2024

  • Szabó Ferenc János előadása a svédországi Örebro Egyetemen

    20240411 142930 Ulrik Volgsten 1000A svédországi Örebro Egyetem zenei, színházi és művészeti fakultása 2024. április 9. és 11. között a stockholmi Olasz Kulturális Intézetben rendezte meg a Neue Sachlichkeit North and South. Transforming Music during the European Interwar Years (and Beyond) című konferenciát. A szimpózium előadói a Neue Sachlichkeit jelenséget vizsgálták zeneszerzés-történeti, zeneesztétikai, hatás- és médiatörténeti, valamint előadóművészeti szempontból. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa „Record criticism and new attitudes of music listeners” című előadásában Polgár Tibor zeneszerző a Tükör folyóiratban megjelent hanglemezkritikáinak elemzésével a harmincas évek új, objektívebb, a gépzene által életre hívott zenehallgatási módjait tárgyalta.

    A konferencia programja itt megtekinthető: https://www.oru.se/english/schools/music-theatre-and-art/research/conference-neue-sachlichkeit-north-and-south-9-11-april-2024/

    Bővebben...

  • Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján

    jan24

    jan24

     

    Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. április 11. csütörtök és április 12. péntek

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    ZTI50

     

    A Zenetudományi Intézet 50 évvel ezelőtt vált műzenei, népzenei és néptánc-kutatásokat összefogó, komplex intézménnyé. Ebből az alkalomból a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián mutatják be az elmúlt évtizedek kutatási irányait és eredményeit, illetve a jelenben folyó projektek némelyikét.

     

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

     

    A meghívó a programmal itt érhető el.

    Bővebben...

  • Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

    jan24

     

    Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

    Magyar Tudományos Akadémia Teréz körúti Díszterem, 2024. április 9. kedd, 11:00

    1067 Budapest, Teréz krt. 13.

     

    Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Czagány Zsuzsa „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” című MTA doktori munkájának 2024. április 9-én de. 11 óra 00 perckor az MTA Teréz körúti Dísztermében (1067 Budapest, Teréz krt. 13.) tartandó nyilvános vitájára.

     

    A további részleteket tartalmazó meghívó letöltése.

    Bővebben...

  • Nemzetközi interdiszciplináris konferencia Pozsonyban

    2024. március 11. és 13. között Medieval and Early Modern Age Culture and Education in Central Europe címmel nemzetközi interdiszciplináris konferencia zajlott Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria tanácstermében, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Comenius Egyetem Bölcsészkara és a rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem szervezésében. A résztvevők túlnyomó többsége a zenei medievisztika különböző területeiről érkezett, a tágabb értelemben vett interdiszciplinaritást elsősorban a három nyitóelőadást tartó művészettörténészek – a Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója, Milada Studničková és a Szlovák Nemzeti Galéria régi gyűjteményének kurátora, Dušan Buran – valamint a pozsonyi történész-középkorász-paleográfus Juraj Šedivý képviselték. A konferencia főágának előadásai – köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport (https://ldzf.zti.hu/) három tagja, Gilányi Gabriella, Czagány Zsuzsa és Enyedi Mózes prezentációi – a közép-európai térség középkori zenetörténetének aktuális kérdéseit (a gregorián ének regionális változatait, a töredékkutatást és notációtörténetet, a monasztikus közösségek liturgikus dallamhagyományait, a ritmizált cantus fractus és a korai polifónia regionális megjelenési formáit) tárgyalták, tükrözve az egyes országok, műhelyek, kutatócsoportok folyamatban lévő, vagy éppen lezáruló projektjeinek tematikus súlypontjait. Ezek mellett lehetőség nyílt az aktuálisan folyó nagyszabású, széles hatósugarú vállalkozások bemutatására is, diszkusszió tárgyává téve az épülő, egyre inkább anyagteljességre törekedő adatbázisokat, forrásjegyzékeket és dallaminventáriumokat, többek között a Földváry Miklós által útjára indított Usuariumot (https://usuarium.elte.hu/), az aktuálisan a kanadai Dalhousie Egyetemen a Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/) nemzetközi hálózat részeiként működtetett Cantus és Cantusindex platformokat (Debra Lacoste, Jennifer Bain), vagy az európai COST-hálózatba betagozódó EarlyMuse – A New Ecosystem of Early Music Studies (https://www.cost.eu/actions/CA21161/ ) projektet (Philippe Vendrix).

