A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
Fokozat, beosztás: | tudományos segédmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 119 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 119 |
Életrajz
Barokkhegedűs, HIPP (Historically Informed Performance Practice) specialista, zenetudós. Modern és barokk hangszeres diplomáit Budapesten és Lipcsében, barokkhegedűs Mesterdiplomáját pedig Brüsszelben, Sigiswald Kuijken osztályában szerezte, mint Mesterének egyetlen magyar származású növendéke és az általa alapított világhírű barokkhegedűs iskola egyetlen magyarországi képviselője. Zenetudományi diplomáját 2022-ben szerezte meg Budapesten. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának Zenetudományi szakos PHD hallgatója és a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa. Főbb kutatási területei a hazai régizenejátszás története, melyről a disszertációját is írja, illetve a historikus előadói gyakorlat, azon belül a különböző zenei korszakokhoz tartozó vonóshangszerek formai és játéktechnikai változásai.
Publikációk
Illés Szabolcs: A Teremtéstől Krisztusig: Haydn oratóriumai Ábrányi és Liszt korában. Az első hazai „régizenei” koncertek
(Budapest: Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, 2022, DOI-hivatkozás: https://doi.org/10.23714/mzo.017).
Illés Szabolcs: „A régizenei repertoár jelentősége az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia oktatásában az intézmény első évtizedeiben”,
In: Kim, Katalin; Horváth, Pál (szerk.) Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában: Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére
Budapest (Magyarország: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2023),.226-240.