Nemzeti ünnepünkön, március 15-én Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Széchenyi-díjjal tüntette ki Tallián Tibort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Zenetudományi Intézet professor emeritusát "a magyar zenetudományt egyedülálló módon gazdagító, kiváló zenetörténészi, kritikusi és oktatói pályája, különösen Bartók Béla életműve, a XX. századi zene, illetve a magyar operatörténet kutatása terén kimagasló tudományos tevékenysége, valamint Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadásában végzett meghatározó munkája elismeréseként".

Gratulálunk!

Február 27-én, hétfőn a Bartók Béla Emlékházban mutatták be Bónis Ferenc Béla Bartók: Pictures of a Life című kötetét. A könyv a 2006-ban napvilágot látott Élet-képek: Bartók Béla nagyszabású magyar nyelvű kiadvány angol változata.

A 2016-os Bartók-emlékévhez kapcsolódóan most megjelent kötetet, ami elsődlegesen a nem magyar nyelvű közönséget célozza, a magyar kiadáshoz hasonlóan most is a Balassi Kiadó gondozta. Az eseményen, melynek rendezője és házigazdája Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla magyarországi jogutódja volt, Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A kötetet Dr. Vikárius László, az MTA BTK ZTI Bartók Archívumának vezetője ismertette, majd maga a szerző, Bónis Ferenc és a kiadó igazgatója, Soóky Andrea szólt a kötet keletkezéséről, elkészítéséről. A közreműködő Papp Dániel és Miczki Rita hegedűművészek Bartók Béla: 44 hegedűduó című művéből adtak elő darabokat.

A Bartók Béla művészetét és egyéniségét eredeti dokumentumokkal népszerűsítő könyv első, 2006-ban, Bartók Béla születésének 125. évfordulóján megjelent magyar kiadását Vásárhelyi Gábor, a 10 évvel későbbi angol megjelentetését pedig Balog Zoltán Miniszter úr, az EMMI támogatása tette lehetővé. Az ünnepi könyvbemutatón a magyar tudományos és zenei élet jeles képviselői mellett többek között Japán, Horvátország, Szlovénia, Belarusz, Lengyelország, India és Albánia Budapestre akkreditált nagykövetei is részt vettek. Az esemény zárásaként Vásárhelyi Gábor és felesége, Virághalmy Ágnes mutatták be Bartók Béla, 2006-ban általuk felújított utolsó magyarországi otthonát és a 2006-ban Vásárhelyi Gábor által kiegészített letéti kiállítást az érdeklődőknek.

Képek a könyvbemutatóról (fotó: Kende Luca)

Megrendülten veszünk búcsút Kiss Gábor tudományos főmunkatárstól, a Régi Zenetörténet Osztály vezetőjétől.

Kiss Gábor 1993-tól, zenetudományi tanulmányai végeztével lett a Zenetudományi Intézet munkatársa, a középkori egyszólamúság elkötelezett kutatója. Kandidátusi címét 1999-ben, a magyarországi ordináriumdallamok vizsgálatával szerezte meg, e dallamokat 2009-ben a Monumenta Monodica Medii Aevi rangos könyvsorozatában tette közzé. 1998 óta irányította a mikrofilmgyűjtemény digitalizálását, folyamatosan foglalkoztatta a számítógépes technológiának a kutatás szolgálatába állítása. 2012-ben kezdeményezte a GRADUALIA-projektet, amely a miseénekek nemzetközi összehasonlítását állította a kutatás középpontjába. Foglalkozott még a gregorián történeti kérdéseivel, a pálos rend liturgiájával, zeneelméleti kérdésekkel, számos nemzetközi rendezvényt szervezett, és 2006 óta szerkesztette a Zenetudományi Dolgozatok sorozatát.

Invenciózus, ugyanakkor a részletekre is aprólékosan ügyelő, a tudományos problémák gyökeréig hatoló kutatói alkata határozta meg pályáját, s tette szakterületének külföldön is elismert művelőjévé. Súlyos betegsége ellenére élete utolsó pillanatáig dolgozott. Elvesztése pótolhatatlan hiányt jelent a középkori zene hazai és nemzetközi kutatásában.

Kiss Gábor búcsúztatására 2017. február 23-án, csütörtökön, 15:30-kor kerül sor a Maglódi Öreg temetőben. Az urnaelhelyezést meglőzően, 14 órakor Ullmann Péter Ágoston O.Praem atya celebrál szentmisét a maglódi katolikus templomban (Maglód, Szent István tér 1.).

Fájdalommal értesültünk róla, hogy egykori kollégánk, dr. Szekeres Kálmánné Farkas Márta 2017. január 18-án elhunyt.

Tisztelői 2017. február 7-én, 14:30-kor vehetnek tőle végső búcsút a Farkasréti temetőben.

Dr. Szekeres Kálmánné Farkas Márta majd harminc éven keresztül, 1970-től 1996-ig irányította a Zenetörténeti Múzeumot, közben 1980 és 1995 között a Zenetudományi Intézet ügyvezető igazgatója is volt. Az Erdődy-Hatvany palota új kiállítóhelyiségeiben elsőként a Zenetörténeti Múzeum állandó tárlatát (1985), majd az időszaki kiállítások egész sorát rendezte. Kutatómunkája eredményeként A Múlt Magyar Tudósai sorozatban Bartalus István népzenekutatói munkásságát dolgozta fel, majd a Magyar Zeneszerzők sorozatban férjével, Szekeres Kálmánnal együtt Sugár Rezsőről, később  Lendvay Kamillóról készített kismonográfiát. Folyamatosan publikált a Magyar Zene, a Muzsika, a Zenetudományi Dolgozatok és a Studia Musicologca folyóiratokban.

Nagy igényességgel szerkesztette a Zenetudományi Intézet kiadványait,  a Studia Musicologicaidegen nyelvű köteteit(1980-tól 2006-ig), a Zenetudományi Dolgozatok és a Dohnányi évkönyvektöbb évfolyamát.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézetben a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) támogatásával létrejött honlapSipos János törökségi népzenei kutatásait mutatja be. Sipos az elmúlt 30 év során összesítve mintegy 10 évet töltött törökök lakta területeken, ez idő alatt tízezernyi dallamot gyűjtött és jegyzett le, valamint számos könyvet, tanulmányt publikált. 8000 kereshető video- és hangfelvételen, 15 könyvön, 2 e-könyvön és számos cikken keresztül az olvasó megismerkedhet a törökök, azerik, kazakok, kirgizek, karacsájok, türkmének és a törökországi szúfi iszlám zenei világával.