| Osztály: | Bartók Archívum |
| Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos munkatárs |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 104 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 264 |
Szakmai életrajz
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus-tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2002
Tudományos fokozat:
- PhD, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2021
Kutatási terület:
- Bartók Béla élete és művei, Pásztory Ditta élete és munkássága
2002-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi tanszakán, szakdolgozatának címe: A vokális moresca. Egy népszerű műfaj a 16. század végi Itáliában. 2001–2004., és 2018–2020. között az egyetem Doktori Iskolájának hallgatója. Értekezését, „Különleges tanítványa voltam” – Bartók Béláné Pásztory Ditta, zongoraművész és művésztárs, 2021-ben védte meg.
2000 óta vesz részt a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkájában. Feladatai: A Bartók Archívum tulajdonában lévő kéziratok, fotók digitalizálása, az Archívumban található könyvek-cikkek adatbázisának (Bartók bibliográfia) folyamatos bővítése, valamint „Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása”-hoz szánt jegyzetanyag kottapéldáinak elkészítése és a nyolc kötet jegyzetanyagának technikai szerkesztése. Rendszeresen részt vesz hazai- és nemzetközi konferenciákon és publikál hazai-, külföldi szakmai folyóiratokban. 2007-től kezdve rendszeresen közreműködik a Bartók Archívum kiállításainak megrendezésében.
Publikációk
I. Tanulmány
„Cunto de li cunti – Egy népszerű 16. századi dal története.” Magyar zene, XL/2 (2002), 129–145.
„Bartók avagy a nevelésről – primitivista eszközök Bartók pedagógiai céllal írt műveiben.” Magyar zene, XLIII/2 (2005), 133–139.
„Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány. Népzenekutatás a 20. század eleji Magyarországon”. In: A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében a gödöllői művésztelepen. Gödöllő, 2006, 128–135.
„Somfai László beszélgetése Pásztory Dittával Bartók halálának 30. évfordulója alkalmából”. In:Zenetudományi dolgozatok. Somfai László 75. születésnapja tiszteletére. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2009 [2010]. 13–31. (Közr.)
„»Historisches Konzert – »Daliás idők muzsikája«. Egy bécsi és egy budapesti koncert az első világháború végén”. In: Szalay Olga (Szerk.): Száz magyar katonadal. Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan gyűjteménye, 1918. Dokumentumok és történeti háttér. Budapest: Balassi Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, 2010, 612–628.
„Bartók örökében. Pásztory Ditta, a »Bartók-interpretátor«”. Magyar Zene L/3 (2012), 282–302.
„Bartók’s Heiress”. Studia Musicologica 53/1-3, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2012, 187–197.
„Serly Tibor beszélgetése Bartókné Pásztory Dittával”. In: Zenetudományi dolgozatok 1978–2012. 35 éves jubileumi kötet. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2014. 299–321. (Közr.)
„Dittáé – az éjszaka zenéi”. Magyar Zene LII/2 (2014), 137–158.
Virág Büky – Maria Grazia Sità: „Bartók e l’Italia. Viaggi, contatti, concerti”. In: Fonti Musicali Italiane18/2013, Roma, SidM – CIDIM – LIM, 2013 [2014], 119–175.
„Our Serbian Guests: The Reception of Concerts of the Belgrad Choral Society in Budapest Viewed in the Light of the Budapest Press.” In: Biljana Milanović (Ed): Stevan Stojanović Mokranjac (1856–1914) The Belgrad Choral Society. Belgrade: Institute of Musicology of theSerbian Academy of Sciences and Arts, Serbain Musicological Society, 2014, 85–99.
„Naši srpski gosti: recepcija koncerata Beogradskog Pevačkog Društva u Budimpešti vićena u svetlu napisa Budimpeštanske štampe.” In:Bijana Milanović (Ed): Stevan Stojanović Mokranjač (1864–1914). Inostrane koncertne turneje sa beogradskim pevačkim društvom, Beograd: Muzikološki institut, Srpske akademije nauka i umetnosti, Muzikološko društvo Srbije, 2014, 89–103.
„Bartók Béla és Pásztory Ditta Amerikában.” Liget, 2015 január, http://ligetmuhely.com/bartok-bela-es-pasztory-ditta-amerikaban/
Vikárius László, Büky Virág: A zongorázó Bartók. Kiállítási katalógus. / Bartók the Pianist. An Exhibition Catalogue. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017. 79.
„Pásztory Ditta élete.” In Egy különleges életút tanúi /Witnesses of an Extraordinary Path of Life: Bartókné Pásztory Ditta hagyatéka a Zenetörténeti Múzeumban/The Legacy of Ditta Pásztory-Bartók at the Museum of Music History. szerk. Gombos László, Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2017.
„Bartók zongorái”. In A zongorázó Bartók, kiállítás katalógus, MTA Bölcsészettudományi központ, Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma és Zenetörténeti Múzeuma, Budapest, 2017., 8–12.
„Menyegzők és asszonysorsok: A személyes és a személytelen Bartók Falun című népdalfeldolgozás-sorozatában”. Magyar Zene 2018/4, 441–151.
„Wuth über den unterbrochenen Besuch”: Elrajzolt lányalakok Bartók műveiben”, Zenetudományi Dolgozatok 2017-2018 (2019), 281-296.
„The Appearance of the “Ideal” and Other Topoi in Bartók’s Two Sonatas for Violin and Piano nos. 1–2”, Studia Musicologica 62/1–2 (2021), 71–84.
II. Recenzió
„Egy zongoraművész Bartók-portréja.” Recenzió Barbara Nissman: Bartók and the Piano. A Performer’s View. (The Scarecrow Press, Inc., Lanham, Maryland, and Oxford, 2000) című könyvéről, MuzsikaXLVIII/1 (2005 január).
„Pályakép. Bónis Ferenc: Élet-képek: Bartók Béla. Budapest: Balassi kiadó, 2006.” Magyar Zene XLV/1, 2007, 105-109.
„Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music.” In:Zenetudományi dolgozatok. Somfai László 75. születésnapja tiszteletére. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2009 [2010]. 427–432.
III. Lemezkísérő tanulmány
Bartók Béla, 1. szvit, Két kép, Erdélyi táncok, Magyar parasztdalok, Nemzeti Filharmonikus Zenekar vez. Kocsis Zoltán, Bartók Új Sorozat 5. (2009 Hungaroton Records Ltd., HSACD 32505).
