A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Penna – az élő bölcsészet magazinja nyolcadik adását 2022. november 20-án, vasárnap délután 15 óra 13 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna

Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának nyolcadik részében Schmal Dániel igazgató bemutatja a magyar és egyetemes filozófiatörténetet, filozófiai kultúrát és nyelvet is kutató BTK Filozófiai IntézetetVarga Péter András, az intézet tudományos főmunkatársa pedig a Magyar Filozófiai Archívum gyűjteményét ismerteti.

Az epizódban a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai, Oross Krisztián és Marton Tibor osztályvezető beszélnek annak a kutatócsoportnak a munkájáról, amely a korai földművelő társadalmakkal foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy miként vált a közösségek vadászó, gyűjtögető életmódja élelemtermelővé a Kárpát-medencében.   

Az adásban Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével betekintést nyerhetünk a magyar népmesék kutatásának folyamatába a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában.  

A Penna magazin nyolcadik részében szó lesz még a mohácsi csatáról is. Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora összefoglalja a Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet projekt eredményeit, míg Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa áttekinti a csatáról készült különböző képeket és ábrázolásokat.

korábbi adások itt érhetők el.