|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Musicological Conference on the 90th Birthday of György Kurtág
2–3, June 2015
Video recordings of the papers on videotorium.hu (coming soon):
Pál Richter: Opening of the conference (Director of the Institute of Musicology RCH HAS)
Paul Griffiths: On hearing György Kurtág reading Samuel Beckett (Keynote)
Analytical approaches
Julia Galieva: Pitch organization in the works by Kurtág, Stravinsky, and Denisov: Folk ritual and its modern reconstruction
Zoltán Farkas: “I had a lot of difficulties with the form of Colindă-Baladă”: Kurtág’s approach to large-scale form
Laurentiu Beldean: A cross-reading in the music of Games by György Kurtág: The variety of the pictural line and its forms, noticeable through the game theory
Liu Xueyang: From the moment of splitting: The challenge of Kurtág’s Gestalt und Geist (Hölderlin-Gesänge, op. 35a, no. 3) in analytical aspects
Gestures
Tobias Bleek: Composing and performing musical gestures: Some remarks on Kurtág’s notation
Márta Grabócz: Introduction to a typology of expressive gestures and genres in the early works of György Kurtág (op. 1 – op. 7)
Ulrich Mosch: Music as gesture: Reflections around Jelek VI (1961/1995)
Simone Hohmaier: Composed gesture in György Kurtág’s oeuvre
Iulia Anda Mogoşan: György Kurtág as “master of the intermittent gesture”
Stephen Blum & Grégoire Tosser: “Erstarren”: Petrification and numbness in György Kurtág’s music
Dina Lentsner: “Nakedness” as Kurtág’s confessional fiction
Context and influences
Richard Kurth: Kurtág’s aphoristic reflex: Constellations of poetic and vocal presence in the Attila József Fragments
Bianca Ţiplea Temeş: The impossible wedding of the Moon and Sun:
A Romanian archaic myth in Colindă Baladă by György Kurtág
Anna Dalos: The role of Hungarian folk music in Kurtág’s compositions
Marilena Laterza: “They come / different and the same:” Rewriting as a creative practice in György Kurtág’s music
Hugues Seress: The legacy of Nyugat movement in Kurtág’s musical thinking: The figures of Twilight (Alkony) and Nothingness (Semmiség) in opus 8 and 44
Márton Kerékfy: Ligeti and Kurtág: Parallel lives
Joachim Junker: Omaggio a Luigi Nono – Omaggio a György Kurtág
Tünde Szitha: “...courage to work with even fewer notes.” György Kurtág and the New Music Studio in Budapest
Kafka-Fragmente
Péter Halász: Kafka-Fragmente: Text and genesis
Karl Katschthaler: The (im)possibility of narration: Latent theatricality in the music of György Kurtág
Martin Parker Dixon: Kafka, Kurtág, and parabolic truth
William Kinderman: Kurtág’s Kafka: Paradox in the Kafka Fragments
Małgorzata Lisecka: Narrative strategies in György Kurtág’s Kafka-Fragmente
Martin Scheuregger: The fragment as agent of unity in Kurtág’s Kafka Fragments
