|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2023. július 31. és augusztus 4. között a Los Angeles-i Colburn School adott otthont az idén ötven éves Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society) évfordulós konferenciájának. A rendezvényen a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két munkatársa, Dalos Anna és Sipos János is részt vett.
A Connecting Humanity Through Music című szimpóziumon, négy párhuzamos ülésszakon közel száz előadó beszélt Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről és annak korszerű alkalmazási lehetőségeiről a világ minden táján.
Dalos Anna előadása. Fotó: IKS Symposium 2023 Facebook
2023. augusztus 2-án délelőtt meghívott előadóként Dalos Anna, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója tartott keynote előadást. Zoltán Kodály’s Humanism című referátuma – a nagyrészt az 1920-as és 1930-as években keletkezett Magyar Népzene-sorozat elemzésével – arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen emberi gesztusok, érzések, tragédiák keltették fel a népzenekutató és zeneszerző Kodály érdeklődését és váltottak ki belőle együttérzést a parasztság iránt.
A szimpóziumon Sipos János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa a László Vikár Forum egyik alapító tagjaként vett részt. Előadásának témája Bartók Béla 1936-os törökországi népzenegyűjtő útja volt, amely során a 8-szótagos parlando, izometrikus török dallamokat lényegében azonosnak találta a megfelelő magyar dallamokkal. Ezek a dallamok beletartoznak a később Dobszay László és Szendrei Janka által kibővített úgynevezett magyar pszalmodizáló dallamstílusba.
László Vikár Forum
Sipos János 1987–1993 közötti törökországi népzenekutató munkája során felfedezte, hogy ennek a kibővített stílusnak szinte minden dallamához állítható török párhuzam. Előadásában a népzenei elemzésben, osztályozásban is hasznos „stílus” fogalmát járta körül. Ezt a magyarhoz igen hasonló török pszalmodizáló dallamstílus 6, 7, 8, 11-szótagos, szabad vagy feszes ritmusban előadott, azonos vagy eltérő szótagszámú sorokból álló, stilárisan mégis egybetartozó dallamaival szemléltette.
Forrás: abtk.hun-ren.hu