Életrajz
Születési év: 1990
Felsőfokú végzettség: muzikológia MA, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2013; hegedűművész MA, Musik und Kunst Privatuniversität der Stadt Wien
Tudományos fokozat: PhD
Kutatási terület: Bartók Béla életműve, Magyarország 20. századi zeneélete, a 17-18. századi nyugat-európai műzene és annak 19-20. századi recepciótörténete, illetve a zenei notáció kérdései
Németh Zsombor 1990-ben született Pécsett. 2008 és 2013 között volt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi képzésének hallgatója. Doktori tanulmányait ugyanitt kezdte 2014-ben, disszertációját 2023-ban nyújtotta be és 2024-ben védte meg (A choreáktól az aspiratiókig: Farkas Ferenc Rákóczi-témájú kompozíciói, témavezető: Tallián Tibor).
Szerződéssel 2012 óta dolgozik az MTA BTK Zenetudományi Intézetében (20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport, Bartók Archívum), 2017 szeptembere óta a Budapesti Bartók Archívum munkatársa (2017 és 2021 között mint fiatal kutató, 2024-ig mint tudományos segédmunkatárs, azóta mint tudományos munkatárs). A müncheni G. Henle Verlag és az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában megjelenő Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása 29. kötetének (1–6. vonósnégyes) közreadásában Somfai László munkatársa volt, a 30. kötetnek (1–6. vonósnégyes: Kritikai megjegyzések) ő volt a szerkesztője. Ő gondozta ezen művek 2023-2025 között megjelent praktikus urtext kiadásait is. Jelenleg a 31. kötetet (1. és 2. szonáta hegedűre és zongorára) készíti elő. 2022-ben Vikárius Lászlóval közösen rendezte a Zenetörténeti Múzeum Bartók és hegedűművész partnerei: Dokumentumok Waldbauer Imre és Székely Zoltán hagyatékából című kiállítását.
Rendszeresen publikál zenetudományi témájú tanulmányokat és tart előadásokat konferenciákon, magyar, angol és német nyelven. Főbb kutatási területei: forrás- és notációkutatás, a 20. századi magyar zene (különös tekintettel Bartók Béla, Farkas Ferenc, illetve Waldbauer Imre életére és munkásságára), valamint a 17–18. századi vonószene és annak kései recepciótörténete. 2025-ben ő szerkesztette a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Fejezetek Pécs elmúlt száz évének zenetörténetéből: Tanulmányok és visszaemlékezések című kiadványát.
Ismeretterjesztő írásai jelennek meg a MüPa és Zeneakadémia Koncertközpont kiadványaiban, rendszeresen tart élő zenét is magában foglaló előadásokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában. 2016 és 2018 között a Kroó György Zene- és Képzőművészeti AMI óraadója volt.
2011-ben a Fidelio.hu Kritikapályázat díjazottja volt. Zenetudományi munkásságát a 2012/2013-as tanévben Köztársasági Ösztöndíjjal, 2018-2020 között Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjjal, 2025-ben pedig a Kroó György Plakettel ismerték el. 2025 és 2028 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának támogatottja.
Németh Zsombor tudományos munkája mellett historikus hangszereken játszó hegedűművészként is tevékeny. Zenetudományi tanulmányaival párhuzamosan 2014-ben okleveles hegedűtanári diplomát szerzett Budapesten (főtárgytanár: Zs. Szabó Mária). 2015–2019 között a Musik und Kunst Privatuniversität der Stadt Wien régizene tanszékének „Historische Violine” képzését végezte el (főtárgytanár: Ulli Engel) és szerzett historikus orientációjú hegedűművész mesteroklevelet szerzett. Ösztöndíjas hallgatója volt a soproni Régi Zenei Napoknak (2010, 2011), a Düsseldorf-Benrath kastélyban megrendezett Internationale Sommerakademie-nek (2011–2013) és a freiburgi BW Ensemble-Akademie-nek (2010). 2012 óta a Simplicissimus Ensemble művészeti vezetője, amellyel több lemezfelvételt készített és amellyel 2015-ben a kolozsvári IV. La Stravaganza Baroque Music Contest díjazottja volt.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
„Imre Waldbauer, an Important but Little-Known Violinist Partner of Béla Bartók”, Studia Musicologica 62/1–2 (2021), 149–173.
„»Egy Bartók-mű, mely hat évig várt a budapesti bemutatójára«: A 6. vonósnégyes első magyarországi előadása”, Magyar Zene 59/1 (2021), 101–116.
„Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely vonósnégyes”, in: Laskai Anna–Ozsvárt Viktória: Dohnányi Tanulmányok 2021 (Budapest: MTA BTK, 2021), 141–184.
„Farkas Ferenc pályakezdése (1927–1931)”, in: Dalos Anna–Ozsvárt Viktória: Járdányi Pál és kora: Tanulmányok a 20. századi magyar zene történetéből (1920–1966) (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2020), 163–201.
„Bartók- témájú írások a Waldbauer- hagyatékban”, Magyar Zene 58/1 (2020), 89–119.
„Farkas Ferenc kolozsvári éveinek filmzenéi”, in: Egyed Emese–Pakó László–Sófalvi Emese: Certamen VII. : Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. Szakosztályában (Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály, 2020), 243–258.
„Mester és »törvénytelen tanítványa«: Kodály Zoltán és Farkas Ferenc”, Magyar Zene 55/4 (2017), 454–474.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára












