2021

  • A BTK Bartók Archívumába kerültek Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű levelei

    A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.  

    A levelek kiemelkedő kulturális értékét fémjelzi az is, hogy azokat a tekintélyes angol Sotheby aukciós ház 2017. november 28-án megrendezett árverésére kiadott katalógusában „highly important series of […] letters” (rendkívül fontos levélsorozat) megjelöléssel hirdette.

     

    bartok bela levelei 2 btk

    Bartók Béla levelei Székely Zoltánhoz

     

    Bartók Béla és Székely Zoltán kapcsolatáról  

    Bartók zeneszerzői és előadóművészi pályáján és életművében meghatározó szerepet játszott a Hubay Jenő körül kialakult világhírű hegedűs iskola egy sor kimagasló képviselője. Közülük a hegedű- és zeneszerzés tanulmányokat is – utóbbit Kodály Zoltán irányításával – folytató Székely Zoltánnal való kapcsolata különösen hosszú és eredményes volt. Ebből az egyre inkább baráti viszonyból több remekmű született. Székely Zoltánnak szóló ajánlással íródott a 2. rapszódia hegedűre és zongorára, illetve hegedűre és zenekarra (1928–29), valamint a Hegedűverseny, amelyet újabban a Geyer Stefinek ajánlott, s csak a szerző halála után ismertté vált fiatalkori Hegedűverseny mellett 2. Hegedűversenyként is emlegetnek. A 2. rapszódiát Bartók ajánlotta fel a hegedűművésznek, a Hegedűversenyt Székely rendelte meg a zeneszerzőtől.

    „Szorgalmas voltam: az 1. és 2. tételnek partiturája készen van, a 3. tétel vázlatban (egészen az egyébként rövidre tervezett Coda kivételével) szintén készen van, 5 lap meg is van már belőle hangszerelve. Azt hiszem nagyon jól sikerült a 3. tétel: tulajdonképen szabad variációja az 1.-nek (ugy hogy sikerült kifognom rajtad, mégis variációkat irtam), nagyon briliáns, hatásos és új dolgok is vannak benne [...]” – olvasható Bartók Székely Zoltánnak írott 1938. szept. 14-i levelében a Hegedűverseny komponálásáról.

    A két kiemelkedő művész közötti kapcsolat 1921. április 23-án kezdődött, amikor egy, a kortárs modern zenének szentelt merész műsorral léptek fel együtt. Az ekkor elhangzott Debussy-szonátát később is többször játszották külföldi, elsősorban hollandiai és angliai fellépéseiken. Hamarosan Karol Szymanowski, Ernest Bloch és más jelentős kortárs szerzők műveit is előadták. Bartók rendkívül népszerű Román népi táncok (1915) című zongoradarab-sorozatát Székely Zoltán zongorakísérettel hegedűre írta át, ami a zeneszerző jóváhagyásával 1925-ben jelent meg, és ebben a formában azóta is az egyik leggyakrabban játszott művének mondható. A 2. rapszódia ajánlása Bartók „válasza” volt az átiratért.

    Székely Zoltán a legfontosabb nagy hegedűművész, aki Bartóknak mind szólóműveit (a Hegedűverseny mellett mindkét Hegedűrapszódiát, valamint a két Hegedű-zongoraszonátát), mind pedig vonósnégyeseit rendszeresen előadta. A Hungarian Quartet néven világhírűvé vált együttesének az 1960-as években készült hangfelvétele Bartók hat vonósnégyeséből máig etalonnak tekinthető. A neki ajánlott Hegedűverseny ősbemutatójának hangfelvétele ugyancsak kivételesen értékes zenetörténeti dokumentum.

     

    bartok bela levelei 3

    Koncsek József Gergő (balról) az MNV Zrt. munkatársa átadja a Bartók-leveleket Vikárius Lászlónak, a Bartók Archívum vezetőjének és 
    Richter Pálnak, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának.

     

    A levelek  

    Bartók levelezésének – a gazdag családi levelezést kivéve – viszonylag kevés kiemelkedő jelentőségű, egységesen és szinte teljes egészében fennmaradt dokumentumcsoportja ismert. A Geyer Stefinek 1907–1908-ban írt levelei, illetve svájci ismerőseivel, Annie Müller-Widmann asszonnyal, valamint a karmester-mecénás Paul Sacherral folytatott levelezése az 1930-as évekből alkotja a kevés kiemelkedő jelentőségű levélből álló dokumentumegyüttest. Mindhárom említett levelezést – zenetörténeti jelentőségükre való tekintettel – önálló kötetben adták közre. Ezek mellett is egészen különleges helyet kapnak a Székely Zoltánnak írt levelek, melyek számtalan közös – elsősorban hollandiai, de amellett svájci, angliai, franciaországi – koncert szervezését, és legfőképp a Hegedűverseny komponálását dokumentálják.

    A levelezés 1923-tól 1940-ig hosszú időszakot fog át. Az első ismert levél még Bartók első felesége, Ziegler Márta kézírásával készült, azt Bartók csupán aláírásával látta el. A gyűjtemény tartalmaz egy utóiratként megfogalmazott külön levelet Bartók második feleségétől, Pásztory Dittától is, de a levelek döntő többsége Bartók sajátkezű írásával készült.

    Valamennyi Bartók által írt és fennmaradt levél tartalma ismert volt a kutatás számára a Székely Zoltán pályájáról – még életében és közreműködésével – elkészült kiváló angol nyelvű monográfia révén. Claude Kenneson Székely and Bartók: The Story of a Friendship (Portland, Oregon: Amadeus Press, 1994) című könyvében ugyanis függelékben – Bartók mindkét fia, ifj. Bartók Béla és Bartók Péter hozzájárulásával – angol fordításban megtalálhatók a levelek. A nagyrészt magyar, kisebb részt német vagy angol nyelven írott levelek jelentős részének eredeti szövege mindeddig azonban nem volt hozzáférhető. Demény János összesen öt Székely Zoltánnak vagy holland feleségének, Igminia Evertsnek szóló levelet, valamint egy Paul Sachernek írt, Székely Zoltánt ajánló levelet közölt a Bartók Béla levelei (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) című kötetében, közülük kettőt magyar eredeti szöveggel, a többit magyar fordításban.

    A dokumentumegyüttes összesen több mint 40, nagyrészt kézzel írott levelet, illetve levelezőlapot, valamint néhány további dokumentumot tartalmaz. Az egyéb dokumentumok között kitüntetett érdekességű a Székely-házaspár nem véletlenül „Rapszódia” elnevezést kapott nijmegeni házának vendégkönyve, amely Bartókon és a családtagokon kívül még számos látogató muzsikustól őriz bejegyzéseket.

     

    bartok bela levelei 1Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és a dokumentumok

     

    A dokumentumok további sorsa  

    A levelezést mint kiemelkedő kulturális jelentőségű dokumentumegyüttest őrzi a budapesti Bartók Archívum, ami ideális lehetőséget teremt kutatására, tudományos feldolgozására és közzétételére. Az 1961. szeptember 26-án megnyílt Bartók Archívum fennállásának 60. évfordulója kiváló alkalom arra is, hogy egy kisebb kamarakiállítás keretében már a közeljövőben bemutathassák a gyűjtemény néhány különlegesen érdekes darabját. 

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Lipták Dániel

    jan23

     

    Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén

    Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Kusz Veronika

    jan23

     

    Kusz Veronika: A Suite en valse-tól a Szálasi-konferenciáig és tovább. Dohnányi Ernő válságos évei (1943‒1946)

    Bartók terem, 2021. szeptember 23. csütörtök, 10 óra

    Bővebben...

  • A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai az IMS „Cantus Planus” online fórumán

    2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány ZsuzsaGilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.

    Bővebben...

  • Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből – könyvbemutató

    jan23

     

    Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatója

    2021. Szeptember 1. 16:00

    JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.)

    bozo peter fejezetekA Rózsavölgyi és Társa Kiadó minden kedves érdeklődőt szeretettel meghív Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatójára.

    A könyvről Bársony Ágnes és Molnár Szabolcs zenetörténész beszélget a szerzővel.

     

    A bemutató helyszíne: JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.)

    Időpontja: 2021. szeptember 1., szerda, 16 óra

     

    Az eseményen közreműködik: Subedi Anna (koloratúrszoprán), Kaszanyitzky András (cselló) és Harazdy Miklós (zongora)

    Bővebben...

  • Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje

    jan23

     

    Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje

    2021. Szeptember 1. 18:00

    Zenetudományi Intézet, Bartók terem

    A Zenetudományi Intézet évadnyitó koncertjére, Rácz József és Balog József hegedű-zongora estjére szeptember 1-én 18 órától kerül sor a Zenetudományi Intézet székházának Bartók termében (Budapest, Táncsics M. u. 7.).

     

    Műsor:

    L. v. Beethoven F-dúr (Tavaszi) szonáta
       
    Béla Bartók 2. hegedű-zongora szonáta
     
    szünet 
       
    Per Dybro Sørensen Conversation in Spring” for violin and piano
       
    Barnabás Dukay 2 Hangköltemény hegedűre
      Leszek, aki leszek
      ...megszentelik a legnemesebb figyelmükkel és idejükkel
       
    Gunnar Berg Labradorit” for piano solo (dedicated Georg Vásárhelyi)
       
    Carl Nielsen 2. hegedű-zongora szonáta

    Bővebben...

  • A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián

    jan23

     

    Cantus Planus konferencia

    2021. július 28. szerda, 15 óra

    Cantus Planus Research Forum 2021Szeretettel hívunk mindenkit a  Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel– vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.

    A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő: https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9

    A meghívó letöltése.

    Bővebben...

  • Szepesi Zsuzsanna: A BTK ZTI Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka – Online könyvbemutató

    raczaladar hagyateka„… él itt Magyarországon, Budán, fenn Torbágyi úti kis házában kerek e világ legnagyobb zeneművész…” – írta Rácz Aladárról (1886-1958) barátja, Füst Milán író. A jászberényi muzsikus cigány családból származó cimbalomművész útja fiatalon francia nyelvterületre vezetett. Az ösztönös népi előadó ott alakította ki színvonalas, stilárisan letisztult repertoárját, és érett autodidakta módon valódi előadóművésszé. Még nem volt ötvenéves, amikor svájci feleségével – állandó zongorakísérő partnerével – együtt hazatért Budapestre, ahol a koncertezés mellett kiteljesedett tanári pályája is. „Felejthetetlen, utolérhetetlen művészetét” barátok, tanítványok, muzsikus kollégák, diplomaták, impresszáriók, kritikusok, rajongók kísérték figyelemmel szerte a világon. A „cimbalom zsenijének” nem mindennapi életútjáról őriz dokumentumokat a kéziratos hagyaték, amelynek gondosan elkészített katalógusát tartja most kezében az olvasó.

    A kötet szerzőjével, Szepesi Zsuzsannával Papp Ágnes beszélgetett.

    Bővebben...

  • Elhunyt Dr. Gombocz Istvánné Konkoly Adrienne, a Bartók Archívum volt munkatársa

    Fájó szívvel értesültünk a Bartók Archívum egykori szeretett munkatársa 2021. július 2-án bekövetkezett haláláról. A franciául, angolul, németül kiválóan beszélő, író Gombocz Adrienne idegen nyelvű levelezőként előbb a Bartók Archívum igazgatója, Szabolcsi Bence, majd a szorosabb értelemben vett Bartók-gyűjteményt kezelő, belga származású Denijs Dille, végül Somfai László titkáraként dolgozott. Számos fontos tudományos kiadvány, elsősorban a Demény János által szerkesztett Bartók Béla levelei, majd az ifj. Bartók Béla által közreadott Bartók Béla Családi levelei és Apám életének krónikájakötetek kéziratainak gondozásában nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Bartók életének, kapcsolatainak, levelezésének, kézírásának egyik legjobb ismerője volt. Bár sokáig elsősorban a háttérben maradva segítette alapvető tudományos publikációk létrejöttét, végül több, dokumentumokat feldolgozó, értékes életrajzi tanulmányt is közölt. Ehhez több külföldi tanulmányutat tett könyvtárak, levéltárak mélyén rejlő fontos, addig ismeretlen forrásokat tárva fel, hiánypótló másolatokkal gazdagítva az Archívum gyűjteményét. Bartók román kolindákról írt könyvének kiadástörténetét, zeneműkiadókkal való kapcsolatát, az osztrák jogvédő társaság iratait, a ritka alkalmakat, amikor a zeneszerző karmesterként lépett vagy léphetett volna fel, élményszerűen megformált, gondosan adatolt dolgozatokban tárgyalta. Több fontos első levélközlésben működött közre, így többek között Somfai Lászlóval Bartók Michel Dimitri Calvocoressinek írt fontos francia és német leveleit gondozta. Kiemelkedően jelentős volt együttműködése a kiváló ausztrál–angol Bartók-kutató Malcolm Gilliesszel, akinek meghívására fél évet Ausztráliában tölthetett, ahol közösen dolgoztak a Béla Bartók Letters: The Musical Mind köteten; ehhez többek között Bartóknak a bécsi Universal Editionhoz írott leveleiből készült válogatást fordította angolra. Franciaországban is rendezett kiállítást Bartókról. De kiadványoktól és rendezvényektől függetlenül is központi szerepet játszott a Bartók-kutatás mindennapjaiban, s ő volt az Archívum gyakori külföldi látogatóinak, vendégkutatóknak és diákoknak legfőbb segítője. Rendszeresen látta vendégül a külföldi látogatókat az Archívum munkatársaival együtt, a munkahelyétől néhány percnyi sétára található otthonában, ahol vendégszeretetét, hangulat- és társaságteremtő képességét, olykor csipkelődéstől sem mentes humorát és konyhaművészetét egyaránt élvezhettük. Miután 70 évesen saját kezdeményezésére nyugdíjba vonult, nem szakadt meg kapcsolata az intézménnyel és munkatársaival. Nemcsak rendezvényeinket látogatta, hanem több vállalkozásba is még aktívan bekapcsolódott. Jegyzéket készített Pásztory Ditta hagyatékának újabban beérkezett dokumentumairól. Kedves emlékeket írt meg a Somfai László 70. születésnapjára összeállított angol nyelvű emlékkönyv számára, s még az Archívum alapításának 50. évfordulóján, 2011 júliusában – épp egy évtizede – a nemzetközi konferencia résztvevői számára előadásban idézte föl e mindannyiunknak fontos intézmény múltját. Gombocz Adrienne nyugdíjba vonulásáig közel negyven évet dolgozott a Bartók Archívumban. Kedves, szellemes, művelt és mélyen emberséges lényének emlékét hálával és szeretettel őrizzük.

     

    Vikárius László

     

    Gombocz gyaszjelentes2

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Németh Zsombor

    jan23

     

    Németh Zsombor: Bartók Béla és a Pro Arte Vonósnégyes

    2021. június 17. csütörtök, 10 óra

    video

    Bővebben...

  • Czagány Zsuzsa előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán

    jan23

     

     Czagány Zsuzsa: A 12th-century Sacramentury from Hungary as a Multilayered Source for Chant History

    2021. Június 23. 17:00

    czagany210611

    A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor. A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.

    Bővebben...

  • Minikonferencia Tóth Margit emlékére

    jan23

     

    Minikonferencia Tóth Margit emlékére

    Szervező: Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság 

    2021. Június 10. 15:00–17:00

    Program 

    • Tari Lujza, Alázat és elhivatottság: Tóth Margit népzenekutatói életútja 
    • Pálóczy Krisztina, A Lajtha utód-csoport és a Népzenei Osztály fénykora 
    • Déri Balázs, Tóth Margit Egyiptomban Az előadások között népzenei gyűjtéseiből hangzanak el részletek. 

     

    meghívó letölthető pdf formátumban.

     

    Tekintve, hogy a vírushelyzet ugyan javul, de még sok a bizonytalanság, az előadásokat zoomon keresztül lehet meghallgatni!

    zoom: zoom.us/j/98901940128

    Meeting ID: 989 0194 0128

    Bővebben...

  • Ozsvárt Viktória doktori védése

    jan23

     

    Ozsvárt Viktória: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963)

    2021. június 4. péntek, 12 óra

    Online formában kerül sor Ozsvárt Viktória, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963). A védés 2021. június 4-én (pénteken) 12 órakor kezdődik, és ezen a linken keresztül érhető el.

    Bővebben...

  • Nakahara Yusuke doktori védése

    jan23

     

    Nakahara Yusuke:  GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS

    2021. június 3. csütörtök, 10 óra

    Online formában kerül sor Nakahara Yusuke, a Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS. A védés 2021. június 3-án (csütörtökön) 10 órakor kezdődik, és ezen a linken (Zoom Meeting ID: 897 9711 4503 Passcode: 390871) keresztül érhető el."

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Dalos Anna

    jan23

     

    Dalos Anna: A nyúl éneke avagy Bárdos Lajos és a politikai katolicizmus Magyarországon

    2021. május 27. csütörtök, 10 óra

    video

    Bővebben...

  • Paweł Gancarczyk (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán

    invit GancarczykA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. május 19-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Pawel Gancarczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének igazgatója, a késő középkori és kora újkori többszólamúság nemzetközileg elismert kutatója, a Muzyka folyóirat főszerkesztője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet május 17-én 17.00 óráig.

    Bővebben...

  • Kusz Veronika előadása az MTA 194. közgyűlésén

    kuszveronika mta194Az MTA 194., a járvány miatt online megrendezett, rendes közgyűlésén – Karikó Katalin és Lovász László mellett – Kusz Veronika, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató tart előadást Dohnányi Ernőről. A közgyűlésről és az elhangzó előadásokról itt tájékozódhat, Kusz Veronika előadását itt tekintheti meg.

    Bővebben...

  • Gilányi Gabriella előadása a RefoRC konferenciáján

    gilanyi reforcKutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella tartja az egyik plenáris előadást a BTK Irodalomtudományi Intézetében működő „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 kutatócsoport és a Reformation Research Consortium (ReFoRC) által rendezett nemzetközi konferencia második napján, 2021. május 7-én. Előadásában az erdélyi gyűjteményekben őrzött, túlnyomórészt protestáns hordozókönyvek borítójaként fönnmaradt középkori hangjelzett kódextöredékeket és kottaírásaikat tekinti át. A konferencia teljes programja itt érhető el: https://reforc.com/wp-content/uploads/2021/04/REFO-Program-Program.pdf

    Bővebben...

  • Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon – online konferencia

    Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon címmel tart online konferenciát Dalos Anna rendezésében a BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma 2021. május 6–7-én. A esemény részletes programja itt tekinthető meg, a kattintható linkeket a meghívó tartalmazza. Az előadások absztraktjai itt olvashatók.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Kővári Réka

    jan23

     

    Kővári Réka: Az RMDE XVIII. század Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetének zenei munkálatai

    Bartók terem, 2021. április 29. csütörtök, 10 óra

    video

    Bővebben...

  • 140 éve született Bartók Béla

    Ft310.600A 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a magyar kultúra és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű alakja 1881. március 25-én született a Torontál megyei Nagyszentmiklóson. Szerteágazó – zeneszerzői, zongoraművészi és népzenekutatói – életművét Intézetünk Bartók Archívuma immár hat évtizede gondozza és kutatja.

    Jelenlegi legfontosabb és leghosszabb távú projektünk Bartók zeneműveinek kritikai összkiadása, amely sorozat öt évvel ezelőtt indult el, s azóta öt kötet látott napvilágot. A magyar Editio Musica Budapest Zeneműkiadó és a német G. Henle Verlag gondozásában megjelenő összkiadás nyomán több mint húsz új Urtext kiadás készült el zongoraművekből és kórusművekből, valamint megjelent a zenekari Concerto kispartitúrája és zenekari anyaga is.

    Másik fontos vállalkozásunk Bartók írásainak magyar nyelvű kritikai összkiadása, melynek eddig négy kötete látott napvilágot szintén az Editio Musica Budapest gondozásában.

    Tavaly nyáron új adatbázist tettünk közzé Népzene Bartók műveiben címmel, amely a Bartók-életműben nagy szerepet játszó népzene-feldolgozások eredeti hangzó és írott forrásait teszi közzé teljes körűen és sokféle szempont szerint kereshető formában.

    Számunkra, munkásságnak és életrajzának kutatói számára Bartók ma is a legfontosabb emberi és művészi mércét és inspirációt jelenti.

     Ft095.600  063 1 03  Ft280b

    Bővebben...

  • Elhunyt Kárpáti János, a Tudományok Doktora, a Zeneakadémia Könyvtárának volt igazgatója

    Karpati JanosKárpáti János (1932) a Zenetudományi Tanszak első, legendás osztályának volt tagja: tanulmányait többek között Szabolcsi Bence, Bartha Dénes és Bárdos Lajos irányította, diplomáját 1956-ban szerezte meg. Pályája kezdetén kismonográfiákat írt Domenico Scarlattiról és Arnold Schönbergről (1959, 1963), ám tudományos munkásságának fókuszába mégis  Bartók Béla zenéje került: a komponista vonósnégyeseiről, illetve kamarazenéjéről szóló monográfiáit mindmáig a Bartók-kutatás alapműveiként tartják számon (1967, 1976), ezek angol (1975, 1994), illetve japán (1998) nyelvű kiadása számottevő nemzetközi visszhangot is kiváltott. A Bartók-kutatáson belül igen jelentős eredményeket mondhatott magáénak Bartók és az arab népzene vizsgálata terén is. Szerkesztője volt a részben a Zenetudományi Intézet kiadványaként megjelent Bartók és az arab népzene című CD-ROM-nak. Másik meghatározó tudományos szakterülete a Kelet zenéje, melyről két magyar nyelvű monográfiát is publikált (1981, 1998), e kötetek előkészítéseként lehetősége nyílt arra, hogy Marokkóban és Japánban kutasson. Az Élet és Irodalom, valamint a Magyar Zene recenzenseként másfél évtizedig szemlézte a kortárs magyar zene legújabb termését. E tevékenységének részeként kezdett behatóan foglalkozni Szőllősy András művészetével, amelyről két kötete is napvilágot látott (1999, 2005). A Zeneakadémia könyvtárának vezetőjeként aktívan közreműködött a RIPM tevékenységében, feldolgozva a 19. századi magyar zenei folyóiratokat. 1998-tól 2006-ig a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Ő kezdeményezte és rendezte a Társaság eddigi legjelentősebb projektjét 2001-ben, a teljes magyar zenetörténetet bemutató Symphonia Hungarorum kiállítást, amelynek nyomán szerkesztésében megjelent a Képes magyar zenetörténet című kiadvány. 1980 és 1986 között alelnöke volt az International Association of Music Libraries-nek. 1971-ben Erkel Ferenc-díjban, 1991-ben a Magyar Alkotóművészek Egyesülete nagydíjában, 2005-ben Széchenyi-díjban részesült, és elnyerte az Amerikai Liszt Társaság „Award for Excellence” érmét (1996). 2005-ben neki ítélték az MTA Eötvös József-koszorúját. Utolsó nagyobb terjedelmű munkája, Mozart leveleinek válogatott kiadása, 2017-ben jelent meg. A Zeneakadémia könyvtárának vezetőjeként, valamint a Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnökeként folyamatos kapcsolatot ápolt a Zenetudományi Intézettel, az Intézet szakmai tevékenységét szakértőként tanácsokkal támogatta. Figyelmére, segítőkészségére mindig számíthattunk, ha problémáinkkal hozzá fordultunk. Személyében a Zenetudományi Intézet munkatársai nemcsak egy kiváló tudóst, de egy kedves, megértő barátot is gyászolnak.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum - Gilányi Gabriella

    jan23

     

    Gilányi Gabriella: Magyar Neumakatalógus. Zenei írásjelek a középkori Magyarországról

    Bartók terem, 2021. március 25. csütörtök, 10 óra

    video

    Bővebben...

  • Elhunyt Almási István erdélyi népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

    almasi istvanAlmási István, a 19. század jeles dalgyűjtőjének, Almási Sámuelnek dédunokája, 1934-ben született Kolozsváron, s ugyanott érettségizett 1951-ben. A Kolozsvári Zeneakadémia hallgatójaként csatlakozott a Jagamas János vezette népzenei terepkutatásokhoz. Érdeklődése homlokterébe hamarosan a népzenei hagyomány kutatása került, amely mellett egy egész életre elkötelezte magát. Miután 1956-ban zenetanári és karvezetői oklevelet szerzett, egészen nyugdíjazásáig a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Intézetének tudományos kutatójaként tevékenykedett. Gyűjtéseinek egyik célja az úgynevezett „fehér foltok”, a népzenei szempontból ismeretlen vagy kevéssé ismert területek feltárása volt (Érmellék, Szilágyság, Lápos mente, Aranyosszék, Kis-Küküllő – Maros köze, Nyárád mente, Homoród mente, Háromszék). Többezer énekes és hangszeres dallamot gyűjtött, s azok nagyrészéről lejegyzést is készített.

    Fontos szerepet játszott Seprődi János népzenei hagyatékának közreadásában (1974). Számos idevágó témájú publikációja mellett kutatástörténeti érdeklődését tükrözi 1989-ben megvédett doktori disszertációjának címe: Az erdélyi magyar népzenekutatás kezdeti korszaka (1920-ig).  Kiemelkedő jelentőségű a Szilágysági magyar népzene című monográfiája (1979). Ugyancsak hiánypótló munka a Iosif Herțeával készített 245 népi táncdallam című gyűjtemény. Számos témakört felölelő tudományos közleményeiből két gyűjteményes kötetben jelent meg válogatás az utóbbi években: A népzene jegyében (2009), „Most jöttem Erdélyből” (2019).

    Számos tudományos, közművelődési és oktatási fórumokon tartott előadásokat magyar, román, német és angol nyelven. Nyelvtudását szaktanulmányok többirányú fordításával is kamatoztatta, hozzájárulva ezzel a román, magyar és német nyelvű szakirodalmak átjárhatóságához. A rendszerváltás utáni években előadásokat tartott kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi egyetemeken, az ELTE Folklór Tanszékén és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén.

    Munkásságának kényszerű megszakadása nagy veszteség a magyar népzenetudomány számára. Befejezetlen munkáinak folytatása, gyűjtéseinek közreadása a következő kutatógenerációk nemes feladata. Emlékét megőrizzük és továbbadjuk szellemi utódainknak.

    Bővebben...

