KAZAK NÉPZENE ANTOLÓGIA
Mangisztaui dallamok (№ 1a – № 37)
A dallamok rendje
● Kazak epikus dalok, a „terme” típus
Legkisebb ambitusú terme dallamok: № 1a-i
Közepes ambitusú terme dallamok: № 2a-i, № 3a-c
Kétrészes termék (magasabb első rész + alacsonyabb második): № 4
Egyedi terme dallamok: № 5a-b, № 6a-b
● A sirató stílus – kis ambitusú domború alakú sorok
A legegyszerűbb sztichikus sirató: № 7a-d
Járulékosan re-re ereszkedő kétsoros sirató: № 8a-c
Re-n záró kétsoros sirató: № 9a-f
Alacsonyan kadenciázó siratók: № 10a-f
Négysoros siratók: № 11a-h
Az első sor a mi-re-do trichordon mozog: № 12a-d
● A „pszalmodizáló” stílus
‘Ak böbek’ dallamtípus: № 13a-c
Pszalmodizáló dallamok magasan végződő első sorral: № 14a-b
Kis ambitusú szekvenciálisan ereszkedő dallamok: № 15a–c
Kis ambitusú emelkedve kezdődő pszalmodizáló dallamok: № 16a-e
● „Dallamosabb” formák
Közepes ambitusú dallamok domború első sorral: № 17
Nagyobb ambitusú dallamok domború első sorral: № 18a-b, № 19a-d
Domború dallamok konkatenációja: № 20a-c
Domb-völgy alakú első sorok: № 21, № 22a-d, № 23
Dallamok ereszkedő első sorral: № 24a-b, № 25
● Egyéni, de láthatóan hagyományos dallamok
Terc- illetve kvart-váltó dallam: № 26
Egyedi mollos dallamok: № 27a-b, № 28, № 29
Egyedi dúros, illetve mixolíd dallamok: № 30, № 31, № 32, № 33a-b, № 34, № 35a-b, № 36, № 37
terme ‘okító dal’, Šotïbay (77), Mangisztau.Kïzïltöbe, 1997.09.16.
Biylerim ötken karasaŋ,
Keŋesti xalïk kam üšin,
Söylese janga bolmagan.
Jïrawlar ötken karasaŋ,
Öz xalkïn maktap tolgagan,
Xaziret ötken adaydan
Šargïnïŋ jolïn korgagan.
Osïnday wakït išinde,
Pïsïptï baradï išimde
Régi bíráinkat nézzük,
A nép javáért tanácskoztak,
Ha szóltak, senki sem vette fel velük a versenyt.
Régi regöseinket nézzük,
Népünket dicsérték,
Aday törzsünk szentjei
Az iszlám hitet védelmezték.
Mindez idő alatt,
Én csak tétlenkedtem.
terme ‘okító dal’, Šotïbay (77), Mangisztau.Kïzïltöbe, 1997.09.16.
Näsili men malïŋ bolsa däwletiŋe,
Pende ïrza ay men künniŋ
säwlesine.
Tagat jok bir Kudayga etip jatkan.
Kün šïksa tïrbaŋdaymïz düniya üšin,
Pendemiz kalgan düniya äwresine.
Xabarïn akïrettiŋ estigende,
Tüsedi jalbarïnïp sonda esiŋe.
Jas-karï, akïrettiŋ kamïn oylanmasaŋ,
Aldïradï jändetine.
Zaŋ küšti, zäkin küšti,
Amal jok ogan tagï könbesiŋe.
Ha gyermekei és jószága van,
A halandó ember elégedett a nap és a hold
sugarával.
De egyetlen Istenünkhöz nincs türelmünk,
Az életben a vagyonért küszködünk,
Vagyon után vágyakozó halandók vagyunk.
De amikor eljő a halál híre,
Akkor eszedbe ijedtedben mindez.
Öregek, fiatalok, ha a végítéletet nem várjátok,
Hóhérjai levágnak titeket.
A törvény kemény, a szokás erős,
Nem lehet nem elfogadni.
terme ‘okító dal’, Košakan (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Bir degende ne jaman?
Bilimsiz tuwgan ul jaman.
Eki degende ne jaman?
Ene bir tilin almagan,
Melmigen kelin sol jaman.
Üš degende ne jaman?
Ülgióiz bišken ton jaman.
Tört degende ne jaman?
Töresin ädil bere almay,
Parakor bolgan biy jaman…
Altïn taktïŋ üstünen
Torïkpay tüsken kan jaman.
Először is, mi a rossz?
A tudatlan fiú a rossz.
Másodszor mi a rossz?
Az anyósa szavát meg nem fogadó,
Önfejű menyecske a rossz.
Harmadszor mi a rossz?
A minta nélkül szabott köntös rossz.
Negyedszer mi a rossz?
A törvényt be nem tartó
Pénzéhes bíró a rossz…
Az arany trónra ülő
Nagyravágyó kán a rossz.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Agalï menen jeŋgeler,
Aldïŋda talay šalkïdïm.
Körmegen jerde körsem dagï,
Kanattï jayïp talpïdïm.
Jurt aldïnda äškerttim,
Karï jïr men jaŋa jïr,
Jïr akïndardïŋ altïnïn.
Uyïmdasïp birlesken,
Talayïn kördik šaršïnïŋ.
Orïndï jerde otïrïp,
Duwadaktay šalkïdïm.
Atagïna xalk rïyza,
Bizdiŋ šaldïŋ daŋkïnïŋ.
Jaksï menen jamannïŋ,
Belgili köpke parkïnïŋ.
Awïzdan kïysïk söz šïksa,
Alïp tasta artïgïn.
Atamïzdïŋ jolï dep,
Jurt aldïnda jaykalttïm,
Önerdiŋ türli jarkïlïnï.
Bátyáim és sógorasszonyok,
Előttetek állok én.
Bár ismeretlen helyen vagyok,
Szárnyamat tárva repülök.
A nép előtt előadok
Régi dalokat és új dalokat.
A költők legjavát
Egyesítem, egybefogom,
Sok egybegyűlt népet láttam már.
Megfelelő helyen ülve
Túzokként kihúzom magam.
Büszke a nép a hírnevére,
A mi öregünk hírére.
A jót és rosszat a nép
meg tudja különböztetni,
Ha rosszul szólanék,
Ne is hallgassátok végig.
Őseink szokása szerint
A nép előtt csillogtattam,
Mesterségem csínját-bínját.
terme ‘okító dal’, egy ember (cca.70), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Ey, bilgenim bolsa bul zaman,
Tüsiŋ jok jöniŋ turmawga,
Jurt jaksïsï jïynalïp,
Jerge layïk kïynalïp,
Köz körmegen endi kim artar?
Adamnïŋ aytsam endi ïymannan
Bir eki awïz äŋgime,
Estiseŋiz mïnaw endi mïymannan.
Ó, amit most tudok,
Az álmok nem válnak valóra.
Ha a nép java összegyűlik,
És van bennük együttérzés,
Maradnak-e irigykedők?
Hadd mondjak egy két emberséges szót,
Egy kis beszélgetés,
Hallgassátok most a vendéget.
nasïyxat ‘vallási ének’, Turgan (cca.50), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Bismilla sözdi bastayïn,
Bes künde deniŋ sawïnda.
Rasul edi Muxambet,
Paruwar-diger bir Kuday.
Parša da kala-ma jamïygat,
Padïyšasïn da meŋgergey.
Bismilla-val kezdem a szót,
Amíg egészséges vagyok rövid életem alatt.
Mohamed próféta,
És a magasságos Isten,
Az állam szétesik-e,
Ha padisahját nem tisztelik.
Uzak-bay jïrï ‘Uzak bay éneke, epikus ének, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Jälelim järdem bolgaysïŋ,
Jaratkan soŋ kulïm dep,
Bul ömirge kelgensin.
Men Uzak-Bay söyledim,
Jaksïlardï nurïm dep.
Köz körgen aday batïyxa,
Berip jürdi soŋïmnan.
Osï künge Uzak-Bay,
Sügir menen ekew,
Adayga kalgan nurïm dep.
Istenem, segíts,
Megteremtettél engem, szolgádat,
Világra jöttem.
Én, Uzak-bay szólék,
A jókat dícsértem.
Szeretett aday népem áldása
Kísért utamon.
Ma is kettőnket, Uzak-bayt,
És Sügirt tisztelik,
Az adayok büszkeségének mondják.
bet-ašar ‘menyasszonyköszöntő’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Bäri älewmet jïynalïp,
Osï jolï sagan deseŋiz,
Bäriŋiz birden uygarïp.
Irkileyin nesine,
Men turgan jüyrik kïrlanïp.
Alkalï jerde äwezdep,
Aytpay ketken buldanïp.
Al körgenim jalgïz bul emes,
Kalïŋdïkka-ma orta alïp.
Buyïrgasïn älewmet,
Otïrayïn kurnagïp,
Kelinniŋ betin ašalï.
Burïngï joldïŋ jobasï,
Osïlay-ma dep mïna sol bagït.
Egész népem egybegyűlt,
És ez alkalommal érted
Mindnyájan egyességre léptek.
Mire várjak, én ékesszóló vagyok,
Szárnyalok, körbeülnek, énekelek.
Aki nem szól, nagyképű,
Nem csak ezt akartam mondani.
Menyasszonypénzt fizetve,
A nép parancsolt,
Én pedig a szokás szerint,
Elétek állok,
A menyasszony arcát feltárom.
Ez régi hagyomány,
Ez a szokás eképp van.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Men kašangï jüyrigiŋ,
Top išinde tolgagan.
Osïlayša söylesem,
Babamdï kadir koldagan.
Osïlayša söylesem,
Söz kala-ma urtïmnan.
Kör almagan birewler,
Söz aytadï sïrtïmnan.
Kas jüyriktiŋ belgisi,
Dawdï körse julkïngan.
Aytuwlï jüyrik men edim,
Saldïrmay kamšï umtïlgan.
Régtől vagyok ékesszólótok,
Sok ember előtt énekelek,
ha szólok,
Tisztelt őseim segítenek.
Ha szólok,
Szavamra fogtok-e emlékezni?
Az irígyeim
A hátam mögött megszólnak.
A hamis énekesek jellemzője,
Hogy veszekedésre szítanak.
Én híres énekes vagyok,
Ostort ragadva támadok.
bata ‘áldás’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Kayïrlï bolgay sapar uš,
Bul jüzin kurmettep,
Sïylap jürgen, jürgen jeriŋ.
Sïrtïŋnan ärkim kumar duga kïlïp,
Šalkïsïn därejeli aydïn köliŋ.
Szerencsés legyen utad vége,
A szokást, ha betartod,
Amerre jársz, tisztelnek.
Neked mindenki szívesen áldást mond,
Hullámozzék nagyszerű, szélesvízű tavad.
toy-bastar ‘lakodalomnyitó dal’, Nurmuham¬bet (50), Mangisztau.Kïzïlsay, 1997.09.18.
Atamda säpiy jaralïp,
Kalem bir sïyaŋ kolga alïp,
Bir äri-beri tolgalïk.
Toy bazarïŋ kuruwga
Jïyïldï xalkïm oŋdalïp.
Men de jelden jüyrikpin,
Jarïssam jarïp ötetin,
Kaškandï kuwïp jetetin,
Merekeŋe kez keldik,
Kïzimet toylaw etetin.
Toy merekeŋ bolganda,
Tostaganday men basïmdï
Talaydan topka salganmïn,
Jigit te bolmak, kïz bolmak.
…
Täŋriniŋ künderi.
Refr.
Ayta tugïn bizder jok.
Ötedi düniyaŋ bir kün,
Üstiŋe jükti üylendi,
Arlï dep edi ölgende.
Már régtől megteremtődött a világ,
Tollat és tintát vegyünk kezünkbe,
És írjunk verset.
Vígan összegyűltetek,
Hogy lakomát tartsunk.
Én a szélnél gyorsabban vágtatok,
Versenyben élre török,
Aki elszalad, üldözve utolérem.
Ünnepségeden résztveszünk,
A lakomán szolgálunk.
Lakomák alatt sokszor daloltam én,
Tálca méretű nagy fejemet
Sokszor vittem vásárra.
Vannak itt legények is, lányok is.
…
Isten napjai.
Refr.
Mi sem leszünk, hogy énekeljünk,
Egy nap elmúlik az élet.
Rád nehéz súlyt helyez a halál.
Mondják a tisztességesek.
jïr ‘epikus mese’, Bäyniš (90), Mangisztau.Üštagan, 1997.09.24.
Koblandï Batïr men Tay Buwrïl,
Üydegi Kurtka jubayïm.
Jubayïm alka boldï dep,
Jemeymin Buwrïl uwayïm.
Šešeŋ tulpar dewši edi,
Jan serigim Buwrïl at.
Šešeŋniŋ sözin sïnayïn,
Jayïŋ kalay Buwrïl jan,
Kalkam bügin bulayïn.
Koblandi Batir és Taj Burul,
Kurtka feleségem otthon van.
Feleségem messze van,
Mégsem búsulok.
A kanca, mely világra hozott
Vágtaló volt Burul paripa, pajtásom.
Nézzük igaz-e, amit anyád mondott,
Milyen is vagy,
Ma kiderül, kedvesem.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Sözimdi ötkir til men alïp saldïm,
Xalïktan ozdïm degen talaylarga,
Karïlïktï jastïk penen
Mïna baldar, baykar edim,
Adaydan ozdïm degen tagï
talaylarga.
At minip astana eldi adaktadïk,
Küninde jïyïrma bestiŋ jalaktadïk,
Ol künde mïnanday mine tugïn mašiyn bar-ma?
Jawïrtïp jalgïz attï
salaktadïk.
Kemény szóval illettem azokat,
Akik magukat a népnél különbnek tartották.
Az öregek és a fiatalok között
Legények, sok olyat láttam,
Aki magát a többinél különbnek tartotta
az adayoknál.
Lóháton jártuk a fővárost57,
Huszonötévesen a lóháton versengtünk.
Abban az időben még nem volt autó.
Egyszem lovunk hátát feltöretve versengtünk
a lovaglásban.
terme ‘okító dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Ew, Kašeke, Kašekeš,
Kešegi šattï künimde
Dombïranï kolga alganmïn,
Iytiŋdi burap salganmïn.
Men katepti kara nar edim,
Artïgïn tappay mertilip,
Men osï bir jolda kalganmïn.
Tikken topta jïgïlïp,
Düniye kaygï armanmïn,
Tuyagï sïngan tulparmïn.
Kanatï sïngan suŋkarmïn,
Osïnday jayga kez boldïm.
Özderiŋdey de aganï,
Bir körüwge iŋkärmïn.
Zamanda sagan Kašeke.
Men kanatï sïngan karšïga.
Kanatïnan ayrïlsa,
Karšïga tüser šaršïga.
Hej, Kasheke, Kashekécském,
Az elmúlt boldog napokon
A dombrámat kézbe vettem,
Hogy megleckéztessem a kutyádat.
Nagyerejű fekete egypúpú teve voltam.
Nem bírva magammal,
Kezem-lábam összetörtem,
Jurtámban nagy baj ért,
Elönt a szomorúság.
Patája repedt paripa vagyok,
Szárnyaszegett sólyom vagyok,
Ilyen helyzetbe kerültem,
Hozzád fogható bátyámat,
Látni kívánlak,
Régóta téged, Kasheke.
Szárnyaszegett héjja vagyok,
Szárnyát veszítve
Az emberek közé hullik.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Älewmet keldiŋ jïyïlïp,
Mereke boldï kurïlïp.
Men ataktï jüyrik šešeniŋ,
Bögelsin nege tïyïlïp.
Kaynarlï özen bulakpïn,
Emespin taŋkï kurïlïp.
Népem, összegyűltetek,
Lakoma van készülőben.
Én a ti híres ékesszólótok vagyok,
Miért várjak csendben.
Forrásból eredő patak vagyok,
Nem fogok kiszáradni.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Düniyeli oy tastap,
Jüyrik attay oykastap,
Tiršilik künde kalalïk.
Azamattï iyirip,
Iyirip jurttï alalïk.
Mïnaw sözdi makta dep
Jalïnbaymïn jaralïp.
Keregiŋ bolsa alarsïŋ,
Bir šetinen xalkïn karanïp.
Jarandar, keldim alkaŋa,
Otïrsïŋ xalkïm antalay.
Kawmalagan köptiŋ jerinen,
Jüyriktiŋ bola-ma jaltagï,
Jüyrigiŋ basïn tarta-ma?
Okos gondalataim vannak,
Mint a vágtaló ugrándozok.
Éljünk békességben.
Gyűjtsük össze
Tisztelt embereinket a szálláson.
A dicsérő szavakért
Nem könyörgök,
Ha kell, hallgasd meg,
A népet egy oldalról nézd.
Barátaim, köztetek vagyok,
Népem, üljetek körbe engem.
Ha körbeülik az ékesszólót,
A sok ember előtt megijed-e,
Visszahőköl-e?
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Aldïmda jetpis soktï döŋdey bolïp,
Küyilgen kuyïmšaktay en de bolïp.
Nesine men jastïktïŋ josïlayïn?
Kïzïktï kim körüp edi mendey bolïp,
Söyledim tolkïn sokkan seldey bolïp.
Osï kün aytayïn dep tursam dagï,
Bir päle minip aldï eki ïyïkka zildey bolïp.
Uzak-bay, Sügir degen algïs aldïm,
Xalïktïŋ batalarïn birge aldïm.
Ol künde nazarlarïn kaytarmadïm,
Adaydïŋ ülken-ülken atalardïŋ.
Előttem hetven rőfnyi dombbá lett,
Széles, mint egy hát.
Minek szomorkodjam az elmúlt fiatalságon?
Ki látott annyi érdekeset, mint én,
Úgy énekeltem, mint a hullámzó áradat.
Most is dalra fakadnék,
De vállaimra gond nehezedik.
Uzak-bay és Sügir áldását kaptam,
A nép is értem imádkozott,
Rám figyeltek hajdanán,
Az adayok törzsfőnökei is.
bet-ašar ‘menyasszonyköszöntő’, Nurbergen (42), Mangisztau.Düŋgirlew nyári szállás, 1997.09.22.
Bismilla dep te bastayïn,
Betiŋdi ašïp tastayïn.
Jat jerden kelgen jas bala,
Oramal tarttïŋ šašaktap,
Säwkele kiydiŋ arjaktap.
Sen de bir kempir bolarsïŋ,
Köziŋ awrïp sortaktap.
Sabakta dep iyneŋdi,
Jas adam goy jaltaktap.
Ana bir turgan atasï,
Kara bir jerdiŋ jotasï,
Atasïna bir sälem!
Ana bir turgan enesi,
Kara bir jerdiŋ kemesi,
Enesine de bir sälem!
Ana bir turgan kayïn-aga,
Kayïn-aga šabar paydaga.
Köškende köšin bastagan.
Köp üšin keyin tastagan,
Kayïn-agaŋa bir sälem!
Ana bir turgan kayïn-inisi,
Atan da bir tüye bäygisi.
Bismilla-val kezdem,
Arcodat felfedem.
Idegen helyről érkezett gyermek,
Bojtos kendő és
menyasszonyi párta van rajtad.
De te is megöregszel,
Szemed fáj majd, könnyezik.
Kéred a fiatalokat,
Fűzzék be cérnádat.
Itt áll apósod,
Mint egy nagy domb,
Apósodnak üdvözlet!
Itt áll anyósod,
Olyan, mint egy nagy hajó,
Anyósodnak üdvözlet!
Itt áll sógorod,
A sógor a segítségedre lesz,
Ha vonulunk, vezet minket.
Mindenkiért aggódó,
Sógorodnak üdvözlet!
Itt áll kis sógorod,
Herélt teve a jutalma.
jarapazan batasï ‘Ramadánkor mondott áldás’, Muxambet¬jan (cca.70), Mangisztau.Kïzïltöbe, 1997.09.16.
Bölšil-bölšil, bölšil-di,
Boz torgayday tölšil-di.
Burama köz jok som-altïn,
Suwga salsa batpasïn.
Täŋiri bergen nesibiŋ,
Tepkilese ketpesin.
Esigiŋ aldï oy bolsïn,
Domalangan koy bolsïn.
Jeliŋde jetpis iŋgen bozdasïn,
Onï kïz ben jigit komdasïn.
Alla-tagala seniŋ talabïŋdï,
Sonday kïlïp oŋdasïn.
Bölshil, bölshil, bölshil volt,
Pacsirtaként sok gyermeke volt.
Kovácsolt, hibátlan aranypénz,
Vízben ne merüljön el.
Isten adta szerencséd,
Ha rugdossák, se hagyjon el.
Jurtád előtt völgy legyen,
Sok kövér juhod legyen.
Köteleden hét tevetehén legyen,
Lányok és legények nyergeljék.
A magasságos Isten,
Kérésedet eképp teljesítse.
terme ‘okító dal’, Nurmuxan (61), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Ay, mïnaw bizdiŋ Kazakstan xalkïnda,
Tört tülik maldïŋ türi bar.
Ögizdiŋ ülken zorï bar,
Sawsa samar süt bergen
Ay müyizi ala eken.
Jetelese jeletin,
Šakïrsa bozdap keletin.
Tört jasïna tüyeler,
Katarïna eretin,
Ayïr iŋgen, ak tumsuk,
Kamïs pen koltïkka,
Karagay örkeš nar eken.
Jïlkïsï jüyrik jabï eken.
Kolaylï koŋïr koyï bar,
Koyïnda asïl soyï bar.
Ajarï ak pen kara eken,
Bolmasa buyra sarï eken.
Men šošïtpayïn šoška dep,
Kaldïrmayïnšï boska dep.
Ayïr tuyak ašalï,
Kïska kuyrïk mašalï.
Salbïrlagan kulaktï,
Buka moyïn bugaktï.
Šoktïktarï šoŋkaygan,
Basï tömen toŋkaygan.
Erinderi eki eli,
Basï jalpak šekeli.
Togayda turïp šöp jeydi,
Esebi jok köp jeydi,
Jatkan jerge jayïladï…
Kazakisztáni népünknek,
Négyféle jószága van.
Hatalmas tehenek,
Ha fejik, sajtárnyi tejet adnak,
Széles szarva tarka.
Ha vezetik, üget,
Ha hívják, bőgve jön,
Négyévesen a tevecsordát
Elkezdi követni.
Kétpúpú tevetehén, fehér pofájú,
Nádat, kórót szerető
Egypúpú tevebika.
Lovaink gyorslábú jabik,
Jóféle barna juhunk van,
Közte tisztavérű is van.
Színe fehér-fekete,
Vagy sárgafoltos.
Ne ijedjetek meg a disznótól,
Azt se hagyjuk ki.
Páros ujjú patás,
Rövid farka bozontos.
Lebegnek nagy a fülei,
Bikanyakú, tokás.
Lapockája remegő,
Feje lefele fittyedő.
Ajkai két-tenyérnyiek,
Fején a tarkója lapos.
Az erdőben füvet eszik,
Rengeteg sokat zabál,
Ahová lefekszik, elterül...
terme ‘okító dal’, egy kazak férfi (cca.70), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Bul zamanda munda ne ötken,
Patša da aytïp el ötken.
Äweli Alla, Kudayïm,
Ärwak ta erdi tüzetken.
Arkasï men erlerdiŋ,
Mal jayïp šarwa kün ötken.
Allanïŋ dostï Muxambet,
Alpïs üške kelgende,
Ümbetim depti, köz ötken…
Mostanság mi történt itt,
Az uralkodó uralta népét.
Régebben Allah Istenünk,
És az ősök szelleme segítette férfiainkat.
Férfiaink által,
A nép jószágait legeltette.
Allah barátja Mohamed,
Hatvanhároméves korában
Muszlim testvéreit szólítva elhunyt...
terme ‘okító dal’, egy kazak férfi (cca.70), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Äwen söz awzïmnan,
Askïnnïŋ suwïnday,
Darïyanïŋ taskïnday.
Jüzimdi adam-zatka,
Eki elüw de jas kïlman, jas kïlman.
A dal a számból,
Aszkin folyamának áradásához hasonlatos.
Én senkit sem akarok,
Megsérteni éles nyelvemmel.
Kétszer ötven évet nem fogok élni.
terme ‘okító dal’, egy kazak férfi (cca.70), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Argïmaktï körgennen
Asïlï belgili,
Tuwganda bular teŋ biler.
Ak suŋkar ustap aynalïp,
Är biriŋdi aŋgarsak,
Askarlï tawdïŋ endi sen biri.
Kumga bir tolar eki köz,
Dünye bir öter basïŋnan,
Kerwenniŋ köšindey.
Első pillantásra lehet tudni,
Hogy melyik a jó paripa,
Már születésekor tudják mindahányan.
Fehér sólymot tart mindenki,
Ha mindannyiatokat szemügyre vesszük,
Te is egy magas hegy vagy.
Két szemed tele megy homokkal,
Az életed elhalad előtted,
Mint egy karaván.
terme ‘okító dal’, egy kazak férfi (cca.70), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Aytïp jürgen wakïtta,
So jerlerim opïrïlïp,
Šeberdiŋ de bolgan tösindey.
Solar seni de šet körip,
Jïldar jïlga kelemiz.
Ülkendikke bizder bet berip,
Allanïŋ bir kün,
Söz nege aytpayïn eskertip,
Tergew bir degen kün bolsa,
Tentekterdi tekserip.
Söyley, söyley söz bildik,
Allanïŋ isin jön bildik.
Padïša bura-bura Kudayïm,
Key kulïŋdï oŋ körip,
Key kulïŋdï jarïkka,
Karaŋgï jerdiŋ astïnda,
Parlaptï jangan söngende.
Az emlétett időben,
Azok a helyek romlásnak indultak,
Mint a mesterember mellkasa,
Ők téged is idegennek tartanak,
Telnek, múlnak az évek
Mi is kezdünk öregedni,
Egy szent napon.
Miért is ne figyelmeztesselek titeket,
Eljön a számonkérés napja,
A csínytevőket számonkérik.
Sokat beszélve tanultuk meg a szavakat,
Allah dolgait helyesnek tartjuk.
Uralkodó Istenem,
Egyik szolgádat szeretted,
Kisegítetted a világosságra,
Másikat a fekete föld alatt
Szétporlasztottad, mikor az élete kialudt.
sïŋsuw ‘leánybúcsúztató’, Bäyniš (90), Mangisztau.Üštagan, 1997.09.24.
Altïnday saktadïm,
Jüyrik te attay baptadïm.
Xalkïmnïŋ bäri kïynalïp,
Bäri de birdey jïynalïp,
Kudireti kelip Kudaydïŋ,
Bir tiyer ayla tappadïm.
Aranyként vigyáztam rá,
Vágtalóként neveltem.
Egész népem szomorkodik,
Mind összegyűltek,
Istenem segíts,
Nem találok kiutat.
kara än ‘egyszerű dal’, Köpbol, Köpbol (48), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Awlïmïz sarï köldiŋ sagasïnda,
Biyligi kïz balanïŋ agasïnda.
Jigitter öleŋ aytïp kïstay bermeŋ,
Äweli änniŋ basï bagasïnda.
Szállásom a sárga tó és a folyó torkolatánál van,
A lány bátyja révén tudja akaratát véghezvinni.
Legények, ne énekelve töltsétek a telet,
A dal értéke a kezdetében van.
aytïs ‘felelgetős’ (lányok és fiúk közt), Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
kïz
Men özim sakaldïnï jaratpaymïn,
Sakaldï kesip tasta terisi menen.
Baradï awlïm köšip Temir-Kolga,
Kandïrar mïŋ jïlkïnï Temir-Kolga.
Bizden sizge sawga,
Bereyik iyt ayakka as kuyïp.
leány
Én a szakállasokat nem szeretem,
Vágd le a szakálladat arcbőröstül.
Népem elvándorol Temir-Kolhoz,
Temir-Kolnál ezer lovunk teleissza magát.
Mi nektek ajándékot adunk,
A kutya táljába ételt teszünk.
kara än ‘egyszerű dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Oy Mawït, sarï Mawït, Mawït, Mawït!
Sarïmdï sagïnamïm awït-awït,
Esime, bew kalka-jan, sen tüskende,
Kuladïm ak-boz attan esim awïp.
Ó, Maut, szőke Maut, Maut!
Kedvesemre gondolok néha-néha.
Amikor eszembe jutottál, lelkecském,
Leestem szürke lovamról eszméletemet vesztve.
№ 9e
sïŋsuw, ‘leányúcsúztató’, Ayjan (78), Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Sütinen boz biyeniŋ juwgan šasïm,
Talasïp eki jeŋgem burgan šasïm,
*Kor bolïp bir jamanga ädil basïm.
Szürke kanca tejével mosták a hajam,
Versengett két sógornőm, hogy a hajamat befonhassák.
Nagy bajba kerül ártatlan fejem.
joktaw ‘sirató’, Šarkat (71), Mangisztau.Fort Ševčenko, 1997.09.30.
Birge jürgen jarïgïm,
Bir küngidey bolmadï.
Jetpiske jasïm kelgende,
Osïnday xalga tap boldïm.
Aynalayïn kulïnïm,
Kaysï birin aytayïn.
Šešeŋ kaldï artïŋda,
Äkeŋ kaldï artïŋda.
Altï da kanat ak orda,
Kalïptï, bitip barasïŋ,
Jarïgïm da meniŋ kaydasïŋ?
Osïnša jaska kelgende,
Kara jer boldï mekeniŋ.
Együtt éltünk kedvesem,
De ez már a múlté.
Hetvenéves lettem,
Ilyen helyzetbe kerültem.
Kedves galambom,
Mit is mondhatnék.
Anyádat elhagytad,
Apádat elhagytad.
Hatfalú fehér jurtánk
Üresen maradt, elhaláloztál.
Kedvesem merre vagy?
Ilyen fiatalon
A fekete föld lett az otthonod.
besik jïrï ‘bölcsődal’, Duwan’s wife (cca.75), Mangisztau.Ataš, 1997.09.30.
Äldiy-äldiy dep bakkasïn,
Ak besikke jatkïzïp.
Jarïgïmdï Kuday soŋïma,
Ertetindey kün bolsa.
Közimniŋ jasï köl iši,
Äbbe jan dep aytamïn.
Tente, tente, óvtam őt,
Fehér bölcsőbe fektettem,
Kedvesemet az Isten
Mellettem tartsa meg,
Akkor tenger könnyem nincs hiába.
Abbe kedves, mondom én.
besik jïrï ‘bölcsődal’, Duwan’s wife (cca.75), Mangisztau.Ataš, 1997.09.30.
Äldiy-äldiy dep baktïm,
Közimniŋ jasï köl bolïp,
Kökiregim sel bolïp,
Jürgen de körgen ak jarïgïm,
Mende Ak Jeten.
Tente, tente, óvtam őt,
Könycseppeimből tó lett,
Mellkasomból árad a sóhaj.
Veled vagyok kedvesem,
Ak Jeten itt van velem.
joktaw ‘sirató’, Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Kalï bir kilem kir astï,
Agayïn tuwgan jolïŋdï karap tabïstï.
Kaydan da karap tabarsïŋ,
Jeti de kabat jer astï.
A türkmen szőnyeg bepiszkolódott,
Testvéreid látták, hogy elmentél, kerestek.
Hogyan is lelnének rád,
Hét rétegű föld alatt vagy.
joktaw ‘sirató’, Akkoraz (67), Mangisztau.Kïzïltöbe, 1997.09.16.
Esiktiŋ aldï kïzïl-dï,
Tukïmga kïzïl sïzïldï.
Ätekem koldan ketken soŋ,
Kurïlay tikken buzïldï.
Ätekemniŋ barïnda,
Sarï sandïktïŋ sïr edi,
Tört kanat üydiŋ nur edi.
Jurtám előtt gabona,
Gabonát vetettek.
Édesapám, miután eltávozott,
A varrás felfeslett.
Amíg élt apám,
A sárga láda titka volt,
Négy falas jurtánk fénye volt.
sïŋsuw ‘leányúcsúztató’, Buldï (58), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Bazardan algan kuyïskan,
Kolïma jibek uyïskan.
Jïlamayïn desem de,
Jïlatadï mïnaw turgan tuwïskan.
Bazardan algan keseler,
Šay samawrïn eseler.
Bazárban vett farmótring,
Kezemet selyem borítja.
Nem akarok sírni,
De megríkatnak a rokonok.
Bazárban vett csészék,
A teás szamovár mellett állnak.
kara än ‘egyszerű dal’, Aytuwgan (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Bazardan alïp kelgen böz belbewim,
Jaman-jaksï bolsa da öz belbewim.
Köp aydan körmegeli köp kün boldï,
Aman-esen jür-misiŋ köz körgenim.
Bazárból hoztam vászonövemet,
Ha jó, ha nem, a saját övem.
Régóta nem láttalak,
Egészséges vagy-e, kedvesem.
kara än ‘egyszerű dal’, Totïya (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Ayta bar, barsaŋ sälem Bos-Moyïnga,
Bos-Moyïn kele ketsinši osï oyïnga.
Bos-Moyïn kelmey ketse osï oyïnga,
Kim jatar mamïk tösek bul koyïnga?
Menj, és üdvözöld Bos-Moyunt,
Bos-Moyun jöjjön el ebbe a mulatságba.
Bos-Moyun ha nem jön el ebbe a mulatságba,
Ki fekszik pamut ágyon az ölembe?
kara än ‘egyszerű dal’, Akkozï (cca.70), Mangisztau.Jetibay, 1997.09.19.
Jogalttï jumïrtkasïn jarga salgan,
Kerwen awïr jügin narga salgan.
Kelemin el šetinen endi el sagïnïp,
Jetiniŋ edim biri parga salgan.
Arasï eki awïldïŋ kök bayagaš,
Konadï kök bayagaška top karïlgaš.
Kuday ay, kosar bolsaŋ jaksï men kos,
Jürsem de kol ustasïp tïr jalaŋaš.
Kašadï keŋ togaydan arlan böri,
Erkemdi köre almadïm aydan beri.
Basïmnïŋ awïrganï bir jazïlmay,
Kesege kuygan eken šaydan bir ay.
Elvesztette sziklaszirtre rakott tojásait a madár,
A karaván nehéz terheit hímtevére tették.
A nomád tábor szélén járok népem után vágyva,
Hét közül egy voltam, párra leltem.
A két szállás közt zöld nyárfák,
A nyárfákra fecskecsoport szállt.
Istenem, ha társat rendelsz mellém, jót rendeljél,
Még ha mezítelen is járunk, egymás kezét fogva.
Széles erdőből kanfarkas szalad,
Kedvesemet már egy hónapja nem láttam.
Fejfájásom nem múlik,
A csészébe öntött teától.
kara än ‘egyszerű dal’, Košakan (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Kašadï en togaydan arlan böri,
Erkemdi köre almadïm aydan beri.
