A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A Zenetörténeti Múzeum az intézeti zárvatartás alatt a szokott időben is nyitva tart.

 

Bartók Péter (1924. július 31. – 2020. december 7.)

 

Bartók Péter, Béla és DittaSzomorúan hallottuk a hírt, hogy 2020. december 7-én Bartók Béla második fia, Bartók Péter 96 éves korában elhunyt.

      Túlzás nélkül állítható, hogy Bartók Péter egész életét édesapja életműve, szellemi hagyatéka ápolására tette fel. Édesanyja, Pásztory Ditta hazatelepülése után rendszeresen járt Magyarországra, s döntő szerepe volt abban, hogy Ditta újra kezdett zongorázni; ő szorgalmazta, illetve a legkorszerűbb technikai felszereléssel látta el, hogy otthon Bartók műveiből, illetve a Bartók repertoárján is szereplő néhány régebbi szerző darabjaiból felvételeket készíthessenek az ő előadásában. Hangmérnökként létrehozta a Bartók Records hanglemezvállalatot, mely 1949 és 1969 között művészileg kiemelkedően értékes felvételeket jelentetett meg, alapvetően Bartók és néhány kortársa zenéjét kívánva népszerűsíteni. Édesanyja halála (1982) után az 1980-as években, hosszas pereskedést követően, melyben maga képviselte saját ügyét, tudott csak apja amerikai hagyatékához hozzájutni. A birtokába került kéziratokról kezdettől mintaszerűen gondoskodott. Biztonságba helyezte őket, s egyik első dolga volt, hogy a zeneművek és a levelezés kéziratairól a New York-i Bartók Archives-ban készült fénymásolatok egy teljes sorozatát 1988-ban saját költségén juttassa el Budapestre, hogy az amerikai hagyatéktól mindaddig elvágott egyetlen nyilvános kutatóhelyen az ott folyó kutatásokat támogassa. Bartók írásainak kéziratmásolatait a Bartók Béla Írásai könyvsorozat előkészítését támogatandó küldte meg még a kompozíció-kéziratok előtt.

      Éveken át dolgozott a teljes kéziratanyag tökéletes minőségű, eredeti méretű hiteles színes másolatainak elkészítésén. Majd 2001-ben ebből is egy teljes sorozatot, mintegy 17 000 oldalnyi zenei és levélkézirat másolatát küldte el ugyancsak saját költségén Budapestre, s helyezte letétbe az MTA Bartók Archívumban, aminek köszönhetően vált a budapesti gyűjtemény immár a teljes életmű méltó forrásgyűjteményével rendelkező kutatóhelyévé.

      Édesapja zeneműveinek hibáktól mentes javított kiadását kezdeményezte a zeneszerző kiadóival (Editio Musica Budapest, Universal Edition Bécs, Boosey & Hawkes London) együttműködve. Utóbb saját kiadóját (Bartók Records and Publications) is felhasználta kiadatlan művek, illetve kézirat-hasonmások és további javított kottakiadások megjelentetésére. Maga szervezett ehhez egy közreadó-gárdát, s a munkában a legnagyobb odaadással vett részt maga is.

Bartók Péter, Denijs Dille és ifj. Bartók Béla (1987?)      A kéziratok alapján javított kiadásokat kezdeményezett és gondozott Bartók úttörő jelentőségű etnomuzikológiai műveiből is. Új kiadásban adta közre az A magyar népdal (The Hungarian Folk Song), valamint a török népdalgyűjtemény (Turkish Folk Music from Asia Minor) angol változatát. Támogatta a Magyar Népdalok: Egyetemes Gyűjteménynek a Bartók Archívum munkatársai által gondozott kiadványsorozata elindítását, mely az 1930-as években Bartók által rendezett és kiadásra előkészített addigi teljes magyar népdalkincs különösen becses történeti monumentumának tekinthető. Sokat tett a sokáig kiadatlan, illetve csak részlegesen kiadott nagy szlovák népzenei gyűjtemény magyarországi közreadásáért.

      Angolul írt visszaemlékezései (My Father, 2002, magyarul: Apám, 2004), melynek magyar kiadását szeretettel segítette, ritka értékes és őszinte emberi dokumentum, Bartók egyedülálló személyiségéről, emberi nagyságáról felbecsülhetetlen közvetlenségű élményt ad.

      Apja iránti odaadó szeretetének, egyúttal az ő megalkuvásmentes magatartásához híven sokáig ellenállt a magyar állam részéről többször fölmerült kezdeményezésnek, hogy Bartók hamvainak hazahozatalához hozzájáruljon. A rendszerváltás előhírnökének tekinthető, hogy bátyjával, ifj. Bartók Bélával egyetértésben, rendkívül gondos előkészítést követően 1988-ban – ismét saját költségükre – hozatták haza Bartók földi maradványait, hogy itt, hazájában kerüljenek végső nyugvóhelyre.

 

Vikárius lászló

a Bartók Archívum vezetője