  • 77 éves korában 2021. február 13-án elhunyt Paksa Katalin Széchenyi-díjas népzenekutató, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa

    Paksa KatalinPaksa Katalin 1971 óta, azaz fél évszázadon át tartozott az ELKH  BTK Zenetudományi Intézet és jogelődeinek aktív kutatói állományába.  A magyar népzenetudomány meghatározó jelentőségű képviselője volt, aki pályafutását Bálint Sándor és Vargyas Lajos mellett kezdte, és utóbbi hívta át a Néprajzi Múzeumból az MTA Népzenekutató Csoportjába 1971-ben. 1995–1998 között a Népzenei Osztály vezetője volt. 1988-ban A magyar népdal díszítése c. témájával a kandidátusi fokozatot, 2003-ban a Magyar népzenetörténet c. könyvével MTA doktora fokozatot szerzett. Munkássága felöleli a népzenetudomány minden területét: a népzenei gyűjtést, lejegyzést, rendszerezést, szomszéd- és rokonnépi összehasonlítást, monografikus vizsgálatot, népzenetörténeti kutatást, a hagyományos népi előadás- és díszítésmódot, a népzene és műzene kapcsolatának vizsgálatát. Mindezeken a területeken alapvető eredményekkel gazdagította tudományágát. Alakja, személyiségének kisugárzása meghatározó volt intézetünkbenmostantól már csak emlékét őrizhetjük. Amíg azonban kutatómunkájának otthona, a Zenetudományi Intézet létezik, ígérhetjük, hogy tudományos eredményeit ápoljuk, gondozzuk, és tudományos munkáit képességeinkhez és lehetőségeinkhez mérten folytatjuk. Nyugodjék békében!

    Bővebben...

  • Elhunyt Huszár László a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója

    huszar 2019 09 19Fájó szívvel értesültünk arról, hogy 2021. február 8-án 70 éves korában elhunyt a felvidéki magyarság egyik kiválósága, kulturális életének mindenese, Huszár László.

     

    A pozsonyi Comenius Egyetem bölcsészdiplomájával, a budapesti ELTE további diplomájával a zsebében működött tanárként, majd a Csemadok munkatársa lett. Kiváló szervező képességgel, zenei tudással, sokféle érdeklődéssel megáldva neki köszönhetően jött létre Dunaszerdahelyen a Csemadok Művelődési Intézete, illetve utódintézménye, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, melynek 2007-től haláláig igazgatója, Népzenei Adattárának létrehozója, folyamatos fejlesztője volt.    

    Működése alatt lelkiismeretes szervezőmunkájának köszönhetően dunaszerdahelyi és anyaországi magyar népzenekutatók részvételével nagyszabású népzenei gyűjtések folytak a szlovákiai magyarság körében (többek közt a Zobor vidéken Kodály Zoltán nyomában), keze alatt számos népzenei kötet jelent meg a Zenetudományi Intézet kutatóinak munkáit is beleértve, melyek szorosra fűzték a két intézmény együttműködését.

    A jó gazda eszével és szívével mindig látta, mire van szükség, előre gondolt, amikor már 2001-ben magyarországi, romániai és szlovákiai magyar népzenekutatók részvételével konferenciát szervezett a magyar nyelvterület népzenéjéről, Bartók Béla emlékestet rendezett Nagymegyeren, magyar népzenekutató zsűritagok szakmai véleményére támaszkodva gondosan előkészítette a kétévente megrendezett szlovákiai magyar népzenei versenyeket. Az érdeklődőknek nyári táborokban tette lehetővé a népdalok, népi hangszerek tanulását és számos más formában szolgálta a népzenét, a magyarságot, melyért felelősséget érzett, melyért teljes szívvel, töretlen jókedvvel, fáradhatatlanul, szerényen dolgozott. 

     

    huszar 2012 09 13

     

    Az Ág Tibor szlovákiai népzenekutató emlékére 2020 tavaszára meghirdetett, majd őszére áttett népdaléneklési versenyt a koronavírus járvány miatt már nem lehetett megtartani. Most az ő szervezetét is a vírus győzte le. Emlékét megőrizzük

    Bővebben...