Zenetörténeti Múzeum
|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai
Pillanatképek egy zenekar történetéből
Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 1. termében
Kurátor: LASKAI Anna
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás megtekinthető: 2023. november 16-tól 2025. június 1-ig
2023-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját Magyarország első hivatásos hangszeres együttese, az 1853-ban alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. A Doppler-fivérek (Ferenc 1821–1883; Károly 1825–1900) és Erkel Ferenc (1810–1893) kezdeményezése nyomán megszervezett zenekar jelentős múltra tekint vissza, és ma is koncertezik. Az együttes tagjait először a Nemzeti Színház, majd az 1884-ben megnyitott Magyar Királyi Operaház zenekarának állandó tagjaiból verbuválták, ezért a két intézmény működése szorosan kapcsolódott – és kapcsolódik ma is – egymáshoz. E kiállítás a Társaság gazdag irattári dokumentumaiból válogat – ezek 2022‑ben letétként kerültek elhelyezésre a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumába –, s betekintést enged a zenekar eddigi működésének valamennyi korszakába. A kiállított tárgyi és irattári emlékek az együttes archívumában megőrzött legfontosabb dokumentumtípusokat, magyar zeneszerzők ősbemutatóit, a filharmonikusok élén szereplő külföldi vendégkarmestereket, az országhatáron kívül megvalósult turnékat, valamint a zenekar mindennapjait is bemutatja a kezdetektől a 21. századig. A főváros legrégebben működő szimfonikus zenekarának dokumentumai egyúttal a százötven éve egyesített Budapest zeneéletének történetéhez is adalékokkal szolgálnak.
Kurátor: LASKAI Anna
Munkatársak: BORZ Zsófia, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia, NÉMETH Kira Gabriella, SZIKLAI Sára Bíbor
Design: DEMETER Gitta
Fordította: KUSZ Viktória
Kivitelezés: Gestalt Team Kft.
Támogató: Budapesti Filharmóniai Társaság
