A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai
Az 1. év (2019.X.1. – 2020.IX.30.) eseményei
|
|
2020. szeptember 24.
Az MTA Lendület- Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport könyvbemutatója
A Zenetudományi Intézet Bartók termében bemutatták a kutatócsoport legújabb három publikációját: a középkori váradi székesegyház díszkódexének tanulmányokkal és kritikai jegyzetekkel kísért, Czagány Zsuzsa által gondozott hasonmás kiadását (Antiphonale Varadinense s. XV) Déri Balázs, a ZTI tudományos főmunkatársa, Gilányi Gabriella Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben (Resonemus pariter 1. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez) c. kötetét Hende Fanni, az MTA-OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum műhelyének munkatársa, végül Szoliva Gábriel Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában (Resonemus pariter 2. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez) c. könyvét Földváry Miklós István, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője méltatta. A bemutató díszvendége volt Roman Hankeln, a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem középkori zenetörténet-professzora, aki Chant Fragments in the North címmel tartott előadást a skandináv országok archívumaiban őrzött középkori kottás kódextöredékekről. A bemutató alatt a résztvevők megtekinthették a Kutatócsoport első évének tudományos eredményeit dokumentáló két roll-up posztert is. Az eseményt a Bali János vezetésével működő A:N:S Chorus énekegyüttes koncertje zárta. Műsorának nagy részét az együttes a bemutatott publikációkban közreadott középkori magyarországi kódexek énektételeiből állította össze.
A bemutatóra készített két roll-up poszter:
A teljes könyvbemutató, valamint az annak végén elhangzott koncert megtekinthető az alábbi linken:
- a könyvbemutató előadásai >>>
- az A:N:S Chorus koncertje >>>
|
|
2020. augusztus 14.
Újonnan föltárt kottás kódextöredékek az egri Főegyházmegyei Könyvtárban
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár pompás barokk terme további kincseket tartogatott kutatócsoportunk számára. Két, ugyanabból az egykori hatalmas méretű, kvadrát kottával írt graduáléból származó töredék mellett az egyik 17. századi, Pázmány Péter írásait tartalmazó könyvön egy 15. századi antifonále fragmentumát fedeztük föl. A rajta olvasható Salve nobilis virga Yesse responzórium elárulja, hogy az egykori anyakódex a zsolozsma énekeit tartalmazó antifonále volt. Kottaírása feltűnően hasonlít az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár I.3c antifonáléjához, tágabb értelemben pedig ugyanahhoz a késő középkori, mise- és zsolozsmakódexeket egyaránt tartalmazó forráscsoporthoz tartozik, amelyet immár egyre nagyobb számú töredékes emléke alapján rekonstruálhatunk.
Képek a könyvtárról és a töredékről:
|
|
2020. augusztus 7.
Töredékkutatás a pécsi püspöki könyvtár gyűjteményeiben
Kutatócsoportunk két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella augusztus elején Pécsen járt, hogy a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán végezzen helyszíni feltáró kutatást. A hajdani püspöki bibliotéka különgyűjteményeiből, többek között a Klimo György pécsi püspök által 1774-ben alapított Klimo Könyvtárból összesen 5 középkori kottás fragmentum került elő. Kutatásunk szempontjából a legérdekesebbnek az a graduále-töredék bizonyult, amelynek egykori anyakódexéből több töredékes fólió is fönnmaradt más magyarországi könyvtárakban: a budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban és Egyházmegyei Levéltárban, valamint a Magyar Állami Levéltár Vas Megyei Levéltárában. Kottaírása alapján feltehetően közvetlen rokonságban áll az Esztergomban őrzött 15. századi I.3d jelzetű antifonáléval, annak graduále-párja. A pécsi töredék tartalmilag is különleges: míg a kódexből származó többi lap a szentek közös énekei, a commune sanctorum közül tartott fenn egy-egy összefüggő sorozatot, addig az új fragmentumon többek között Szent István király miséjének egy éneke (Alleluia O rex et apostole Stephane) olvasható.
A helyszínen készült felvételek:
|
|
2020. június 29.
Sajtónyilvánosságot kapott a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport munkája
Földarabolt és újraegyesített középkori kódexek – Az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legújabb eredményei
A Kutatócsoport közelmúltban megjelent publikációi, a Váradi Antifonále kritikai kiadása, valamint a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez – több fórumon is fölkeltették a szakma és az érdeklődők tágabb körének figyelmét.
Alább olvasható az MTA hírfolyamába illesztett tudósítás a kötetek megjelenéséről:
Földarabolt és újraegyesített középkori kódexek – Az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legújabb eredményei,
itt pedig a Czagány Zsuzsával a Váradi Antifonále megjelenése kapcsán készített interjú a Győri Egyházmegye „Hitvallás” című online magazinjában:
Megjelent a Váradi antifonále kritikai kiadása – Czagány Zsuzsa zenetörténészt kérdeztük
|
|
2020. június 6.
Antiphonale Varadinense s. XV
Czagány Zsuzsa gondozásában megjelent a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal három kötetben, magyar és angol nyelven. A könyv virtuális bemutatóját lásd itt.
|
|
2020. május 10.
Bernád Rita Magdolna gyulafehérvári levéltáros közreműködésének és segítségének köszönhetően a Kutatócsoport web-oldalára fölkerült az első, erdélyi gyűjteményből származó kottás kódextöredék elemzése. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárában őrzött, frissen restaurált 15. századi antifonále-fragmentum igazi gyöngyszem a zenei középkorkutatás számára: nemcsak liturgikus tartalmával járul hozzá egy szűkebb helyi liturgiaváltozat megragadásához, de notációja is egy eddig inkább csak feltételezett lokális erdélyi zenei íráshagyomány fontos emléke. A töredék elemzését lásd itt.
|
|
2020. április 25.
Megújult a Kutatócsoport által létrehozott
Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis web-oldal
A középkori Magyarország területén fönnmaradt kottás kódextöredékeket bemutató, elemző-rendszerező és rekonstruáló felület nemcsak új külsőt kapott, de tartalmában is számos ponton gazdagodott. Bevezető statikus-szöveges fejezetei kibővültek, a töredékek kottaírásai új, egységes terminológiai megközelítésben és értelmezésben tárulnak föl, segítve ezzel nemcsak a magyarországi, de a külföldi szakemberek tájékozódását. Ez utóbbi célt szolgálja az oldal immár teljes értékű angol megjelenése is. A Bibliotheca menüpontban elérhetők a Kutatócsoport munkatársainak legfrissebb publikációi. Megnövekedett a rendezett töredékanyag mennyisége; különösen azok a töredékleírások gyarapodtak szép számmal, amelyek a monografikus földolgozás igényével készültek, s önálló esettanulmányok módjára foglalják össze egy-egy fragmentum liturgikus-tartalmi, zenei-paleográfiai és dallamtörténeti összefüggéseit. Nagy örömünkre szolgált, hogy Bernád Rita Magdolna gyulafehérvári levéltáros jóvoltából rekonstruálhattunk egy, a gyergyószentmiklósi levéltárban őrzött erdélyi antifonále-töredéket (bővebben lásd a következő bejegyzést).
|
|
2020. március 12.
RESONEMUS PARITER.
Új kiadványsorozat indult a Régi Zenetörténeti Osztályon
A Lendület kutatócsoport tagjainak új publikációi
Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez címmel új kiadványsorozat indult a Régi Zenetörténeti Osztály és az MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak közreműködésével, Czagány Zsuzsa szerkesztésében. A kétnyelvű sorozat egyfelől az Intézet és az Osztály hagyományosan művelt „műhelytanulmányok” típusú kiadványainak sorába illeszkedik, másfelől – azok eredeti koncepcióját némileg átalakítva – kötetenként egy-egy középkori forrás vagy forráscsoport monografikus földolgozását kínálja.
Gilányi Gabriella sorozatindító kötetében (Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben) egy 14. századi erdélyi antifonále töredékei kerülnek első ízben a nyilvánosság elé hasonmás kiadásban, a zenei tételek átírásával, magyar és angol nyelvű tudományos kommentárral kísérve. A publikáció a németújvári (güssingi) ferences kolostor elöljárójának szíves hozzájárulásával jött létre. A sorozat szerkesztőjének a kötethez írt előszava itt olvasható.
A Szoliva Gábriel által gondozott második kötet (Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában) a zágrábi érseki könyvtár 15. század eleji himnáriumát dolgozza föl a teljesség igényével, rendelkezésre bocsátva a forrás tudományos kommentárral kísért hasonmás kiadását és átírását. A tanulmányt három nyelven adjuk közre: magyarul, angolul és horvátul, eleget téve ezzel a himnárium tulajdonosa, a zágrábi érsekség kérésének. A kötet szerkesztői előszava itt olvasható.
Mindkét kötet megjelenését az NKFIH 120 643 számú Kódexek és töredékek. Késő középkori hangjelzett forrásaink kutatása, újraértelmezése és online megjelenítése c. pályázat, valamint az MTA KFB-072/2019 számú könyvkiadási pályázata támogatta. Különösen hálásak vagyunk Ann Buckley-nak, a Trinity College Dublin professzorának mindkét kötet angol nyelvi és szakmai lektorálásáért, valamint Jurj Snojnak, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Zenetudományi Intézete nyugalmazott munkatársának és Stanislav Tuksarnak, a Zágrábi Zeneakadémia nyugalmazott professzorának a második kötet horvát fordításának nyelvi és szakmai ellenőrzéséért.
|
|
2020. január 15.
14. századi erdélyi antifonále töredékei Németújváron
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella kutatásának eredményeként elkészült és online elérhetővé vált a németújvári (Güssing, Ausztria) ferences kolostor könyvtárában őrzött, hajdan ugyanazon erdélyi antifonáléból származó 14 fragmentum leírása (http://fragmenta.zti.hu/forrasok/gussing-bibliothek-des-franziskanerklosters/). A töredékek kodikológiai, zenei-paleográfiai és dallamtörténeti elemzése s az egykori antifonále rekonstrukciója hamarosan napvilágot lát az MTA BTK Lendület - Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport által indított új kétnyelvű kiadványsorozat (Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez / Studies in medieval music history) első köteteként.
|
|
2019. november 28–29.
Töredékkutatás Szombathelyen és Kőszegen
A Kutatócsoport tagjai Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel kétnapos töredékkutató úton vettek részt Szombathely két intézményében (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár), valamint Kőszegen, a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában. A három helyszínen összesen tíz 13–16. századi kottás fragmentum feltárására és vizsgálatára került sor (a helyszínen készült felvételeket lásd itt). A kutatás eredményei – a töredékek leírásai elérhetők a http://fragmenta.zti.hu/ oldalon.
|
|
2019. október 3.
MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport – Bemutatkozás és első eredmények
A Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumának keretében bemutatkozik az MTA BTK Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport. Czagány Zsuzsa projektvezető bevezetőjét követően a team két tagja, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel mutatja be azt a két töredékcsoportot, amelynek megtalálása, föltárása és küszöbön álló publikálása nemcsak gyarapítja és árnyalja, de új szintre emeli a magyarországi cantus planus forrásairól szerzett ismereteinket.
A 2. év (2020.X.1. – 2021.IX.30.) hírei, eseményei
|
|
A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport látogatása Šibenikben
Munkatársunk, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására kutatócsoportunk két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével. A kézirat, amelynek egységeit – az egyes traktátusokat – feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában jegyezték le az 1430-as évek első felében s fűzték össze könyvvé, a múlt század 80-as éveitől kezdve jól ismert a magyar művelődéstörténeti, könyv- és irodalomtörténeti kutatás előtt, hiszen 16. lapján egy ötsoros magyar nyelvű verses imádság olvasható. Azt már kevesebben tudják, hogy a kódex első és hátsó borítójához, feltehetően azok megerősítéseként egy-egy 12. századi pergamenlapot kötöttek, s hogy e pergamenlapokon a középkori magyar (esztergomi) kottaírás egyik legkorábbi emléke maradt fönn. A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport terepmunkáját Kemecsei Zsolt segítette nagyszerűen, aki a helyszínen nemcsak a teljes kéziratot digitalizálta, hanem különleges műszaki-fénytechnikai eszközök alkalmazásával, ultraibolya- és súrlófény használatával eddig olvashatatlannak s végleg elveszettnek hitt sorokat, szöveges és kottás bejegyzéseket is láthatóvá tett a főszövegben és a töredékes oldalakon egyaránt. A mind paleográfiailag, mind liturgikus-zenei tartalmát tekintve egyedülálló két kottás kódextöredék teljes anyagának megismerése új megvilágításba helyezheti, de legalábbis jelentősen árnyalhatja a magyarországi zenei íráskultúra legkorábbi korszakáról kialakult kutatói véleményt.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
|
|
Cantus Planus Research Forum ’2021
Czagány Zsuzsa beszámolója a konferenciáról
Különleges konferenciára került sor 2021. július 27-én. Nemcsak azért volt különleges, mert a virtuális térben zajlott – az elmúlt másfél évben ezt már megszokhattuk –, hanem azért, mert programjából hiányoztak a hagyományos előadások. A „20 perc előadás, 10 perc diszkusszió” szokványos egymásutánját egyetlen hétórás (délután 3-tól este 10-ig tartó) prezentáció-maraton helyettesítette, melyben nem kevesebb mint 50 előadó léphetett föl és mutathatta be aktuális kutatási eredményeit fejenként 5 percben, legföljebb 3 diából álló prezentáció kíséretében.
Az időkereteket kétségkívül bosszantóan szűkre szabták. Ennek következtében az előadásokban máskor kötelező kutatástörténeti bevezetők, szakirodalmi összefoglalások és véleményütköztetések áttekintésének előadói tiszteletkörei föláldoztattak a gyorsaság és gördülékenység oltárán. Bár voltak kijelölt chair-ek, szerepük az „előadók” szűkszavú bejelentésére szorítkozott. A bemutatók között nem hangzottak el kérdések. Nem voltak párhuzamos szekciók és kávészünetek.
Mindezek ellenére az eseménynek határozott előnyei is voltak. Bármilyen furcsán hangzik, az 5 perc végső soron nem bizonyult kevésnek. Rákényszerítette az előadókat, hogy az általuk kiválasztott egyetlen tudományos eredményről valóban sallangmentesen, a lényegre összpontosítva beszéljenek. Persze nemcsak nekik kellett gyorsnak lenniük, de a reagálóknak is. Bár nem volt kijelölt vitaidő, a Zoom-rendszer chat-funkcióját maximálisan kihasználva aktív háttérbeszélgetést lehetett folytatni. A résztvevők ezt meg is tették: a csoportos és privát véleménycserék, az olykor „egymás szavába vágva” lejegyzett hozzászólások és szakmai kiegészítések már-már családias-vitatkozós légkört teremtettek a virtuális porondon.
A Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) Cantus planus munkacsoportja a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. Konferenciáira két-háromévente kerül sor. A most lezajlott Cantus Planus Research Forum valójában a csehországi Telč városában tavaly nyárra tervezett tudományos találkozót szerette volna valamelyest pótolni, áthidalva azt az időt, amely az IMS 2022-ben sorra kerülő athéni kongresszusáig, illetve a Cantus Planus Study Group következő, 2024-re előirányzott gödöllői konferenciájáig tart.
A magyar zenei medievisztikát a fórumon kutatócsoportunk három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte. Előadásaik a fórum Databases and Catalogues szekcióján belül összefüggő tematikus vonulatot alkottak, külön-külön egységekként mutatva be a Lendület-projekt keretében 2019 ősze óta folyó zenei szempontú töredékkutatás három központi fejezetét: a középkori magyarországi kottás kódextöredékek Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis weboldalát-adatbázisát és ennek összekapcsolását a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale online gregorián dallamkatalógussal (Czagány Zsuzsa), a 13. századi hangjelzett esztergomi breviárium (Breviarium Notatum Strigoniense) második kötetének rekonstrukcióját a zágrábi Érseki Könyvtárban megtalált 258 töredéke alapján (Szoliva Gábriel) és a középkori Magyarország kottás kódexeinek, kódextöredékeinek zenei írásjeleit rendszerező, összehasonlíthatóvá és kereshetővé tevő neuma.zti.hu weboldalt (Gilányi Gabriella).
A fórum teljes programja itt érhető el >>>
A prezentációink az előadás címekre kattintva letölthetőek:
|
|
2021. július 28. 15:00
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián
Kedves Kollégák,
szeretettel hívunk mindenkit a Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel – vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.
A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő:
https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9
|
|
2021. június 23.
Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadása a Pray-kódexről mint zenetörténeti forrásról
A "Lendület" Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor.
A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.
|
|
2021. május 19.
Paweł Gancarczyk (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. május 19-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Paweł Gancarczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének igazgatója, a késő középkori és kora újkori többszólamúság nemzetközileg elismert kutatója, a Muzyka folyóirat főszerkesztője.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet május 17-én 17.00 óráig.
|
|
2021. május 7.
Gilányi Gabriella előadása a RefoRC konferenciáján
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella tartja az egyik plenáris előadást a BTK Irodalomtudományi Intézetében működő „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 kutatócsoport és a Reformation Research Consortium (ReFoRC) által rendezett nemzetközi konferencia második napján, 2021. május 7-én. Előadásában az erdélyi gyűjteményekben őrzött, túlnyomórészt protestáns hordozókönyvek borítójaként fönnmaradt középkori hangjelzett kódextöredékeket és kottaírásaikat tekinti át.
A konferencia teljes programjaitt érhető el >>>
|
|
2021. január 21.
Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology tanulmánykötet
Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology címmel a De Gruyter kiadó Studies in Manuscript Cultures sorozatának 21. köteteként jelent meg a 2018. márciusában az oxfordi Magdalene College-ban rendezett nemzetközi szimpózium előadásainak átdolgozott, bővített változata. A Giovanni Varelli által szerkesztett tanulmánykötet írásai közt szerepel Czagány Zsuzsa Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis: From Traditional Methodologies Towards a Digital Corpus c. tanulmánya, melyben a szerző a nemzetközi tudományosság előtt első ízben foglalja össze a Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legfrissebb eredményeit.
A tanulmány itt olvasható >>>
A teljes kötet pedig itt érhető el >>>
|
|
2020. december 6.
Újonnan föltárt kottás kódextöredékek az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában
A kutatócsoport vezetője, Czagány Zsuzsa engedélyt kapott arra, hogy az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában őrzött középkori kottás kódextöredékeket a helyszínen tanulmányozhassa. A könyvtár vezetője, Hubert Gabriella segítségének köszönhetően a kutatás során négy hangjelzett fragmentum került elő. Egyikük egy 14. századi cseh kódexből származó kettévágott pergamenlap-torzó , mely a cseh rombikus hangjegyírás egy viszonylag korai emlékét őrizte meg. A hordozókönyvről lefejtve a két darab csaknem pontosan összeilleszthető. A másik újonnan azonosított töredék egy 15. századi, feltehetőleg németországi zsolozsmakódexből (antifonáléból) származik, amely jellegzetes német-gót „patkószög” hangjegyírással készült. Különösen érdekes egy 12. századi, még vonalrendszer nélküli neumaírással lejegyzett kottás breviáriumtöredék, amely Temesvári Pelbárt szermóinak 1501-es augsburgi kiadását erősítette: a két csaknem teljes kódexlapot a hordozókönyv elülső és hátsó kötéstáblájához ragasztották, így egyelőre csak egyik oldaluk hozzáférhető. A kötet első lapján az Augsburgtól nem messze fekvő diesseni ágostonos kolostor tulajdonosi bejegyzése olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy az egykori kottás kódex is a délnémet-bajor térség valamely egyházi intézményének liturgikus könyvállományához tartozott. Bizonyosan a középkori Magyarországról származott azonban az utolsó föltárt fragmentum, amelybe Lippay János Posoni kert c. 1664-ben nyomtatott kertészeti könyvét kötötték. A 15. századi antifonále talán az északi peremvidék valamelyik egyházának kódexe volt. Teljes leírása és paleográfiai-tartalmi elemzése a kutatócsoport oldalán, az alábi linken érhető el >>>
|
|
Kutatócsoportunk tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, Gilányi Gabriella, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.
A díjazott bővebb méltatását lásd itt >>>
|
|
2020. november 12.
Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk
A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén
Az ülés előadásai:
- Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
- Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
- Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete
Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.
A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.
Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.
Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>
|
|
2020. október 21.
Új közép-európai kezdeményezés a zenei medievisztikai kutatásban
2020. szeptemberében a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek, valamint aktuálisan futó tudományos projektek vezetői (Eva Veselovská/Pozsony, Hana Vlhová-Wörner/Prága, Czagány Zsuzsa/Budapest) új virtuális szakmai fórumot hoztak létre Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research címmel. A cseh-szlovák-magyar fórum évente három előadásból álló online előadássorozat szervezését vállalja, emellett teret biztosít a zenei középkorkutatás mindhárom országban művelt és tárgyalt, részben egymást átfedő és kiegészítő irányai, kérdései megvitatásához. A ciklus nyitóelőadását Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tartja 2020. október 21-én 17.00 órakor.
|
|
2020. október 12.
Új azonosított fragmentulum a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárából
Kutatócsoportunk 2020 augusztusában látogatott el a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárába, ahol Bán Magdolna könyvtárvezető szíves szakértő közreműködésével három középkori kottás kódextöredéket tárt föl. Kettő közülük egész apró, feltehetően a hordozókönyvek gerincét erősítő, abból kifejtett fragmentulum volt, nem egészen szokványos módon, több más töredékcsíkkal együtt egy genotherm tasakban tárolva. Ezek azonosítása, liturgikus-zenei tartalmuk megállapítása a helyszínen lehetetlennek tűnt, hiszen túl kevés szöveget és kottát őriztek meg ahhoz, hogy virtuálisan behelyezhetők legyenek a hajdani anyakódex szövegi és zenei környezetébe. Az egyik fragmentulum esetében ez most mégis sikerült: a mintegy 8 cm széles és alig 2 és fél cm magas, egyetlen csonka szöveg- és kottasorból álló „töredékecske” szerencsés módon olyan zenei anyagot tartott fönn, amely alapján nemcsak az eredeti énektételek, hanem az anyakódex hagyománybeli hovatartozása is meghatározhatóvá vált. Az azonosított két ének Szent István első vértanú decemberi zsolozsmájának része volt; az első tétel puszta előfordulásával, a második pedig különleges dallamával ad hírt arról, hogy az egykori kódex a ciszterci szerzetesek zsolozsmakódexe, antifonáléja volt.
A fragmentum tudományos-elemző leírása elérhető a Kutatócsoport weboldalán az alábbi linken >>>
|
|
2020. október 9.
THE IMAGE OF PIETY – NEMZETKÖZI KONFERENCIA POZSONYBAN
A kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella részt vesznek a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a pozsonyi Egyetemi Könyvtár által Pozsonyban rendezett, The Image of Piety in Medieval Manuscripts in Slovakia and in Europe c. nemzetközi interdiszciplináris konferencián. Czagány Zsuzsa egy, a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában a közelmúltban azonosított töredékcsoportról, Gilányi Gabriella pedig egy erdélyi antifonále 2018-ban Turócszentmártonban feltárt töredékeiről beszél.
Mindkét előadás online követhető az alábbi linken >>>
A konferencia műsorfüzete az előadások absztraktjaival elérhető a plakátra kattintva:
A 3. év (2021.X.1. – 2022.IX.30.) hírei, eseményei
|
|
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a Musical Interactions 1400–1650 konferencián
2022. szeptember 14. és 17. között került sor a Musical Interactions 1400-1650 nemzetközi zenetörténeti konferenciára Prágában, a Cseh Zenei Múzeumban, valamint a Károly Egyetem Zenetudományi Tanszékén. Az esemény a CELSA “Musical Interactions between the Low Countries and Central Europe, 1400–1650”, valamint az EXPRO “Old Myths, New Facts: Czech Lands in the Centre of 15th-century Music Developments” nemzetközi kutatási projektek részeként valósult meg. Az elsősorban a késő középkor és kora újkor közép-európai többszólamúságával s annak nyugat-európai modelljeivel foglakozó konferencián a magyar zenei medievisztika különleges színfoltként jelent meg kutatócsoportunk három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Göbölösné Gaál Eszter jóvoltából.
Szereplésünk a konferencián rendkívül sikeresnek bizonyult, mind külön-külön, mind együtt, hiszen előadásaink szervesen kapcsolódtak egymáshoz. Mindhárman a Lendület-csapat legfrissebb helyszíni kutatásainak eredményeiből válogattunk: a munka és módszereinek alapszintű bemutatását követően a budapesti Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárának cseh kódextöredékeit (Czagány Zsuzsa), a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár (Gilányi Gabriella), valamint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár (Göbölösné Gaál Eszter) egy-egy kivételesen érdekes fragmentumát tárva a közönség elé. Azokra a töredékekre összpontosítottunk, amelyek nemcsak elsődleges liturgikus-zenei tartalmuknak köszönhetően tarthatnak számot a szakma érdeklődésére, hanem hordozókönyveik és tulajdonosaik szövevényes kapcsolatrendszere miatt is. Az ennek aprólékos vizsgálata nyomán fölsejlő kultúrtörténeti háttér adott esetben olyan távoli pontok, események, intézmények és személyek közötti összefüggésekre világíthat rá, melyek egyébként rejtve maradnának a kutatás előtt. A debreceni Nagykönyvtár gyűjteményében fennmaradt, „rajnavidéki” kottaírással írt kora 15. századi kódextöredék hátterében a magyar diákok utrechti peregrinációjának szálai bontakoztak ki, a nagyváradi fragmentulumok pedig a középkori Szent Márton-história különleges németalföldi (utrechti) szöveg- és dallamváltozatának újabb forrását adták a kutatás kezébe.
A konferencia honlapja és a teljes program >>>
Képek a magyar csapat szerepléséről:
|
|
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport bemutatkozása a Penna magazin c. műsorban
Az M5 csatornán 2022. májusában útjára indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudománynépszerűsítő műsora, a Penna – az élő bölcsészet magazinja. Nagy örömünkre szolgált, hogy kutatócsoportunk már a második adásba bekerülhetett: a június 5-i epizódban Czagány Zsuzsa beszélt a középkori kottás kódextöredékek kutatásáról, a digitális fragmentológiáról, a Lendület-projekt nyújtotta lehetőségekről és távlatokról. A számos képpel és műhelyfelvétellel illusztrált bemutató nemcsak a darabokból helyreállítható óriás díszkódexek látványos rekonstrukciójának lépéseit kísérte végig, hanem azt is érzékeltette, mekkora öröm az apró, olykor alig egy sornyi szövegből és kottából álló pergamentorzók tartalmát visszafejteni, köréjük építeni a rég elveszett anyakódexek nagyobb egységeit.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport bemutatkozása a Penna magazinban megtekinthető az alábbi képre kattintva:
(a kutatócsoportról szóló adásrész 8:22 - 12:43 között látható)
Pillanatképek a műsorból:
|
|
Maria Kachmar (Lviv) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online tudományos fórum következő eseményére kerül sor 2022. április 20-án 17.00 órakor. Az alkalom különösképpen aktuális, hiszen az előadó, Maria Kachmar a lembergi (Lviv) Mikola Liszenko Nemzeti Zeneakadémia professzora, az ortodox bizánci és szláv liturgikus zene és a 12-17. századi ószláv kottaírások szakértője. Előadásában az ukrán Irmologion 16-19. századi forrásait, a bennük lejegyzett szövegeket és dallamokat mutatja be, külön figyelmet fordítva az énekek rögzítésére szolgáló hangjegyírás különleges helyi változataira.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet.
|
|
„Membra disiecta” és „Musica aeterna”
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a kolozsvári Román Akadémia Könyvtárának „FRAGMED” kiállításán
2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában. (1., 2. kép) A kiállítást Adrian Papahagi, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem bölcsészkarának professzora, filológus, irodalomtörténész és könyvtörténész találta ki, tervezte meg és kivitelezte, kétéves szakmai projektje lezárásaként. A jól átgondolt koncepció alapjául a Román Akadémia Könyvtárában őrzött 21 darab kiválasztott 12-16. századi kódextöredék szolgált, amely egyfelől a középkori és kora újkori Kolozsvár és közvetlen térsége kéziratos kultúrájáról, egyházi intézményeinek írásbeliségéről, műveltségéről, sokirányú és többrétegű könyves múltjáról adott áttekintést, másfelől érzékeltette annak a folyamatnak az állomásait, amelynek során a középkori kódex leveleiből a 16. századtól kezdődően újrahasznosított könyvkötészeti nyersanyag – pergamen könyvborító, előzéklap, könyvtestet, gerincet, sarkakat erősítő szegély vált. A kifeszített állatbőr éppúgy közszemlére tétetett (3. kép), mint a belőle készült végtermék, a kódex és az abból kihasított lapok. A tárlókba zárt eredeti dokumentumokat – töredékeket és hordozókönyveiket – jól kiegészítették a fölöttük digitális másolatokként megjelenített, esetenként virtuálisan rekonstruált teljes kódexek, kódexlevelek. A külföldön készült, majd importált és itthon használt-olvasott könyvek mellett bizonyosan helyi szkriptóriumokban másolt, túlnyomórészt liturgikus kódexeket is láthattunk. A feltehetően a bajor térségből származó, karoling minuszkulával írt 12. századi pszaltérium – egyike a kevés kiállított teljes kéziratnak –, bármilyen értékes is, nyilvánvalóan nem a középkori Kolozsvár könyves múltjának emléke. Ezzel szemben a tárlóban mellette fekvő nagyméretű, díszes kivitelezésű 15. századi zsoltároskönyv, amelynek mindössze egyetlen lapja maradt fenn, már minden bizonnyal a kolozsvári ferencesek helyben készült és használt kódexéből származik. (4. kép)
Adrian Papahagival, a kiállítás létrehozójával kutatócsoportunk évek óta kiváló szakmai kapcsolatot ápol. 2018-ban együtt dolgozott teamünk egyik tagjával, Gilányi Gabriellával egy 15. századi erdélyi kottás zsolozsmakódex, az ún. Kolozsmonostori antifonále rekonstrukcióján. Az antifonále korábban ismert, Budapesten, az MTA Könyvtára Kézirattárában, valamint a MNL Országos Levéltárában őrzött töredékanyagát ugyanis Papahagi a kolozsvári Román Akadémia könyvtárában talált további két fragmentummal bővíthette. (5. kép) Az együttműködésből végül közös tanulmány született, amely a töredékkutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Fragmentology 2019-es számában jelent meg. Papahagi jóvoltából a középkori magyar zenetörténet két további kulcsfontosságú forrása is új lapokkal egészülhetett ki: a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom 16. század elején másolt, jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött misekódexe (az ún. Kolozsvári graduále) három, a Román Akadémia könyvtárában feltárt, a 17. században kötésként felhasznált lapja lefejtve és restaurálva áll immár a kutatás rendelkezésére (6a-b. képek). A váradi székesegyház hatalmas díszkódexe, a 15. század végi Váradi („Zalka-”) antifonále győri korpusza, valamint testvérkódexe, a csupán néhány töredéke alapján azonosítható Váradi-graduále pedig ugyancsak egy-egy töredékkel lett gazdagabb Papahagi kutatásainak köszönhetően (7., 8. képek). Mind a Kolozsmonostori-antifonále, mind a Kolozsvári-graduále, mind a váradi kódexcsalád összesen hét töredéke szerepelt a FRAGMED kiállításon.
Kutatócsoportunk két fiatal egyházzenész-tagja, Gaál Eszter és Enyedi Mózes aktívan is közreműködött a kiállítás ünnepélyes megnyitóján: énekes előadásuk nyomán (https://www.facebook.com/adrian.papahagi/videos/633067937965987) a szélesebb közönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori kottás kódextöredékek nemcsak a történeti-filológiai rekonstrukció tárgyaiként szolgálhatják a kutatást, de a rajtuk megőrződött énektételek 700 év elmúltával is eleven dallamokként idézhetik meg a középkor itthon művelt egyszólamú zenei magaskultúráját.
A kiállítás megnyitójáról készült összeállítás a TVR Cluj oldalán >>>
A Faclia kolozsvári napilap szöveges tudósítása a megnyitóról >>>
Az Adrian Papahagival készített interjú a Via Cluj Tv oldalán >>>
Képek a kiállításról:
|
|
Töredékkutatás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban
Kutatócsoportunk kettős céllal érkezett a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárba 2022. január 18-án. Egyfelől Szoliva Gábriel kereste a zágrábi Metropolitanska Knjižnica régikönyves gyűjteményében végzett korábbi kutatásai során megismert 17. századi „zágrábi” kötések újabb példáit, hogy a horvát könyvtárban őrzött 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense szanktorále-kötete készülő kiadásának forrásállományát gyarapítsa. A középkori magyar zenetörténet e rendkívül értékes kódexének töredékei ugyanis e jellegzetes zágrábi kötések részeiként maradtak fenn, s ezek felbukkanása Kalocsán a könyvek újkori gyűjteményközi vándorlásának tanúiként állhatnak a zene- és könyvtörténeti kutatás rendelkezésére. Az utazás másik célja a kalocsai könyvtárban őrzött középkori kottás kódextöredékek feltárása és digitalizálása volt. Bár új zágrábi kötést nem sikerült azonosítanunk, az eddig ismert, korábban lefejtett és restaurált fragmentumok mellett 14 új in situ, azaz lefejtetlen, még borítóként szolgáló 14-15. századi hangjelzett töredéket találtunk. Elemző leírásuk és digitális képanyaguk – a könyvtár szíves engedélyével – hamarosan elérhető lesz a http://fragmenta.zti.hu/ oldalon.
Kutatócsoportunk hálás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjének, Fischerné Grócz Zitának és munkatársainak, akik kiváló feltételeket biztosítottak munkánkhoz, valamint Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek úrnak, aki személyes jelenlétével is megtisztelt bennünket.
A helyszíni kutatás képei:
|
|
Az organális polifónia újonnan fölfedezett töredékei Prágában
Kutatócsoportunk szeretettel hív minden érdeklődőt a cseh-szlovák-magyar kezdeményezésű Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research online előadássorozat következő, soron kívüli eseményére, melyen prágai kollégáink, Hana Vlhová-Wörner és Jan Ciglbauer számolnak be az általuk vezetett munkacsoport legfrissebb, nagy horderejű fölfedezéséről. Előadásukban azokat a prágai Nemzeti Könyvtárban idén előkerült pergamentöredékeket mutatják be, amelyek az ars antiqua korszakhoz, illetve a 12-13. századi párizsi Notre Dame-iskolához kötődő polifon énektételeket – organumokat és clausulákat – tartalmaznak. E korszak és stílusirányzat elsődleges emlékei a közép-európai forrásanyagban rendkívül ritkák, a cseh fragmentumok jelentősége ezért fölbecsülhetetlen a térség középkori zene- és művelődéstörténete szempontjából.
Az előadásra 2021. december 15-én 17.00 órakor kerül sor a ZOOM rendszerében. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet december 14-én 17.00 óráig.
|
|
A kutatócsoport koncerttel egybekötött tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódóan a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport 2021. november 17-én délután tartotta éves kamarakonferenciáját a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. A csaknem pontosan egy évvel korábban rendezett eseményhez hasonlóan az ülés tudományos előadásait két roll-up poszter egészítette ki, képi összefoglalást nyújtva a kutatócsoport belföldi és külföldi kutatóútjairól, legújabb fölfedezéseiről, valamint az eredmények elektronikus és digitális feldolgozásának pillanatnyi állapotáról. A konferencia előadásai két tematikus súlypont köré rendeződtek: (1) a kutatócsoport által épített adatbázisok és elektronikus háttértárak, amelyek egyfajta digitális ökoszisztémát alkotva foglalják össze a középkori kottás kódextöredékek háromirányú földolgozását a klasszikus fragmentológia (Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis), a zenei paleográfia (Magyar Neumakatalógus) és az összehasonlító dallamtörténeti vizsgálat (Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale) eredményeire támaszkodva, (2) Laskói Demeter 15. századi kézirata, amelyet a kutatócsoport tagjai ez év szeptemberében digitalizáltak a kódex őrzőhelyén, a šibeniki ferences kolostor könyvtárában. Az első témakört Czagány Zsuzsa bevezető előadása dolgozta ki, bemutatva a kutatócsoport weboldalait és a mögöttük épített adatbázisokat, majd Szoliva Gábriel beszélt a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale részeként megjelenő himnusz-adatbázisról. A konferencia második felének első előadása (Czagány Zsuzsa) a Laskói-kódex posszesszorbejegyzéseit, a digitális fényképtechnikának köszönhetően kiolvasható személy- és helységneveket tárgyalta, megfogalmazva az ezekből levonható, a kódex 15. századi tulajdonosváltásaira és vándorútjára vonatkozó következtetéseket. A második előadás (Gilányi Gabriella) a kézirat előzéklapjaiként fönnmaradt két 12. századi kottás tropárium-szekvencionále-töredéket elemezte. A töredékek mind zenei-paleográfiai, mind dallamtörténeti szempontból egyedülállóak: egyfelől a középkori magyarországi (esztergomi) kottaírás talán legkorábbi, a Pray-kódex első notációs rétegénél is régebbi emlékét őrzik, másrészt tartalmazzák a Laudem Deo dicam karácsonyi lekciótropus torzóját, amely nemcsak a középkori magyarországi, de az európai liturgikus forrásokban is ritkaságnak számít.
A konferenciaelőadások között és alatt a kutatócsoport tagjai – Gaál Eszter, Tóka Borbála és Enyedi Mózes – énekeltek a kutatáshoz kapcsolódó forrásokból és dallamtárakból: a latin egyszólamú gregorián énektételek mellett azok többszólamú, illetve protestáns magyar nyelvű változatai is elhangzottak.
A konferencián bemutatott poszterek:
|
|
Czagány Zsuzsa vendégelőadása az MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport konferenciáján
2021. október 22-én Czagány Zsuzsa vendégelőadóként részt vett a Földváry Miklós István által vezetett ELTE-Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport könyvbemutatóval és kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött Tájak, korok, hagyományok II. konferenciáján. A rész és az egész. Adatbázisok és háttértárak hálózatának építése a középkori liturgikus zene kutatásában című előadásában a középkori magyarországi liturgikus egyszólamúság kutatása során és mentén kifejlesztett adatbázisokat tekintette át a múlt század 80-as éveinek tapogatózó próbálkozásaitól a mai korszerű elektronikus és digitális rendszerekig. Külön figyelmet kapott a Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae (CAO-ECE) program, amely a számítógépes adatkezelés kezdeti korszakának túl korai szülötteként – ellentétben valamivel fiatalabb „ellenlábasával”, a CANTUS adatbázissal – nem tudott érvényesülni a nemzetközi tudományos életben. Az ennek hátterében húzódó okok sajátos párhuzamba állíthatók a program tárgyául szolgáló középkori zsolozsmahagyományok természetével és eltérő tudománytörténeti megközelítésével. Míg korábban az adatbázisok építése az aktuális kutatási irányoknak és érdelődéseknek megfelelően többé-kevésbé elszigetelten zajlott, s a rendszerek közt megteremthető kapcsolat az egyik oldal teljes beolvasztásával járt, ma a virtuális tér egyre teljesebb kihasználásával a kapcsolatteremtés számos útja létezik az önfeladás és az uniformizáltság kényszere nélkül is. Az előadás második része e lehetőségekre hívta föl a figyelmet, bemutatva a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által létrehozott két adatbázist (Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale). Végül azokról a legfrissebb kezdeményezésekről esett szó, amelyek nemcsak a két adatbázis összekapcsolódását teszik lehetővé, de hozzájárulnak mindkettő megjelenéséhez a CANTUS és a CANTUSINDEX nemzetközi oldalain.
A fórum teljes programja itt érhető el >>>
|
|
Helyszíni kutatás a Szatmári Egyházmegyei Levéltárban és Püspöki Műemlékkönyvtárban
2021. október 14-én kutatócsoportunk három tagja, Czagány Zsuzsa, Gaál Eszter és Enyedi Mózes ellátogattak Szatmárnémetibe a Szatmári Egyházmegyei Levéltárba, ahol Váradi Lajos levéltáros szíves engedélyével és segítségével a levéltár gondozásában álló Püspöki Műemlékkönyvtár középkori hangjelzett kódextöredékeit tanulmányozták és digitalizálták. A négy fragmentum az egykori szatmári ferences kolostor könyvtárából származó 16-17. századi könyvek borítójaként maradt fönn. Zenetörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű az a késő 14. századi kottás pontifikále-töredék, amelybe Pázmány Péter A setét hajnalcsillag után bujdosó lutheristák vezetője (…) című, 1627-ben Bécsben nyomtatott könyvét kötötték, s amelynek restaurálása – a töredék lefejtése – feltehetően még 2021-ben elkezdődhet.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
A 4. év (2022.X.1. – 2023.IX.30.) hírei, eseményei
|
|
Elżbieta Witkowska-Zaremba (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A kutatócsoportunk részvételével, cseh és szlovák társprojekt-vezető kollégáinkkal együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.
|
|
Tanulmánykötet jelent meg a Częstochowai pálos kantuáléról
Kutatócsoportunk és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.
A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.
A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.
A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.
A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.
