Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon (2021. május 6–7.)

 

A konferencia meghívója és részletes programja

Az előadások absztraktjai

 

A konferencián elhangzott előadások szövegei

 

2021. május 6. csütörtök

 

Péteri Lóránt: „Felemás” és „hibrid”. Ligeti György nyilatkozatai a népzenei feldolgozásokról (1951)

Kerékfy Márton: Ligeti György fiatalkori rádióelőadásai

Horváth Bálint: Kurtág és a román népzene

Szabó Ferenc János: „Tanúim lesztek.” Hangfelvételek az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

B. Kaskötő Marietta: „Daloljatok az Úrnak!” Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fennmaradt zenei hangfelvételei a cecilianizmus magyarországi áramlatának tükrében

Murvai-Bőke Gabriella: Vásárhelyi Zoltán karnagyi portréja. A dalárdától a hivatalos férfikarig

Kovács Ilona: „Császári és királyi udvari Schumann-rabló.” Schumann-hatások Dohnányi Ernő életművében

Szabó Balázs: Bartók 2. zongoraversenyének magyarországi recepciója (1933–1958)

Németh Zsombor: Bartók Béla 6. vonósnégyesének magyarországi bemutatója

Ignácz Ádám: Beatles-feldolgozások a kádári Magyarországon

Wagner Sára: A szocialista zenei underground jelentéstartománya: a jazzrock és a progresszív rock „ellenállása”

 

2021. május 7. péntek

 

Andrea van der Smissen: Kassák és Lukács esztétikájának elemei Kadosa Pál és Szelényi István írásaiban az 1920-as és 1930-as években

Rákai Zsuzsanna: Napkelet és Nyugat. Kritika és közönség viszonya a két háború közti Magyarországon

Dalos Anna: Veress Sándor elfeledett ifjúsága

Riskó Kata: „Utálatos, németes szó.” Szabolcsi, Kodály és a verbunkos fogalma

Papp Ágnes: Az ezredéves kiállítástól a bécsi döntésekig: 16–17. századi magyarországi zenetörténeti források és kutatásuk

Ozsvárt Viktória: „A stílus elavult, de az intonáció soha!” Az aszafjevi intonáció-fogalom jelentésének változásai Magyarországon és Nyugat-Európában

Kaczmarczyk Adrienne: Rendek és trendek Liszt Zeneműveinek Új Kiadásában (1970–2021)

Molnár Szabolcs: Budapesti operaklíma A kékszakállú herceg vára előtti években

Kelemen Éva: „Szellemes és szeszélyes.” Ticharich Zdenka zenei arcképe

Friedler Magdolna: Budai Énekakadémiából Járdányi Pál Zeneiskola. Az ország legrégebbi zeneiskolájának 20. századon átívelő története

Loch Gergely: A sas hátán utazó kismadár. Bartók Béla, Szőke Péter, Csenki Imre és a pettyes fülemülerigó

Lőwenberg Dániel: Egy dallam két arca: Weiner Leó Rókatánc és Veress Sándor Nógrádi verbunkos című műveinek közös gyökerei

Könyves-Tóth Zsuzsanna: Eötvös műhelyében. A Die Tragödie des Teufels és a Paradise reloaded (Lilith) komponálási folyamatáról