zenei igazgatójának ezirányú lehetőségeit, szándékait. Liszt Ferenc korábbi kutatásokból ismert, támogató lépései mellett az 1840-es-1860-as évek sajtó- és levélirodalma is új perspektívát nyit arra vonatkozóan, hogy a Hunyadi László Havi-Szabó Társaság európai turnéállomásain illetve bécsi és párizsi körökben elhangzott részleteihez milyen fogadtatás és ebből adódóan milyen remények fűződtek. A tanulmány egyben Erkel korábban passzívként jellemzett személyiségét más megvilágításba helyezi azzal, hogy a külföldi sikerek által ösztönzött, a műve némely részeinek átdolgozására hajlandó zeneszerző arcélét is láttatni engedi.
A nemzeti identitás fogalmát egy többnemzetiségű város – Sopron – dalárdájának példáján keresztül járja körbe Gusztin Rudolf „The Question of National Identity in the Multiethnical Sopron Through the Activity of the Dalfüzér/Liederkranz (1847–1867)” című tanulmánya. A nemzetközi példákra épülő, spontán szerveződő helyi Dalfüzér „választásait” a földrajzi, társadalmi okokra is visszavezethető és „eszközként” használt nyelv valamint a nemzetiségi önazonosságot is érintő repertoárépítés vizsgálatával elemzi. Az 1847–1867 közötti, többszörösen is terhelt történelmi időszak fordulatait ismerve különleges fénytörést kap ez az áttekintés, amelynek közéleti-ízlésbeli hátterét a korabeli sajtó példáin keresztül is jellemzi a szerző.
Ugyancsak korabeli sajtógyűjtésre és annak néhol enigmatikus elemeit is beemelő recepció- és műfajtörténeti témában olvasható Vizinger Zsolt tanulmánya („The Inter-nationality of Late Nineteenth-Century Budapest Quartets and Their not Entirely Prejudice-free Reception in the Press”). A szerző a Krančević és Hubay-Popper kvartettek bemutatása mellett arra az izgalmas kérdésre is ráirányítja a figyelmet, hogy a frissen alakult hazai vonósnégyeseit milyen szempontrendszer alapján ítélte meg a korabeli magyarnyelvű sajtó. E kritikatörténeti szempontból is érdekes sajtóelemzésben a bécsi Hellmesberger és a firenzei Becker Kvartett előadásait jellemző beszámolók kettős kategorizálása és az abból mintaként átemelt, magyarországi művészekre szintén alkalmazott előadásmód-archetípusok is megismerhetők.
A mikrohistóriai szempontok zenetörténeti jelentőségét bizonyítja Békéssy Lili Veronika tanulmánya (The Pest-Ofner Localblatt und Landbote as Source of Music History: Guest Performers in Context of Pest-Buda, 1857). A korabeli sajtó szisztematikusan áttekintett rövidhíreiből és hirdetéseiből Pest-Buda zenei mindennapjainak különleges kapcsolati hálózata rajzolódik ki, amelyen a fővárosba látogató társulatok, vendégművészek és fellépőhelyek mellett a sokszínű repertoár is rekonstruálható. Az 1857. év zenei hétköznapjainak eddig feltáratlan térképét a napi- és hetilapok – különösen a Pesth-Ofner Localblatt und Landbote – valamint a pesti Nemzeti Színház fennmaradt archív anyagai és a Német Színház zsebkönyveinek felhasználásával összegzi a szerző.
Tóth Emese
A tanulmánykötetek online-elérhetőségei:
