Megjelent a Csáti graduál (1602) hasonmása és átirata
 |
 |
Csáti graduál 1602. A graduál hasonmása és átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. I. Ferenczi Ilona: Közreadás és bevezető tanulmány. II. Hasonmás kiadás. (= Műhelytanulmányok a 16–17. század zenetörténetéhez 1.1 és 1.2.) HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2024.
A frissen útjára indított Műhelytanulmányok a 16-17. század zenetörténetéhez sorozat legelső kötetpárja a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében őrzött, hányattatott sorsú Csáti graduált, a legkorábbi fennmaradt, magyar nyelvű, kéziratos protestáns szertartási énekeskönyvet teszi elérhetővé a nagyközönség számára. A kritikai közreadás – fakszimile és átírás – Ferenczi Ilona többéves munkájának eredménye. A szerző a bevezető tanulmányban szólt a könyvműfaj helyéről a korai protestáns időszakban, valamint a Csáti graduál ma megismerhető tartalmáról és feltételezett hiányairól. Az olvasó összefogott tájékoztatást kap a forrás zenei lejegyzésmódjáról, végül a közreadói beavatkozásokról. A kétféle - alfabetikus és műfaji - tartalommutató nélkülözhetetlen segítséget nyújt a fakszimile kötet tanulmányozásához is. A Bevezetés és a Közreadói megjegyzések (a sorozatelőszóval együtt) angol nyelven is olvashatók a kétnyelvű kötetben. Az eredeti kézirat hasonmását tartalmazó második kötet hű képet ad az egyszerű és mégis díszített íráskép mellett a 16-17. század fordulóján használt magyar nyelvről, egyszersmind a reformáció első száz évének értékes énekelt örökségéről egy valószínűleg átlagos kelet-magyarországi protestáns gyülekezet gyakorlatában.
Digital Critical Editions in Music – online workshop
A 2025. április 29-én, kedden 14 órakor kezdődő online workshop-on Jacek Iwaszko (Fryderyk Chopin Institute, Warsaw) és Craig Stuart Sapp (Stanford University / CCARH / PHI) a Fryderyk Chopin Institute két projektjét fogja bemutatni.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).
Konferencia és kiállításmegnyitó a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében
2024. december 10-én a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Budapesti zenei hálózatok című ünnepi konferenciára Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére. A résztvevőket és az ünnepeltet Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője), Boronkay Antal (Editio Musica Budapest Zeneműkiadó művészeti vezetője) és Laskai Anna (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtár csoportvezetője) köszöntötte. A nap folyamán a résztvevők több szekcióban hallgathattak meg előadásokat, amelyek – Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkássága mellett – a korszak zenei életének különböző aspektusait világították meg.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A konferenciát követően a Magyar Ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás megnyitójára került sor, amelyen Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kim Katalin, a tárlat főkurátora mondott bevezetőt. Az esemény a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében valósult meg, és a 19. századi főváros pezsgő zenei életét mutatja be mikrohistóriai megközelítéssel. A kiállítás célja, hogy bepillantást nyújtson a 19. századi Pest-Buda zenei életének professzionalizálódó intézményeibe, a polgári zenei egyesületek és dalárdák működésébe, valamint a szalonok, vendéglők és fürdők zenei világába.
A tárlatot a Zenetörténeti Múzeum 2. termében a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai, Békéssy Lili Veronika, Grosz Sára Aksza, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Illés Szabolcs, Kaczmarczyk Adrienne, Kim Katalin, Simény Beáta, Tóth Emese és Vizinger Zsolt mutatták be. A konferencia és a kiállítás az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a gyulai Erkel Ferenc Területi Múzeum, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásával jött létre.
Horváth Pál
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Elhunyt Ladislav Kačic pozsonyi zenetörténész
2024. augusztus 19-én életének 74. évében, hosszan tartó betegség után Pozsonyban elhunyt Ladislav Kačic zenetörténész, Közép-Európa és benne a történelmi Felvidék régi zenéjének hatalmas tudású, elhivatott és elfogulatlan kutatója, a vele közös témákat művelő magyar zenetörténészek felejthetetlen kollégája és barátja.
1951. május 27-én született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom). A pozsonyi Előadóművészeti Egyetemen (VŠMU v Bratislave) folytatott zeneelméleti tanulmányokat; ugyanebben az intézményben oktatott pályája utolsó évtizedeiben (2000–2018) zenetörténeti tárgyakat. 1997–2020 között a Szlovák Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének (Slavistický ústav Jána Stanislava SAV) volt tudományos munkatársa, korábban (1983–1996) a Zenetudományi Intézetben (Ústav hudobnej vedy SAV) dolgozott. Pályája elején első munkahelye az OPUS kiadó kotta- és könyvkiadó részlege volt (1973–1982).
