Agendarius Plakat2022. október 13-án Telegdi, Mossóczy és az Agendarius – Rítusok, népnyelvűség és lelkipásztorkodás a XVI. század végi Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Földváry Miklós István vezette MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport az ELTE-BTK Trefort-kerti kampuszában, a Zenei Tanszék Kodály-termében. Aktualitást a rendezvénynek egy új könyvmegjelenés adott: Telegdi Miklós püspök 1583-as Agendariusának modern közreadása. A tridenti zsinat után, két korszak határmezsgyéjén Telegdi műve a középkori esztergomi rituálehagyományt képviselő Obsequiale Strigonienséhez (1490) képest sok újat hozó reformkiadványnak számított. A könyvbemutatóval egybekötött és kerekasztal-beszélgetéssel záruló egész napos eseményen a témában érintett szakterületek képviselői tartottak előadást. Papp Ágnes, mint zenetörténész meghívott a rituále „hozzávalóival” foglalkozó délelőtti ülésszak keretében adott elő „A rituále énekei Magyarországon XVI–XVIII. századi énekeskönyvekben” címmel. Az agenda vagy rituále a középkorban és azután azokat a rítusokat tartalmazta, amelyek kívül estek a mise és a zsolozsma szokásos keretein, és végzésük nem volt püspöki kiváltság. A rituále egyes énekelt részei – köztük a halotti szertartás latin nyelvű énekei – csak kis számú, több szempontból is periférikus, kora újkori kéziratban maradtak az utókorra; megörökítésük körülményei ugyanakkor kellő alapot adnak arra, hogy azokban középkori maradványokat véljen fölfedezni a kutató.