|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
A Zenetörténeti Múzeum hangversenyekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta látogatóit a Múzeumok Éjszakáján. A Múzeum 2. termében berendezett Magyar ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában kiállításról a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai tartottak tárlatvezetést. A kiállítás címválasztását és koncepcióját Kim Katalin főkurátor ismertette, aki az Erkel Ferenc Operák összkiadás közreadójaként a zeneszerző műhelymunkájába, mindennapjaiba kalauzolta a hallgatókat. Liszt Ferenc magyarországi látogatásairól és identitástudatáról Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője tartott rövid előadást. A fővárosi zeneélet párhuzamos szálait és sokféleségét mutatták be a Magyar Zenetörténeti Osztály segédmunkatársai, egyéni kutatásaikat feldolgozó fekvőtárlóik által. Békéssy Lili Veronika a budapesti zenei nyilvánosság helyszíneiről, Horváth Pál a Nemzeti Színház zenekaráról és zenészeiről adott elő; Illés Szabolcs a magyarországi régizene-játszásról, Simény Beáta a polihisztor Brassai Sámuel szerepéről a fővárosi zeneéletben, Tóth Emese Gyöngyvér pedig az óbudai zenész-fivérek, Ellinger Gusztáv és József pályájáról tartott rövid összefoglalót.
A Magyar ábránd időszaki kiállítás 2026. január 19-ig látogatható a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Simény Beáta