    Bővebben...

  • Megemlékezés Bartók Béla születésének 143. évfordulóján

     

    Bartók a művészi alkotómunkáról

     

    1941-ben – visszatekintve egész addigi zeneszerzői életművére – Bartók úgy nyilatkozott, hogy fejlődése következetes volt és egyenes vonalú. Csupán az 1926-os évet emelte ki, amikor is – idézem – „művem kontrapunktikusabbá vált és egyúttal egészében egyszerűbbé is.” A zeneszerzői nyelv tudományos vizsgálata azóta is többször igazolta az önértékelés pontosságát. E nyilatkozatot követően kellett szembenéznie azonban élete egyik legválságosabb, újabb cezúrát jelentő időszakával. Így írt angol kiadójának, Ralph Hawkes-nak 1942 tavaszán, amikor az új művek tervéről érdeklődött: „A művészi alkotómunka általában az erő, a jókedv, az életöröm stb. túláradása – mindezek nálam, sajnos, hiányoznak jelenleg.” Tudjuk, hogy utóbb barátok összefogásának és legfőképp Serge Koussevitzky kompozíciós megrendelésének hála ismét egy csodálatosan termékeny alkotókorszak kezdődött Bartók utolsó éveiben. Ugyanakkor távolról sem ez volt az első időszak, amikor átmenetileg – látszólag – szünetelt a komponálás. A zeneszerző születésének 143. évfordulóján talán nem indokolatlan, ha utánagondolunk az efféle „szünetek” szerepének, sőt jelentőségének az alkotó pályáján. Ebben az összefüggésben pedig hadd idézzem föl különösen a zeneszerző egy másik, épp 100 évvel ezelőtti látszólag „terméketlenebb” időszakát, melyből az a bizonyos 1926-ra datált stílusbeli megújulás is alighanem merítkezett.

    Visszatekintve az 1924-es évre a zeneszerző maga jellemezte önmagát – alighanem éppoly keserűen mint az imént idézett későbbi levelében – „ex-zeneszerző”-nek. A zenekritikus Calvocoressinek írta: „Úgy látszik, hogy a kapcsolat köztem és Anglia közt teljesen megszakadt: sem oda nem hívnak, sem műveimet nem játsszák. Részben én is oka vagyok ennek, amennyiben ex-zeneszerző lett belőlem.” A közvetlen elmúlt időszakot pedig összefoglalóan így jellemezte:

     

    Igen nehéz időket kellett átélnem: betegségek a családban és különféle más gond és baj! úgy hogy egyáltalában alig volt kedvem és időm bármihez is. Ez az 1 1/4 év elmúlt, anélkül, hogy akárcsak egy hang új zenét leírtam volna.

    A történész természetesen számon tartja – méghozzá jelentős eredeti műként – az említett időszakban komponált öt különleges szlovák népdalfeldolgozást, a Falunciklust. Ám Bartók mégiscsak úgy érezhette, figyelmen kívül hagyva ezt az akkor talán még elsősorban személyes indíttatásúnak tekintett művét, hogy „egy hang új zenét” sem írt le.

    A lélektan ismeri az „alkotói szünet” jelenségét, mely, úgy tetszik, lényeges, sőt nélkülözhetetlen tartozéka az alkotói folyamatnak. Bartók esetleges alkotói szünetei is ilyennek tűnnek. Legkorábbi a zeneakadémiai tanulmányok idején tapasztalt elbizonytalanodással függ össze, amikor ő maga jegyezte meg elégedetlenül: Gruber Emmánál tett első látogatásakor azért nem kapott zongorajátékáért „bókokat”, „mert nincs saját szerzeményem”. Ugyan 1913-ban még azt írta, hogy az asztalfióknak is komponálhat, abból az időszakból apró pedagógiai zongoradarabokon túl alig tudunk elkészült kompozícióról. (Közben persze intenzív népzenei gyűjtőmunkával volt elfoglalva Erdélyben és Algériában, s megjelent első népzenetudományi monográfiája a bihari román népzenéről.)

    Bartóknak 1923-ban a Ziegler Mártával való házasságának felbontása és a Pásztory Dittával való házaságkötése után egészen újonnan kellet berendezkednie. Az 1924-es év derekán – július 31-én –, e „nehéz időkben” született meg második fia, Péter. Volt azonban egy fontos zeneszerzői feladat is, mely Bartókot – mondhatni – hátráltatta, akár gátolta: harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin öt éve félretett fogalmazványának kézirata. Bartók nem szeretett munkákat félbehagyni, s ha valamit nem volt módja egyvégtében elvégezni, ahhoz akár évekkel később is visszatért. Legnyilvánvalóbban, s leglátványosabban nagyszabású népzenetudományi munkája tanúskodik erről.

    Azért sem indokolatlan épp a népzenei munkákra hivatkoznunk, mert 1924 őszén egy fontos bukaresti koncertút alkalmával sikerült megállapodást kötnie a számára különösen kedves román kolinda-gyűjteményének kiadási tervéről. S alighanem azonnal az újabb tudományos könyvkézirat elkészítéséhez fogott, mely azután egészen 1926 májusáig lekötötte. E munka azután mennyi frusztrációval járt! (Végül sem az Oxford University Press, sem a Román Akadémia nem tudta vállalni a munka megjelentetését, s így egy évtizeddel később Bartók saját költségén jelentette meg könyv leglényegesebb – zenei – részét.) De ugyanakkor mennyi felfedezést is tartogatott! (A Cantata profana balladájának kiválasztása, a librettó megalkotása s a komponálás a kolinda szövegek irodalomtudományi igényű rendszerezése nélkül aligha lett volna lehetséges.) A kolinda-gyűjtemény kéziratának elkészítése kedvéért Bartók félretette a szlovák gyűjtés utolsó kötetének kéziratát is, melyen azt megelőzően dolgozott.

    Mind e fontos tudományos munkák közepette is kiemelkedett azonban az 1924-es év tényleges zeneszerzői teljesítménye, A csodálatos mandarin partitúrájának befejezése. Egyik legeredetibb és legerőteljesebb művének kidolgozása közben a zenét is valamelyest revideálta, korszerűsítette. Calvocoressinek írván azért erről is megemlékezett: „Nagy fáradsággal és bajjal végre a „Csodálatos mandarin”-om partitúráját nyáron és ősszel befejeztem”.

    Az „egy hang új zenét sem írtam” megjegyzés azonban még valami fontosat sejtet. Az életmű látszólag különálló kompozíciókban manifesztálódó alkotásai mögött egy hosszabb távú program lehet. Erre vall az 1941-es nyilatkozat is fejlődésének „következetességé”-ről. Amikor a zeneszerző elégedetlen saját teljesítményével, az azért lehet, mert csak általa ismert, magának kitűzött programban érzi az elakadást.

    A tényleges tudományos és zeneszerzői teljesítménynél is nyilvánvalónak látszik – legalább utólag –, hogy az 1924–25-ös időszak viszonylagos zeneszerzői visszahúzódása nélkülözhetetlen volt ahhoz a döntő stílusbeli megújuláshoz, ami a kolinda-könyv lezárását követő szinte valóban „túláradó” kompozíciós terméshez vezetett, amit az 1926-os zongorás esztendőként szoktunk emlegetni, s amit maga Bartók is stílusfejlődése kiemelkedően fontos állomásaként jellemzett. A nagy alkotót talán éppen ez jellemezheti: a megújulásra való nem szűnő képesség, mely Bartók életművét a kezdetektől a legutolsó művekig végigkíséri. S aminek a terméketlennek tetsző időszakok is – bármily nehéz lehetett elszenvednie azokat–nélkülözhetetlen, kikerülhetetlen építőkövei voltak.

     

    2024. március 25.

    Vikárius László

     

    A szöveg letöltése PDF-ben.

     

    bartok commemoratio 20240325 1440

    Fotó: Kiss Kata

    Bővebben...