Ladislav Kačic a szlovákiai zenetörténet-írásnak azt a csapását követte, amelyen Richard Rybarič (1930–1989) indult el, és amely nem állt messze Bárdos Kornél munkamódszerétől sem. Kačic alapkutatásokat folytatott, hogy minél teljesebben összegyűjtse a mai Szlovákia területéről származó, 17–18. századi zeneéletre vonatkozó forrásanyagot. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a zenetörténet barokk korszaka állt, és különösen foglalkoztatta őt a régióban működő szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) zenéje, amely tárgya volt 1998-as PhD-értekezésének is. „Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert” című, a forrásközlés szempontjából mérföldkőnek számító, terjedelmes közleményét 1991-ben Budapesten jelentette meg a Studia Musicologica folyóiratban. Tekintélyes életművében fő helyet foglalnak el monográfiái és forráskiadásai, amelyek számos, a 18. században alkotó szerzetes-muzsikust emeltek ki az ismeretlenségből (Gaudentius Dettelbach OFM, Georgius Zrunek OFM, Pantaleon Roškovský OFM, Paulín Bajan OFM, Petrus Peťko SchP, Ferdinandus Pankiewicz SchP, František Budinský SJ), de éppily figyelemre méltóak más pozsonyi – vagy Pozsonyban is aktív – zenészekkel (Paul Charles Durand, Franz Paul Rigler, Anton Zimmermann, Joseph Umstatt) foglalkozó munkái. Kritikai kottakiadásai közül a magyar zenetörténészek számára különösen kedves a lőcsei tabulatúrás könyv közreadása (Pestrý zborník / Tabulatura miscellanea, 2005). Utolsó nagy horderejű levéltári kutatásával az Esterházy Imre érsek pozsonyi udvartartásában patronált zenei együttes adatait tárta fel.
Nyitottsága arra predesztinálta őt, hogy évtizedeken keresztül nemzetközi konferenciák egész sorát szervezze meg a szívéhez közel álló témakörökben, és ilyenkor rendszerint együttműködött más szakterületek – szlavisztika, nyelvészet, irodalom- és történettudomány, művészet- és egyháztörténet – képviselőivel. E konferenciák anyagát többnyire meg is jelentette kötetté szerkesztve. Az általa rendezett tudományos ülésszakokat rendszeresen látogatták elsősorban a Szlovákiával szomszédos országok zenetörténészei – de Szlovéniából, Német- és Horvátországból is –, akik rendre úgy érezhették, hogy valódi regionális partnerség szerveződik Pozsonyban Kačic szárnyai alatt. Ha ezt szóba hozták, ő maga nagyvonalúan és szerényen kitért a méltatás elől.
Életművéért hálásak vagyunk, emlékét megőrizzük! Lux perpetua luceat ei!
Papp Ágnes
32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie – Papp Ágnes beszámolója
Az IAH (iah-hymnologie.de) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel. A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.
Az idei prágai tudományos tanácskozásra a vendéglátó városhoz illő tematikát jelöltek meg a szervezők: Több mint 500 éve nyomtatott és élő egyházi énekek. Az 1501-ben megjelent cseh énekeskönyv és hajtásai. A délelőttökön meghívott előadók, különböző tudományterületek (liturgia-, irodalom-, nyelv-, könyv-, zenetörténet) és résztémák specialistáinak a főtémához, a cseh protestáns felekezetek népnyelvű énekeihez kapcsolódó nagyelőadásait hallgatták a résztvevők. A közép-európai történetet a világegyházra tágította ki a Moravian Church Karib-térségi provinciájából érkezett tiszteletes és zeneigazgató, Mikie Roberts prezentációja. Délutánonként párhuzamos szekciókban kötetlen tárgyú előadások hangzottak el. Az egyik német nyelvű szekcióban tartott előadást Papp Ágnes is, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa olyan magyarországi 16–17. századi, kora protestáns, illetve katolikus énekekről, amelyek forrásaként bizonyítottan a 16. századi utrakvista és a cseh testvérek felekezetéhez tartozó énekeskönyveket lehet megjelölni.
A konferenciának az Univerzita Karlova pedagógiai fakultásának Prága Nové Mĕsto negyedében található épülete adott otthont, a kísérőprogramoknak a környékbeli templomok biztosítottak méltó, inspiráló helyszínt. A tudományos részhez szervesen illeszkedtek az énekeskönyv-bemutatók, a koncert, a Strahovi Könyvtár meglátogatása, a „paper-less singing” workshop, az istentiszteletek és a közös éneklések. A minden szempontból kiemelkedő „Hymn Festival” programján (szerkesztők: Miklós Réka, Tomáš Slavický és Ladislav Moravetz) a közép-európai régió késő középkor és a reformáció óta közös dallamai hangzottak fel szakszerű ismertetésekkel váltakozva. A több mint 500 év távlatában, a latin mellett számos nemzeti nyelven kultivált és ma is élő egyházi énekeket a kézbe adott éneklapok alapján, orgonakísérettel a konferencia résztvevői szólaltatták meg soknyelvűen „rögtönözve” több mint egy órán keresztül. A korai cseh reformáció és a cseh egyházi ének „hőskoráról” alkotott képet mélyítette el a szakemberek vezette két tartalmas kirándulás a huszita mozgalom fellegvárába (Tábor), a Husznak menedéket nyújtó vidékre (Kozí hrádek), a cseh testvérek működtette nyomda és mecénásának emlékhelyeire (Králice, Námĕšť nad Oslavou).
Papp Ágnes
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |