Magyar ábránd

Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában

Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 2. termében

Kurátor: KIM Katalin

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

A kiállítás megtekinthető: 2024. december 10-től

A magyar ábránd a 19. századi kulturális nemzetépítés korszakának egyik jellegzetes zenei műfaja volt. A kiállítás címeként szándékaink szerint arra a lelkesültségre, lelkesedésre is utal, amely a polgárosuló–modernizálódó, soknemzetiségű főváros lakóit ezekben az évtizedekben áthatotta. Nyelv­újítási szóalkotásunk, az ábránd egyszerre hordozza magában a reményt, az érzelem-vezérelt tervezgetést és ennek meghiúsulását, megvalósulatlan­ságát. Ábránd és valóság gyakran egymásnak feszül. Így gondolta ezt a 19. század zeneéletéről id. Ábrányi Kornél (1822–1903), majd Szabolcsi Bence (1899–1973), a korszak két monumentális és máig meghatározó zenetörténeti összefoglalásának szerzője is. Mindketten a „mámor és kijózanodás” dinami­kájában élték át, illetve láttatták a századot, és az általuk közvetített elkép­zelés mindmáig meghatározza a kulturális nemzetépítés koráról alkotott képünket. Pedig Ábrányi és Szabolcsi is érzékelte az ábrándok mögött feszülő akaratot, és látta, számba vette ennek kézzelfogható eredményeit is.
Kiállításunk az 1867-es kiegyezés körüli évtizedek pulzáló fővárosi zene­életébe ad betekintést. A megvalósult – és így az ábrándokat tovább éltető – tervekre koncentrálva, mikrohistóriai közelségből tekintünk rá arra a mozgal­mas időszakra, amely során nemcsak a főváros születésének gondolata öltött testet, hanem a város polgári zenei intézményeinek professzionalizációja is nagy lendületet vett. A folyamatot nagyban elősegítette, sőt meghatározta Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zeneszerzői, előadói és tanári tevékenysége. Ezekről az évtizedekről azonban még ma is keveset tudunk, ideje lenne átfogalmaznunk az önkényuralom éveiről alkotott egyoldalú képet. Kiál­lításunkkal rálátást adunk a főváros professzionális zenei intézményeinek működésébe éppúgy, mint az önszerveződő polgári zeneegyesületek és dalárdák életébe, valamint a társasági események és a szórakoztató zenélés világába, a szalonok, vendéglők és fürdők zenei kínálatába. Mindeközben pedig igyekszünk bemutatni azt is, ahogyan a város egykori polgára mindennapos ténykedésén keresztül alakította közvetlen környezete törté­netét. Zeneműveken, zenei vázlatokon, továbbá zenei tárgyú írásokon, napló­bejegyzéseken, leveleken keresztül igyekszünk megérteni azt a közös motivációt, amely a nemzeti kulturális identitás különbözőségein túllépve – a még mindig meglévő hungarus tudatra támaszkodva – elősegítette a közös magyar ábránd, egy európai rangú zenei főváros felépítését.

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának kiállítása

Főkurátor: KIM Katalin

Kurátorok: BÉKÉSSY Lili Veronika, BUKÁNÉ KASKÖTŐ Marietta, GROSZ Sára Aksza, GUSZTIN Rudolf, HORVÁTH Pál, ILLÉS Szabolcs, KACZMARCZYK Adrienne, SIMÉNY Beáta, TÓTH Emese, VIZINGER Zsolt

Fordítás: NÉMETH István Csaba

Szervezés: KATYI Zsombor

Látványterv: KIM Attila

Grafikai tervezés: VIZINGER Zsolt

A Zenetörténeti Múzeum munkatársai: BARANYI Anna, ERDŐSNÉ BORZ Zsófia, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia, FARKAS Zoltán

Kivitelezés: Print Wizard Kft.

A kiállítás az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gyulai Erkel Ferenc Területi Múzeum támogatásával valósult meg.

További kölcsönző intézmények: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest Főváros Levéltára, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és Levéltára

A kiállítást a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

 Plakát:

Fotók a kiállításmegnyitóról: