|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetében az 1740 és 1762 között a csíksomlyói ferences diákok által előadott misztériumjátékokat olvashatjuk. Az irodalom-, színház-, művelődés- és lelkiségtörténet ezen egyedülálló forráscsoportját a 20. században szó szerinti értelemben is megóvta a csíksomlyói Szűzanya, hiszen a kegyszobor lába alatt teljes épségében fennmaradt a kézirategyüttes. A 2021 őszére megjelent két kötetnek a járványhelyzet miatt 2022. március 29-én megtartott könyvbemutatója kapcsán Kővári Réka, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötetek egyik sajtó alá rendezője ismertetőjét olvashatjuk.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetében 1980-ban körvonalazódott a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század c. sorozat terve, a 18. századi iskolai színjátszás szövegkorpuszának közreadására pedig megalakult a Régi Magyar Dráma Kutatócsoport. A Ferences iskoladrámák első kötete (Csíksomlyói passiójátékok 1721–1739) 2009-ben látott napvilágot a Kilián István vezette kutatócsoport munkájaként, majd e kutatás 2016-ban az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre került, Pintér Márta Zsuzsanna irányításával. 2021-ben jelent meg a következő két kötet: Csíksomlyói passiójátékok 1740–1750, és Csíksomlyói passiójátékok 1751–1762.
A sorozat kezdetén meghatározott elvek szerinti közreadás célja, hogy a négy évtizede a csíksomlyói kegytemplomban található Mária-kegyszobor talapzata, oltalma alól épségben előkerült kézirategyüttes bárki számára elérhető legyen. A csíksomlyói ferences rendház könyvtárában őrzött kéziratok közül az iskoladrámák legnagyobb forrása a Liber Exhibens Actiones parascevicas című, vaskos, 1348 oldalas, bőrkötéses gyűjtemény. A sorozat már megjelent első három kötete, s a tervek szerint idén megjelenő negyedik kötete adja közre az ebben a forrásban olvasható passiójátékokat. Az ötödik kötet két másik gyűjtemény, az Actiones Tragicae és az Actiones Comicae című kéziratokban lévő misztériumjátékokat, a hatodik pedig a fennmaradó iskoladrámákat fogja megjeleníteni. Ezzel a közeljövőben le is zárul a bő négy évtizede megkezdett kutatás kritikai szövegkiadása, az RMDE XVIII. század c. sorozat.
A könyvbemutatón megjelenteket Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója köszöntötte, aki említette, hogy a zenekutatás területén is léteznek nagy, több évtizedes kutatásokat igénylő sorozatok, továbbá megemlékezett a két kötet megjelenése után nem sokkal Teremtőjéhez távozó Kilián Istvánról.
A könyvbemutatón kerekasztal beszélgetés hangzott el, aminek résztvevői (Miskei Antal, a latin szöveg gondozója kivételével) a sajtó alá rendezők voltak: Pintér Márta Zsuzsanna és Demeter Júlia (akik egyúttal e kötetek szerkesztői is), Kővári Réka és Medgyesy S. Norbert, a beszélgetést pedig Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója vezette. Több témát is érintett e beszélgetés, amiből a következőket emeljük ki: a sorozat múltja–jelene–jövője, a csíksomlyói kéziratok előkerülése és a kutatócsoport tagjai általi első kézhez vétele, a kéziratok jellegzetességi, a drámaszövegek forrásai, a színházban előadott ún. Csíksomlyói passió kapcsolata a ferences iskoladrámákkal.
Az eseményt a bemutatott két kötetből vett idézetek keretezték. A második kötetben közölt 1741-es passiójátéknak a bevezetője, Prologusa nyitotta az alkalmat, amelyben – ugyan a Zenetudományi Intézetbe, de lélekben – Somlyóra érkezettekhez szólt a figyelmeztetés, hogy Krisztus kínszenvedésén való elmélkedés a legnagyobb, amit az ember tehet. Ugyanezen misztériumjátékból a kerekasztal-beszélgetés után az utolsó szcénát (majdnem teljes egészében) jelenítette meg a Medgyesy S. Norbert által alapított és vezetett Boldog Özséb Színjátszó Kör. A kereszt alatt a jobb lator megtérése, Krisztus halála és Mária siralma hangzott el; utóbbit Kővári Réka ugyanazon dallam háromféle (18. századi erdélyi ferences forrás, bukovinai és moldvai népzenei variáns) változatában adta elő. Végezetül a harmadik kötetben közreadott 1760-as passiójáték utolsó versszaka kívánt – ahogyan annakidején a nagypénteki misztériumjátékok nézőinek, úgy – a könyvbemutatón megjelenteknek a mennyekben koronát.
A könyvbemutatón készült videófelvétel – az ott látott diákkal együtt – a Zenetudományi Intézet csatornáján megtekinthető.
Kővári Réka
Kővári Réka a BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Kájoni János Cantionale Catholicum c. énekeskönyvének kiadásai, dallamforrásai és énekeinek továbbélése a néphagyományban;
Legfontosabb publikációi:
A kézdialmási betlehem-játék. Magyar Egyházzene 2000/2001 (VIII) 31–48.
A Deák–Szentes kézirat. The Deák–Szentes Manuscript. Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest. (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria – Magyar Ferences Források 6.)
Medgyesy S. Norbert (szerk.) – Kilián István (s.a.r.): A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon (11–18. század). Ráció Kiadó, Budapest, 2017. [Georgius Zrunek miséinek közreadása, más történeti betlehemesek zenei gondozása, jegyzetanyag]
Mária-siralmak a Ferences iskoladrámák 1–3. köteteiben. In: Körömi Gabriella, Kusper Judit, Verók Attila (szerk.) Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára. Líceum Kiadó, Eger, 2021, 135–153. A teljes kötet: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/7254/
Teljes publikációs jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10017469