2024

  • Pia Shekhter (IAML) látogatása Budapesten

    Pia Shekhter, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének (AIBM) elnökasszonya 2024. január 22–23-án Budapestre látogatott az AIBM Magyar Nemzeti Csoport 50 éves évfordulója alkalmából. Rövid szakmai programja során látogatást tett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet könyvtárában és archívumaiban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi könyvtárában (Zeneakadémia Könyvtár / Liszt Academy Library) és Zenetörténeti kutatókönyvtárában (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), valamint a Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtárában (Magyar Zene Háza) .

    A IAML (IAML-Music Librarians, Archivists and Information Specialists of the World) honlapján közzétett fényképes beszámolója az alábbi linken keresztül érhető el.

     

     The Library of Musicology. From left to right Ferenc János Szabó Julianna Gócza Pia Shekhter Mária Benyovszky and Fanni Ágnes Bácsi

    The Library of Musicology. From left to right Ferenc János Szabó,

    Julianna Gócza, Pia Shekhter, Mária Benyovszky and Fanni Ágnes Bácsi

    Old catalogue written by Ervin MajorOld catalogue written by Ervin Major 

    Bővebben...

  • Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775. Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia workshopja a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumán

    A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködése keretében megrendezett Tudományos Fórumon 2024. február 1-én Martin Eybl, az Universität für Musik und Darstellende Kunst Wien, Institut für Musikwissenschaft und Interpretationsforschung professzora kutatócsoportjával bemutatta „Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775” című, befejezés előtt álló projektjét (a projekt weboldala).

    A mintegy 10 éves kutatás előbb a Bécs vonzáskörében megvalósult kulturális transzfer útjait és aktorait tárta fel a 18. század második felében, majd figyelmét a gyűjtők és gyűjtemények, ill. ezzel párhuzamosan a császári család operagyűjteménye irányába fordította, és ezen keresztül vizsgálta a korabeli papírkereskedelem és főképp a kopistaműhelyek működését. Eybl professzor immár harmadik alkalommal számol be a Zenetudományi Intézetben e kutatások eredményeiről (korábbi két előadásának felvétele: Cultural Transfer of Music in Vienna, 1755–1780; illetve Musical Public and Class Consciousness, Vienna 1740–1810). Most záruló projektjük számos ponton találkozik a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ tervezett közös kutatásával, mely során az Esterházy hercegi kottatár operaanyagának digitalizálására és Bartha Dénes – Somfai László mindmáig mérföldkőnek tekinthető Haydn als Opernkapellmeister c. kötetének revideált, részben online változatának előkészítésére kerül sor. A császári és az Esterházy-kottatár ugyanis mind papírjait, mind kopistáit tekintve számos átfedést mutat. Martin Eybl közelebbről csatlakozik a Haydneum tudományos bizottságához és egy önálló zenei családtörténeti kutatást – a Haydn keze alatt Eszterházán működő Joseph Franz Weigl és családtagjainak működését feltáró projektet – indít el a Haydneum támogatásával. 

    A Tudományos Fórum absztraktja itt érhető el.

    Bővebben...

  • Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental

    2. De profundis cimlapAz 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot. 

    A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis

    A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.

     

    További részletek kötetről a Lisztiana holnapjánérhetők el.

    Kaczmarczyk Adrienne

    Bővebben...

  • Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental

    2. De profundis cimlapAz 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot. 

    A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis

    A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.

     

    További részletek kötetről a Lisztiana holnapjánérhetők el.

    Kaczmarczyk Adrienne

    Bővebben...

  • Laskai Anna: Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából - Kiállítási katalógus

    pillanatkepekLaskai Anna, Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából. Kiállítási katalógus / Snapshots From the History of an Orchestra. An Exhibition to Celebrate the 170th Anniversary of the Budapest Philharmonic Society / An Exhibition Catalogue(Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023).

     

    2024. január 18-án jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársa, Laskai Anna szerkesztésében a Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából című kétnyelvű kiállítási katalógus. A 2023. novemberében megnyílt kiállítás továbbra is látogatható a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A tárlat a tárgyi és irattári emlékek mellett a Magyarország legrégebb óta működő szimfonikus zenekara archívumában megőrzött legfontosabb dokumentumtípusokat, magyar zeneszerzők ősbemutatóit, a filharmonikusok élén szereplő külföldi vendégkarmestereket, az országhatáron kívül megvalósult turnékat, valamint a zenekar mindennapjait is bemutatja a kezdetektől napjainkig. A katalógus a rövid bevezető szövegek mellett a kiállításon szereplő valamennyi dokumentum fényképét és leírását is tartalmazza.

     

    A kötet ára 4200 Ft, megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, illetve megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

    Bővebben...

  • Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.): Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia

    dohnanyi schubert 1Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.), Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia zenekarra / Franz Schubert–Ernst von Dohnányi: Fantasy in F Minor for Orchestra(Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023)

     

    2023. december 21-én jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának két munkatársa, Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában Dohnányi Ernő Franz Schubert zongorára írt kompozíciójának, az f-moll fantázia zenekari hangszerelésének hasonmás fakszimile-kiadása.

