Zenetudományi Dolgozatok 2015–2016
Megjelent a Zenetudományi Dolgozatok 2015-2016. évi dupla száma.
A Commemorationes és a tartalom itt érhető el:
Ligeti György emléktáblájának felavatása
Budapest Főváros Önkormányzata és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt Ligeti György emléktáblájának felavatására a zeneszerző születésének századik évfordulóján.
IDŐPONT: 2023. május 26., péntek 11.00
HELYSZÍN: Budapest V. kerület, Alkotmány u. 4.
Az ünnepségen beszédet mond dr. Richter Pál, a BTK ZTI igazgatója és Karácsony Gergely főpolgármester.
Az avatás alkalmából elhangzik Ligeti György: Baladă şi joc, két hegedűre (1950) című darabja.
Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára
Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)
A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.
Az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő konferencia első napján Zágrábban hangzottak el előadások, ezt követően pedig október 6-án és 7-én a még felújítás alatt lévő Pejačević-kastély közelében, a nekcsei városházán.
Az elhangzott előadás Pejačević Dóra magyar felmenőinek, a Vay-és Teleki családok zenei és kulturális vonatkozásait tárgyalta, különös tekintettel a család tagjainak 19. századi budapesti kötődéseire. Az előadásban szó esett Pejačević Dóra egykori tanárának, Noseda Károlynak hatásáról, aki a szervita téri templom (ma Belvárosi Szent Anna Templom) orgonistájaként kezdte pályáját.
 |
 |
 |
 |
 |
Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról
A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.
A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.
Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.
A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.
Illés Szabolcs
Előadások a Zenetudományi Intézet két műhelyéből a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 54. Vándorgyűlésén
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.
Kim Katalin a Magyar Zenetörténeti Osztály 18. százados kutatásairól számolt be „Vokális-hangszeres zenélés a 18. századi Magyarországon” című előadásában, a zeneélet azon szegmensét mutatva be, amely a korszakban a legjelentősebb volt. A Bárdos Kornél által megalapozott várostörténeti kutatások közül az előadás kiemelt példaként foglalkozott Tata zeneéletével, amely a 19, század elején az Esterházy Ferenc gróf (1746–1811) által megszervezett és Menner Bernát (1786–1846) által vezetett együttes működésének köszönhetően lendült fel. Volt munkatársunk, Rennerné Várhidi Klára hagyatékában fennmaradt piarista jegyzetanyag megerősíti Bárdos feltételezését, miszerint Tatán rendelkezésre álltak a rendszeres vokális-hangszeres gyakorlat feltételei már a 18. század második felében is.
Vikárius László a Bartók Archívum legfontosabb hosszútávú projektjébe, a 2016 óta megjelenő Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása munkálataiban engedett bepillantást. „Egy sajátos zenei könyvműfaj: zeneművek kritikai összkiadása — Bartók példáján” című előadásában a zenében az összkiadások kivételes jelentőségét hangsúlyozta. Egyetlen példasorból, a Tizenöt magyar parasztdal (1914, rev. 1918), az ahhoz kapcsolódó későbbi Három magyar népdal (1942), valamint első ízben az összkiadásban megjelenő kiadatlan további darabok keletkezéstörténetéből kiindulva ismertette magát a sorozatot, eddig megjelent nyolc kötetét (szeszélyesnek tűnő, ám szigorú műfaji rendet követő kötetszámozását) és a közreadásokhoz felhasznált kéziratos és nyomtatott zenei, illetve népzenei források sokféleségét.
Kim Katalin
Vikárius László
Grégász Miklós
Aranybulla 800 a Magyar Tudomány Ünnepén
2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.
Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.
További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!
Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán közreadott változatával nyitották meg a felújított Magyar Állami Operaházat
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre.
A Hunyadi Lászlót annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot. A Hunyadi László kritikai közreadása a szerzői kézirat és ennek korai másolata mellett az Erkel keze alatt használt és kisebb hiányokkal fennmaradt nemzeti színházi szólamanyagegyüttes (összesen mintegy 6000 kottaoldal) minden eltérését feldolgozva kísérelte meg beazonosítani és rögzíteni a Fassung letzter Handnak tekinthető szerzői változatot. A közreadott opera tehát egy olyan, 1862 táján kialakult műalakot rögzít, amelyben már minden utólagos betét szerepel, ugyanakkor mellőzi a későbbi idegenkezű (nem szerzői), ám mindmáig meggyökeresedett beavatkozásokat.
A Zenetudományi Intézet által rendelkezésre bocsátott kritikai kiadás partitúrája alapján a közreadott változatot a debreceni Csokonai Színház operatársulata mutatta be 2010-ben, Kocsár Balázs karmester vezetésével, majd 2012-ben Héja Domonkos irányításával a Magyar Állami Operaház együttese készített ebből CD felvételt (MÁO Opera Trezor sorozat, 2017). 2022. március 13-án ugyanez a közreadott verzió szólalt meg – a Magyar Állami Operaház színpadán rendezett változatban első alkalommal – az Andrássy úti palota ünnepélyes megnyitásakor.
Emléknap a 100 éve született Bárdos Kornél zenetörténész tiszteletére
2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Bárdos Kornél születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékdélután keretében Vashegyi György karmester, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ két rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője és Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott nyitóbeszédet. A két intézmény közötti megállapodási szerződést Káptalan István, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ főigazgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Richter Pál írta alá.
Az ünnepségen Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője ismertette Bárdos Kornél életművét és bemutatta a Magyar Zenetörténeti Osztály által készített kamarakiállítást Bárdos Kornél hagyatékának részleteiből.
Ezt követően került sor Bárdos Kornél életművének méltatására. Bárdos egykori tanítványai és munkatársai osztották meg személyes és szakmai élményeiket. Beszédet mondott Csányi Tamás, a budapesti Villányi úti Ciszterci Szent Imre-templom karnagya, Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója és a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, Gupcsó Ágnes zenetörténész, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott szakalkalmazottja, Bárdos Kornél Székesfehérvár-monográfiájának társszerzője, Király Péter, Németországban működő zenetörténész, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, az MMA rendes tagja, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, és Vavrinecz Veronika zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, Bárdos Kornél várostörténeti köteteinek társszerzője.
A program részeként a Quartetto Speranza Joseph Haydn Op. 17 No. 4 c-moll vonósnégyesének 1. és 2. tételét, továbbá az esemény zárásaként az Op. 76 No. 1 G-dúr vonósnégyes 2. és 4. tételét adta elő.
Az esemény keretében emlékhonlap is készül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak szerkesztésében. A honlapon az emléknapon elhangzott beszédek írásos változatai, a jelenlegi kamarakiállítás virtuális változata, Bárdos Kornél zenetörténész életrajza és bibliográfiája mellett elérhetők lesznek a Papp Ágnes zenetörténész, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára és a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa által az emléknapra készített interjúk és megemlékezések is.
A program itt érhető el.