  • Eötvös Péter 80. születésnapja tiszteletére rendezett Tudományos Fórumot a Zenetudományi Intézet

     

    Bevezető utóhang: Tudtunk Eötvös Péter hónapok óta tartó súlyos betegségéről, aggódva füleltük a híreket, örültünk minden reménykeltő változásnak. Versenyfutásban készülődtünk erre a Tudományos Fórumra, nagyon vágytuk, hogy az előadások még örömet szerezhessenek a művei tudományos visszhangja iránt mindig is nagyon érdeklődő zeneszerzőnek. Boldogság volt látni online üzenetét, amivel az utolsó előadás utolsó pillanatában megköszönte az ülés résztvevőinek a közreműködést. Alig hatvan órával később Eötvös Péter meghalt. Isten Veled, Péter, hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ismerhettünk. (Halász Péter) 

     

    Csütörtökön, 2024. március 21-én délután 14 órától a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetében tudományos rendezvény keretében került sor az Eötvös Péter munkássága és művei előtt tisztelgő, a legújabb hazai tudományos eredményeket bemutató ülésszakra. A konferenciát személyes jelenlétével tisztelte meg Kurtág György, Eötvös Péter zeneszerző online vett részt a rendezvényen.

    Az Eötvös-kutatás legújabb eredményeit bemutató Tudományos Fórum magyar előadóinak prezentációi A Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre című, Párizsban megrendezett nemzetközi ünnepi szimpóziumon is elhangoztak, Grabócz Márta szervezésében (IRCAM, 2024. január 12–13.).

    Az előadások előtti bevezetőt a Strasbourg-i Egyetem professzora, az MTA külső tagja, egyben a Zenetudományi Intézet volt munkatársa, Grabócz Márta tartotta, aki sokoldalú tudományos és zeneélet-szervezői tevékenysége részeként a kortárs magyar zeneszerzők működésével és tevékenységével is foglalkozik. A Tudományos Fórumot Kim Katalin, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője szervezte és vezette le. Az Eötvös-fórum előadásai különösen a zeneszerző operakompozíciói, kamara- és hangszeres műveinek, valamint komponálási módszerének vizsgálata köré épültek. 

    Farkas Zoltán (Bartók Béla Emlékház; HUN–REN BTK Zenetudományi Intézet) Eötvös Péter opera-életművében a személyes stílus hiányának kérdéséről adott elő a zeneszerző ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indulva ki. Eötvös Péter 2021-ben bemutatott, Sleepless című operájának filozófiai konnotációiról tartott előadást Orbán Jolán (PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet), aki a „vendégbarátság, ellenségesség, vendégszeretetgyűlölet” fogalmait és operai megvalósulását járta körül Jacques Derrida és Ludwig Wittgenstein elméletei nyomán. A mítosz és intertextualitás kérdését Könyves-Tóth Zsuzsanna (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vizsgálta Eötvös Péter két operája kapcsán. Az előadás a Madách Imre Az ember tragédiája által inspirált és a később visszavont Die Tragödie des Teufels opera, és annak újrarendezett szövegkönyve alapján újrakomponált Paradise reloaded (Lilith) mitológiai vonatkozásaira, különösképpen Lilith és Lucifer alakjára tért ki. Eötvös Péter Love and Other Demonscímű operájának időkezeléséről és nagyformájáról tartott előadást Megyeri Krisztina (DLA; Pászti Miklós AMI, Biatorbágy), a történeti helyett a zeneszerző szempontjából elemezve a kompozíciót. Előadásában a modern zenei karakterizálás időkezelését és dramaturgiai elemzését adta. 

    A tudományos fórum második ülésszakát megnyitó Grabócz Márta (Strasbourg-i Egyetem; MTA külső tag) Samuel Beckett 1957-ben megjelent Embers [Zsarátnok] c. hangjátéka által inspirált dramaturgia megvalósításait és zenei értelmezéseit vizsgálta Eötvös Péter csaknem öt évtizedet felölelő időintervallum alatt készült öt kamaraművében a „Now, Miss!” -től az Octet Plus-ig. -ig. Laki Péter (Bard College, Annandale-on-Hudson) Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesének zenei dramaturgiájáról tartott előadást, középpontban a zenei „párbaj”, illetve a levelezés mint inspirációs forrásból kiindulva, „’Von Paris aus geht der Ruhm’. Képzeletbeli színház és magánhangzókódolás Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesében” című előadásában. Ifj. Kurtág György (Centre Européen pour l'Improvisation; SCRIME – Université de Bordeaux) előadását Gőz László olvasta fel és látta el kommentárokkal. Az előadást ifj. Kurtág György a hangszínváltozás köré építette fel. Molnár Szabolcs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Eötvös Péter első magyar nyelvű operája, a Valuskában megjelenő groteszk intonációt vizsgálta. 

