Lajtha László emlékszoba és kiállítás, halálának 50. évfordulóján

Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 6. termében

Kurátor: DALOS Anna, a tablókiállítást készítette és a szövegeket írta: SOLYMOSI TARI Emőke

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

A kiállítás megtekinthető: 2013. február 16-tól

Lajtha László (1892-1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és a zenepedagógia, valamint a nemzetközi kulturális diplomácia terén is. Pályája során Bartókkal és Kodállyal együtt a „három nagy magyar" egyikeként emlegették, főként Franciaországban („les trois grands hongrois"). A kommunista rendszerrel való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség. Következetessége, emberi tartása a legnehezebb időkben ma is példaként szolgálhat.
A Lajtha-emlékszoba megnyitásával most újabb adósságát törleszti a magyar kulturális élet. Az emlékhelyet fényképek alapján Lajtha László személyes tárgyaiból, bútoraiból állítottuk össze, a látogatók így bepillanthatnak a komponista budapesti, Váci utcai lakásának egyik nagypolgári szobájába, a zeneszerző hétköznapjaiba. Az emlékmúzeumban látható Lajtha ma is kiváló állapotban lévő Bösendorfer-zongorája, íróasztala és francia billentyűzetű írógépe, könyves szekrényei, amelyeket zsúfolásig megtöltenek a nagy olvasottságú és széleskörűen tájékozott alkotó könyvei és kottái, valamint egy intarziás asztallal kiegészült biedermeier ülőgarnitúra.

Képek a kiállításról:

Képek az emlékszobáról:

A kiállítás megnyitója: