ferenc papa orban viktor bartok osszkiadasA Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai


Martin György, a néptánckutató és zenefolkloristaMartin foto1978

Kiállítás Martin György halálának 30., születésének 80. évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeum 8. és 9. termében

Kurátor: Felföldi László, Pávai István

A kiállítás megtekinthető: 2013. december 3-tól

 

A kiállítás Martin Györgynek (1932–1983), a magyar és a nemzetközi néptánckutatás kimagasló egyéniségének állít emléket születésének és halálának kerek évfordulóján. Tudjuk, hogy a magyar néptánckutatás kiteljesedése nem csak egyetlen tánckutató emberfeletti munkájának, hanem egy kutató-generáció gyümölcsöző együttműködésének és együttgondolkodásának eredménye. Ehhez az együttműködéshez mindenkinek megvolt a maga nélkülözhetetlen hozzájárulása a generáció tagjai között. De Martin György rendszerteremtő igyekezete, dokumentáló-archiváló szenvedélye és a “teljes megismerésre” való törekvése korosztályában mindenki másnál nagyobb hatással volt a magyar és a nemzetközi néptánckutatás fejlődésére. Ezért áll ő a kiállítás középpontjában.

 

Képek a kiállításról > 

 

Képek a megnyitóról >

 

Rendezte: Felföldi László és Pávai István

A kiállítás anyagának válogatásában közreműködött: Szőkéné Károlyi Annamária

Kivitelezték:

az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumának munkatársai: 
Baranyi Anna, Gerő Péter

a Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum munkatársai:
Bolya Mátyás, Demeter Gitta, Fügedi János, Karácsony Zoltán, Szőkéné Károlyi Annamária

a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központjának munkatársa:
ifj. Vitányi Iván (digitális előkészítés)