     

    A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet reprezentatív Bartók-termében megrendezett előadásszakokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet az Intézet munkatársa, Halász Péter moderált. A kerekasztal-beszélgetés kulcstémái között az előadók a nyelvhasználat és kompozíciós inspirációk, módszerek is szerepeltek.

    Békéssy Lili Veronika

     

    tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium
    tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium

     

    A Tudományos Fórum a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet szakmai programsorozata. Az Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából szervezett, interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is követhető esemény felvételét hamarosan közzétesszük a Zenetudományi Intézet youtube csatornáján. 

     

    A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin

    Technikai munkatárs, grafika, tördelés: Gusztin Rudolf

    Fotó: Vizinger Zsolt

    Bővebben...

  • Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

    jan24

     

    Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 26. kedd, 14:30

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    Vukovich programme Budapest 26 March 2024 MediumMárcius 26-án 14:30-kor Emmanuel Vukovich kanadai hegedűművész, a nemrégen megjelent Resilience album kezdeményezője Bartók Béla születésnapja tiszteletére hangversenyt ad a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

     

    A hangverseny plakátja.

    Bővebben...

  • Tudományos Fórum – Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából

    jan24

     

    Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 21. csütörtök, 14:00

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre címmel, Grabócz Márta szervezésében létrejött párizsi nemzetközi ünnepi szimpózium (IRCAM, 2024. január 12–13.) magyar résztvevőinek magyar nyelvű előadásai

     

    Előadók:

    Farkas Zoltán

    Grabócz Márta

    Könyves-Tóth Zsuzsanna

    ifj. Kurtág György

    Laki Péter

    Megyeri Krisztina

    Molnár Szabolcs

    Orbán Jolán

      

    A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin

    Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf

     

    A programfüzet az előadások absztraktjaival innen tölthető le.

     

    Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://us06web.zoom.us/j/86481687111?pwd=osnamjRw0GbGHSVHAGy8GSVSPJUb0P.1. (Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: 287075. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)

     

    Bővebben...

  • Megjelent a Studia Musicologica 64.

    studia 2023Megjelent a Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi szakfolyóirat legfrissebb száma. A szám tanulmányai Ligeti György zeneszerző emléke előtt tisztelegnek, többek között olyan szerzők tollából, mint Paul Griffiths, Andreas Dorschel, Laki Péter, Elisabeth Reisinger, Benjamin R. Levy, Ewa Schreiber, Wolfgang Marx és Amy Bauer. A folyóirat olvasói emellett Komlós Katalin laudációját is megismerhetik, amely abból az alkalomból hangzott el, hogy Sir John Eliot Gardinert 2023 januárjában díszdoktorává avatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

    A szám vendégszerkesztői Dalos Anna, Julia Heimerdinger, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann; segédszerkesztője Nagy Torma Julianna és Patrick Devine; a főszerkesztő: Bozó Péter.

    Bővebben...

  • Pávai István Széchenyi-díjat kapott

    httpszti.hufilesesemenyek2021Pavai konferencia online meghivo MediumNemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából nyugalmazott tudományos főmunkatársunk, Pávai István etnomuzikológus, intézetünk szenior kutatója  Széchenyi-díjban részesült. Kitüntetéséhez a Zenetudományi Intézet vezetése és munkatársai nevében gratulálunk, és további kutatómunkájához töretlen energiát, jó egészséget kívánunk!

    Bővebben...

  • Dalos Anna – Kerékfy Márton – Heidy Zimmermann: Ligeti-labirintus – Barangolás Ligeti György életművében (2023)

    ligeti labirintusLigeti György, a 20. század második felének eredeti és nagyhatású zeneszerzője egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban.” Születésének centenáriumán, 2023-ban Budapesten és Bázelben is látható a Ligeti-labirintus című kiállítás, amely kilenc tematikus fejezetben, közel másfélszáz eredeti dokumentumon keresztül nyújt bepillantást a zeneszerző alkotói habitusába, elgondolásaiba és eredményeibe. A kiállítás egyidejűleg három változatban – magyarul, angolul és németül – megjelenő katalógusa elmélyülésre hív Ligeti fantasztikus zenei világában: a tárlaton látható kéziratok, fényképek, levelek, programfüzetek, plakátok, kritikák és egyéb tárgyak színes reprodukcióit magyarázó szövegek értelmezik, a kiállítás kilenc témáját pedig egy-egy rövid tanulmány világítja meg. A pazar megjelenésű kötetet számos, korábban nem látható fotóval gazdagított életrajzi áttekintés és névmutató teszi nélkülözhetetlen kézikönyvvé nemcsak zenészeknek, hanem mindazoknak, akiket érdekel e kaleidoszkópszerűen színes zeneszerzői életmű szellemi háttere.

