|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
2023. október 5–6-a között megrendezésre került a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája „Zenetörténetek Budapestről. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából” címmel a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók-termében.
A konferencia bevezető előadását Fónagy Zoltán (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Újkori Osztály) tartotta „Budapest világváros születése, a modernizációs sikertörténet” címmel, ezzel egyúttal kijelölve a tematikát, hiszen a két nap során minden előadás valamilyen módon kapcsolódott a fővároshoz, így tisztelegve Budapest 150 éves születésnapja alkalmából. Az előadások a város legkülönfélébb zenei tereinek történetét a zenei mindennapok és ünnepek oldalát tárták fel, közelképbe hozva a főváros zenei életét formáló „ikonikus” zeneszerzők és előadóművészek (hazaiak és külföldiek, rezidensek és vendégek) mellett a város zenei helyszíneit és intézményeit benépesítő és használó városlakókat is:
zenészeket és közönséget egyaránt.
A konferencia programfüzete, benne a programmal és az előadások absztraktjaival elérhető itt.
