|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
2023 december 13-án, szerdán került megrendezésre a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” konferencia a személyes jelenlét melett online is látogatható volt.
A rendezvényt Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin igazgatóhelyettes, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője nyitotta meg. Az ünnepi konferencia előadásai a legfrissebb tudományos eredményekről számoltak be középpontban a 19. századi Pest-Buda (1873-tól Budapest) zenetörténeti és kulturális életének történéseivel.
A délelőtti szekciót Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója vezette, ahol Kelemen Éva az ünnepelt, Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról tartott előadást, Kaczmarczyk Adrienne Liszt Pest-Buda számára választott műsorairól, Watzatka Ágnes Liszt responzóriumainak rejtélyeiről, Kim Katalin pedig az Erkel-operák kanonizációjáról végzett kutatásainak eredményeit mutatta be.
A konferencia második szekciójának elnöke Richter Pál intézetigazgató volt. Ezen az ülésszakon Grosz Sára Aksza Liszt barátjáról, Ponori Thewrewk Emilről, valamint Cselényi Máté Liszt Esztergomi mise bemutatójának előzményeiről beszélt. B. Kaskötő Marietta a pest-budai római katolikus egyházzenei életet ismertette, míg Illyés Boglárka Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát elemezte.
A délutáni szekció Kaczmarczyk Adrienne, a Liszt-összkiadás vezetőjének elnökletével folytatódott, ahol Tóth Emese Jankó János Pest-Budáját mutatta be, Szőnyiné Szerző Katalin pedig az 1880-as évek Budapestjéről tartott előadást. Simény Beáta Brassai Sámuel zenekritikáit és álneveinek eredetét elemezte, míg Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör zeneestélyeinek működését járta körül, Bokor Lilla Dóra pedig Reményi Ede hegedűművész 1861 előtti repertoárját elemezte.
A második szünet után Kim Katalin igazgatóhelyettes elnökletével folytatódtak az előadások. Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek polémiáiról, Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarának tagjairól, Vizinger Zsolt az első magyar zeneszerző-társaságokról, végül Illés Szabolcs a Zeneakadémia intézményének régizenei repertoár-oktatásáról beszélt.
A napot Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye zárta, amelyen Liszt és Bartók művei csendültek fel.
Az eseményt a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