     

    A könyv megvásárolható a lira.hu webáruházban.

    Bővebben...

  • Szabó Ferenc János: His Master Voice, 1928. A Vallás- és a Közoktatásügyi Minisztérium gramofonakciója (2024)

    his masters voiceGróf Klebelsberg Kuno kezdeményezése nyomán a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „gramofonakciót” hirdetett 1928-ban. A magyar zene idegen befolyás – elsősorban a jazz – elle­ni védelme érdekében létrehozott hanglemezsorozatot az angliai székhelyű His Master’s Voice lemezcég gyártotta le, és a miniszté­rium a sorozat lemezeit gramofonokkal együtt juttatta el a magyar iskolákba, a trianoni határokon túli magyar településekre, a külföldi magyar intézetekbe és az amerikai magyarsághoz. A zenetörténeti kutatás eddig elsősorban Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László szerepét tárgyalta a sorozat létrejöttében. E kismonográfia elsőként tárja fel a többi felvétel tartalmát, az egész sorozat kelet­kezéstörténetét, valamint az akció megvalósításának politikai-ideo­lógiai hátterét.

     

    A könyv megvásárolható a lira.hu webáruházban.

    Bővebben...

  • Pia Shekhter (IAML) látogatása Budapesten

    Pia Shekhter, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének (AIBM) elnökasszonya 2024. január 22–23-án Budapestre látogatott az AIBM Magyar Nemzeti Csoport 50 éves évfordulója alkalmából. Rövid szakmai programja során látogatást tett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet könyvtárában és archívumaiban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi könyvtárában (Zeneakadémia Könyvtár / Liszt Academy Library) és Zenetörténeti kutatókönyvtárában (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), valamint a Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtárában (Magyar Zene Háza) .

    A IAML (IAML-Music Librarians, Archivists and Information Specialists of the World) honlapján közzétett fényképes beszámolója az alábbi linken keresztül érhető el.

     

     The Library of Musicology. From left to right Ferenc János Szabó Julianna Gócza Pia Shekhter Mária Benyovszky and Fanni Ágnes Bácsi

    The Library of Musicology. From left to right Ferenc János Szabó,

    Julianna Gócza, Pia Shekhter, Mária Benyovszky and Fanni Ágnes Bácsi

    Old catalogue written by Ervin MajorOld catalogue written by Ervin Major 

    Bővebben...

  • Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775. Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia workshopja a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumán

    A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködése keretében megrendezett Tudományos Fórumon 2024. február 1-én Martin Eybl, az Universität für Musik und Darstellende Kunst Wien, Institut für Musikwissenschaft und Interpretationsforschung professzora kutatócsoportjával bemutatta „Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775” című, befejezés előtt álló projektjét (a projekt weboldala).

    A mintegy 10 éves kutatás előbb a Bécs vonzáskörében megvalósult kulturális transzfer útjait és aktorait tárta fel a 18. század második felében, majd figyelmét a gyűjtők és gyűjtemények, ill. ezzel párhuzamosan a császári család operagyűjteménye irányába fordította, és ezen keresztül vizsgálta a korabeli papírkereskedelem és főképp a kopistaműhelyek működését. Eybl professzor immár harmadik alkalommal számol be a Zenetudományi Intézetben e kutatások eredményeiről (korábbi két előadásának felvétele: Cultural Transfer of Music in Vienna, 1755–1780; illetve Musical Public and Class Consciousness, Vienna 1740–1810). Most záruló projektjük számos ponton találkozik a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ tervezett közös kutatásával, mely során az Esterházy hercegi kottatár operaanyagának digitalizálására és Bartha Dénes – Somfai László mindmáig mérföldkőnek tekinthető Haydn als Opernkapellmeister c. kötetének revideált, részben online változatának előkészítésére kerül sor. A császári és az Esterházy-kottatár ugyanis mind papírjait, mind kopistáit tekintve számos átfedést mutat. Martin Eybl közelebbről csatlakozik a Haydneum tudományos bizottságához és egy önálló zenei családtörténeti kutatást – a Haydn keze alatt Eszterházán működő Joseph Franz Weigl és családtagjainak működését feltáró projektet – indít el a Haydneum támogatásával. 