     

    A kötet tartalmából:

    dohnanyi schubert 21928 novemberében Budapesten is megemlékeztek a száz éve elhunyt komponista-géniuszról, Franz Schubertről. A hangversenysorozat záró estjén hangzott el az a különleges kompozíció, melynek autográf hasonmás kiadását kezében tartja az olvasó: Schubert négy kézre írt zongoraművének, az f-moll fantáziának (D. 940) Dohnányi Ernő által készített zenekari hangszerelése. A Dohnányi-életmű 21. századi újrafelfedezése nyomán a közönségnek mind gyakrabban nyílik lehetősége meggyőződni a szerző színes és érzékeny zenekarkezeléséről. E tekintetben különösen izgalmasnak bizonyulnak azok az átdolgozások, amelyeket mások műveiből készített – kiváltképp, amikor olyan közkedvelt mesterműről van szó, mint a Schubert-fantázia. A kétnyelvű, gazdagon illusztrált bevezető tanulmány kíséretében közreadott partitúra-kézirat nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a zenekedvelők, muzsikusok, sőt reménybeli előadók figyelmét a méltatlanul elfeledett hangszerelésre. A kötet vásárlói két kuriózumszámba menő hangfelvételt is meghallgathatnak a kiadványban közölt QR-kódra kattintva: az eredeti Schubert-zongoraművet Dohnányi Ernő és tanítványa, Kilényi Edward 1954-es előadásában, valamint a kompozíció zenekari változatát a Vajda Gergely vezette Budapesti Filharmóniai Társaság felvételén.

     

    A kötet ára 3200 Ft,  megvásárolhatók a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetőek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

    Bővebben...

  • A Zenetudományi Intézet közleménye

    Intézetünk korábbi munkatársa Facebook-lapján 2024 február 5-én utalt a Hungaricana – Népzenei Gyűjtemény MTA–BTK Zenetudományi Intézet elnevezésű online adatbázisra, s azt állította, hogy annak impresszuma munkatársunknak a weblap megteremtésében betöltött központi szerepét elhallgatja.


    A valóban éppoly népszerű, mint amilyen gazdag adatbázis impresszuma tudományos igényű, terjedelmes ismertetőt ad a gyűjteményről magáról, illetve arról a hosszú folyamatról, amely az említett online közlést lehetővé tette. Megnevezi és értelmezi az egyes gyűjteményrészeket, továbbá név és tevékenység szerint sorolja mindazokat, akik e publikáció létrejöttében közreműködtek. Köztük természetesen elsőként és többször is szerepel az online közlés tervezője, aki az Arcanum munkatársaival együttműködve alkalmazta gyűjteményünkre az adatbázis megjelenését és funkcióit. Sajnáljuk, hogy munkatársunk a korábbi, általa fogalmazott impresszum helyett az online publikációkban komoly tapasztalattal rendelkező kollégákkal egyeztetett, sokoldalúan tájékoztató, jogi szempontokat érvényesítő és szakmailag etikus, végleges impresszumot és elnevezést hatalmi aszimmetriaként éli meg, pedig létrejöttét csak a tudományos tájékoztatás megbízhatósága, arányossága és a Zenetudományi Intézet érdeke vezérelte.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia

    jan24

     

    Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia: Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. február 1. csütörtök, 14:00–16:30

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • DEPO – Törökbálint

    2024. január 24-én Csorbáné Bognár Erzsébet intézeti titkársági asszisztenssel az MTA külső raktárában, Törökbálinton folytattunk "kutatómunkát" a Zenetudományi Intézet levéltári anyagaiban. Nagyon érdekes kaland volt számunkra megismerni ezt a különleges helyszínt és régi iratok között búvárkodni. Szerencsére utunk sikeres volt, a gondos és pontos iktatásnak köszönhetően megtaláltuk a keresett dokumentumokat és nagyon kedves, segítőkész kollégákat ismerhettünk meg. Külön köszönet Dr. Hay Dianának, az MTA Levéltár igazgatójának, aki személyesen mutatta meg a és vezetett végig a labirintusnak is beillő raktárépületen a törökbálinti DEPO-ban.

    Bővebben...

  • Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban

    Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából nemzetközi zenetudományi tanácskozást rendeztek Párizsban 2024. január 12-én és 13-án, az IRCAM Stravinsky-termében, a párizsi Liszt Intézet, az IRCAM, a strasbourgi, a párizsi, valamint a Gustave Eiffel egyetem rendezésében. Az esemény fő szervezője Grabócz Márta, a strasbourgi egyetem professzor emeritusa, az MTA kültagja, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet egykori munkatársa, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György díjával kitüntetett tagja volt. A rendezvényt Frank Madlener, az IRCAM igazgatója, Burányi Adrienn Éva, a Liszt Intézet igazgatója, valamint Grabócz Márta nyitotta meg.

    Bővebben...

  • Töredékkutatás Szombathelyen

    2024. január 18-án a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Gilányi Gabriella, Tóka Borbála és Czagány Zsuzsa a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárba látogattak, hogy a gyűjtemény vezetője, Rétfalvi Balázs és munkatársai szíves engedélyével és támogatásával megvizsgálják és digitalizálják az ott őrzött középkori kottás kódextöredékeket. Valójában nem a Levéltár, hanem az Egyházmegyei Könyvtár töredékeiről van szó: a két intézmény fragmentumanyagát ugyanis 2022-ben egyesítették, s azóta egy helyen, a Könyvtárban érhető el a korábban megosztott kollekció.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Felföldi László

    jan24

     

    Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest

    A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.

    A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.

     

    zenetorteneti muzeum welovebudapestFotó: We Love Budapest

     

    A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.

    Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.

     

    Forrás: abtk.hu

    Bővebben...

  • Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet

    liszt es magyar kortarsainak kapcsolataA Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.

    Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el:

    https://lisztmuseum.hu/kiadvanyok/liszt-es-magyar-kortarsainak-kapcsolata-magyarorszag-muvelodestortenetenek-tukreben-125640

    Bővebben...