    A Tudományos Fórum absztraktja itt érhető el.

    Bővebben...

  • Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental

    2. De profundis cimlapAz 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot. 

    A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis

    A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.

     

    További részletek kötetről a Lisztiana holnapjánérhetők el.

    Kaczmarczyk Adrienne

    Bővebben...

  • Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental

    2. De profundis cimlapAz 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot. 

    A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis

    A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.

     

    További részletek kötetről a Lisztiana holnapjánérhetők el.

    Kaczmarczyk Adrienne

    Bővebben...

  • Laskai Anna: Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából - Kiállítási katalógus

    pillanatkepekLaskai Anna, Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából. Kiállítási katalógus / Snapshots From the History of an Orchestra. An Exhibition to Celebrate the 170th Anniversary of the Budapest Philharmonic Society / An Exhibition Catalogue(Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023).

     

    2024. január 18-án jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársa, Laskai Anna szerkesztésében a Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából című kétnyelvű kiállítási katalógus. A 2023. novemberében megnyílt kiállítás továbbra is látogatható a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A tárlat a tárgyi és irattári emlékek mellett a Magyarország legrégebb óta működő szimfonikus zenekara archívumában megőrzött legfontosabb dokumentumtípusokat, magyar zeneszerzők ősbemutatóit, a filharmonikusok élén szereplő külföldi vendégkarmestereket, az országhatáron kívül megvalósult turnékat, valamint a zenekar mindennapjait is bemutatja a kezdetektől napjainkig. A katalógus a rövid bevezető szövegek mellett a kiállításon szereplő valamennyi dokumentum fényképét és leírását is tartalmazza.

     

    A kötet ára 4200 Ft, megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, illetve megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

    Bővebben...

  • Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.): Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia

    dohnanyi schubert 1Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.), Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia zenekarra / Franz Schubert–Ernst von Dohnányi: Fantasy in F Minor for Orchestra(Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023)

     

    2023. december 21-én jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának két munkatársa, Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában Dohnányi Ernő Franz Schubert zongorára írt kompozíciójának, az f-moll fantázia zenekari hangszerelésének hasonmás fakszimile-kiadása.

     

    A kötet tartalmából:

    dohnanyi schubert 21928 novemberében Budapesten is megemlékeztek a száz éve elhunyt komponista-géniuszról, Franz Schubertről. A hangversenysorozat záró estjén hangzott el az a különleges kompozíció, melynek autográf hasonmás kiadását kezében tartja az olvasó: Schubert négy kézre írt zongoraművének, az f-moll fantáziának (D. 940) Dohnányi Ernő által készített zenekari hangszerelése. A Dohnányi-életmű 21. századi újrafelfedezése nyomán a közönségnek mind gyakrabban nyílik lehetősége meggyőződni a szerző színes és érzékeny zenekarkezeléséről. E tekintetben különösen izgalmasnak bizonyulnak azok az átdolgozások, amelyeket mások műveiből készített – kiváltképp, amikor olyan közkedvelt mesterműről van szó, mint a Schubert-fantázia. A kétnyelvű, gazdagon illusztrált bevezető tanulmány kíséretében közreadott partitúra-kézirat nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a zenekedvelők, muzsikusok, sőt reménybeli előadók figyelmét a méltatlanul elfeledett hangszerelésre. A kötet vásárlói két kuriózumszámba menő hangfelvételt is meghallgathatnak a kiadványban közölt QR-kódra kattintva: az eredeti Schubert-zongoraművet Dohnányi Ernő és tanítványa, Kilényi Edward 1954-es előadásában, valamint a kompozíció zenekari változatát a Vajda Gergely vezette Budapesti Filharmóniai Társaság felvételén.

     

    A kötet ára 3200 Ft,  megvásárolhatók a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetőek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

    Bővebben...

  • A Zenetudományi Intézet közleménye

    Intézetünk korábbi munkatársa Facebook-lapján 2024 február 5-én utalt a Hungaricana – Népzenei Gyűjtemény MTA–BTK Zenetudományi Intézet elnevezésű online adatbázisra, s azt állította, hogy annak impresszuma munkatársunknak a weblap megteremtésében betöltött központi szerepét elhallgatja.


    A valóban éppoly népszerű, mint amilyen gazdag adatbázis impresszuma tudományos igényű, terjedelmes ismertetőt ad a gyűjteményről magáról, illetve arról a hosszú folyamatról, amely az említett online közlést lehetővé tette. Megnevezi és értelmezi az egyes gyűjteményrészeket, továbbá név és tevékenység szerint sorolja mindazokat, akik e publikáció létrejöttében közreműködtek. Köztük természetesen elsőként és többször is szerepel az online közlés tervezője, aki az Arcanum munkatársaival együttműködve alkalmazta gyűjteményünkre az adatbázis megjelenését és funkcióit. Sajnáljuk, hogy munkatársunk a korábbi, általa fogalmazott impresszum helyett az online publikációkban komoly tapasztalattal rendelkező kollégákkal egyeztetett, sokoldalúan tájékoztató, jogi szempontokat érvényesítő és szakmailag etikus, végleges impresszumot és elnevezést hatalmi aszimmetriaként éli meg, pedig létrejöttét csak a tudományos tájékoztatás megbízhatósága, arányossága és a Zenetudományi Intézet érdeke vezérelte.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia

    jan24

     

    Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia: Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. február 1. csütörtök, 14:00–16:30

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • DEPO – Törökbálint

    2024. január 24-én Csorbáné Bognár Erzsébet intézeti titkársági asszisztenssel az MTA külső raktárában, Törökbálinton folytattunk "kutatómunkát" a Zenetudományi Intézet levéltári anyagaiban. Nagyon érdekes kaland volt számunkra megismerni ezt a különleges helyszínt és régi iratok között búvárkodni. Szerencsére utunk sikeres volt, a gondos és pontos iktatásnak köszönhetően megtaláltuk a keresett dokumentumokat és nagyon kedves, segítőkész kollégákat ismerhettünk meg. Külön köszönet Dr. Hay Dianának, az MTA Levéltár igazgatójának, aki személyesen mutatta meg a és vezetett végig a labirintusnak is beillő raktárépületen a törökbálinti DEPO-ban.

    Bővebben...

  • Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban

    Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából nemzetközi zenetudományi tanácskozást rendeztek Párizsban 2024. január 12-én és 13-án, az IRCAM Stravinsky-termében, a párizsi Liszt Intézet, az IRCAM, a strasbourgi, a párizsi, valamint a Gustave Eiffel egyetem rendezésében. Az esemény fő szervezője Grabócz Márta, a strasbourgi egyetem professzor emeritusa, az MTA kültagja, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet egykori munkatársa, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György díjával kitüntetett tagja volt. A rendezvényt Frank Madlener, az IRCAM igazgatója, Burányi Adrienn Éva, a Liszt Intézet igazgatója, valamint Grabócz Márta nyitotta meg.

    Bővebben...

  • Töredékkutatás Szombathelyen

    2024. január 18-án a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Gilányi Gabriella, Tóka Borbála és Czagány Zsuzsa a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárba látogattak, hogy a gyűjtemény vezetője, Rétfalvi Balázs és munkatársai szíves engedélyével és támogatásával megvizsgálják és digitalizálják az ott őrzött középkori kottás kódextöredékeket. Valójában nem a Levéltár, hanem az Egyházmegyei Könyvtár töredékeiről van szó: a két intézmény fragmentumanyagát ugyanis 2022-ben egyesítették, s azóta egy helyen, a Könyvtárban érhető el a korábban megosztott kollekció.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Felföldi László

    jan24

     

    Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest

    A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.

    A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.

     

    zenetorteneti muzeum welovebudapestFotó: We Love Budapest

     

    A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.

    Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.

     

    Forrás: abtk.hu

    Bővebben...

  • Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet

    liszt es magyar kortarsainak kapcsolataA Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.

    Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el:

    https://lisztmuseum.hu/kiadvanyok/liszt-es-magyar-kortarsainak-kapcsolata-magyarorszag-muvelodestortenetenek-tukreben-125640

    Bővebben...