Iyt dawïs burïngïday aŋkïmaysïŋ,
Kešegi erkem kuygan šaydan birew.
A széles erdőből hím farkas futott ki,
Kedvesemet nem láttam egy hónapja.
A kutya hangom nem úgy szól, mint régen,
Tegnap még kedvesem öntött teát nekem.
kara än ‘egyszerű dal’, Nurmuham¬bet (50), Mangisztau.Kïzïlsay, 1997.09.18.
Ak-Böbek, suluwlïk pen sïlaŋdaysïŋ,
Bul jalgan öter desem, Ak-Böbek til almaysïŋ.
Altayï kumnan köšken tülki degen,
Bir salïp kuyrïk penen bir aldaysïŋ.
Ak-Böbek, szépségeddel kérkedsz,
De földi életünk hamar elmúlik, hidd el.
Az altaji róka a sivatagból elszaladt,
Farkadat lendítve becsapsz engem.
terme ‘okító dal’, Jolaman (68), Mangisztau.Šetpe, 1997.09.16.
Kolïma kalam alayïn,
Kurbïma sälem jazayïn.
Kadirdi biletin kurbïmnan
Kay jerimdi ayayïn.
Tïŋdasaη
sözdi, kurbïm ay,
Men köŋilimdi aytayïn.
Men sälemdi bildirdim,
Senikin endi baykayïn.
Kezembe tollat fogok,
Kedvesemnek választ írok.
Ő tisztel engem, kedvesemtől
Semmit sem sajnálok.
Hallgasd szavam, kedvesem,
A lelkemet kitárom.
Én üdvözöltelek,
Most te köszönts.
kara än ‘egyszerű dal’, Jolaman (68), Mangisztau.Šetpe, 1997.09.16.
Baltalï, baganalï kölderim,
Aŋkïgan iysiŋ jupar jerlerim.
Šapandï šalma jiyek kiyip alïp,
Šay kuygan agalarga künderim.
Šašagïn šaš-bawïmnïŋ šaldïrayïn,
Šašagïn kök boyawga maldïrayïn.
Üydegi bawïrlardï ne kïlayïn,
Tüzdegi bawïrlardï sagïnayïn.
Baltás, oszlopos tavaim,
Jó illatot árasztó földjeim.
Fehér szegélyű kaftánt öltve,
A bátyáimnak teát öntöttem egykor.
Konty-díszem bojtját megkapom,
És bojtját kék festékbe mártom.
Mit kezdjek az ottoni tesvéreimmel,
Inkább a pusztán lévő testvéreim után vágyakozom.
kara än ‘egyszerű dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Alla da meni kïlmay-ma at,
Ökpem jazïk, bawrïm kat.
Minip bir šïkkam awïldan,
Jogalïp ketti kök buyra at.
Türi de tüsi kök edi,
Arïmastay bek edi,
Jüz jïlkïday januwar,
Köŋilime tok edi.
Minsem bir jolïm bolatïn,
Basïma bakït konatïn.
Jolda bir jorgam sol edi,
Üyde jorgam köp edi.
Jawrïn jagï bal aškan,
Jogalmaydï dep edi.
Allah bár nem lónak teremtett
Tüdőm széles, oldalam kemény.
Lóra szálltam, elhagytam szállásomat,
Elveszett szürke foltos lovam.
Feje, teste is szürke,
Sosem fárad.
Száz lóval is felér,
Büszke voltam rá.
Ha rajta ülök, utam szerencsés,
Áldás száll rám.
Az úton jó poroszka lovam volt,
Otthon sok volt a poroszka ló.
Lapockával jósolták,
Hogy nem fog elveszni soha.
sïŋsuw ‘leánybúcsúztató’, Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Ak köylegim beldemše,
Oynawšï edik ölgenše.
Endi aylanïp körgenše,
Koš esen bol, jeŋeše.
Jel šïgadï teŋizden,
Burïn bir boldïk segizden,
Ayïrdï Kuday egizden.
Fehér ingem köténykés,
Halálunkig játszadoztunk,
Sógorasszony, amíg visszatérek,
Isten áldjon sógorasszony.
A tenger felől fúj a szél,
Nyolcan egyek voltunk korábban,
Isten elválasztott minket ikertestvéreinktől.
besik jïrï ‘altató’, Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Tünde turïp oyangan,
Tünde besik tayangan.
Tün uykïsïn üš bölip,
Taŋ uykïsïn bir bölip,
Kirli kiyim kiygizbey,
Ayawlï koldan talpïntkan.
Éjszaka felébredtem, felkeltem,
Éjszaka bölcsőt ringattam.
Éjszakai álmomat háromszor törtem meg,
Hajnali álmomat egyszer törtem meg,
Piszkos ruhát nem adok rá,
Óvó kezekkel egyengetem lépteit.
kara än ‘egyszerű dal’, Ayjan (78), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Äweden aynala uškan ala karga,
Jaksï eken ala karga balalarga.
Bir eki awïz än salayïk agalarga,
Ülgi bolsïn keyingi balalarga.
A levegőben köröz a tarka varjú,
Tarka varjú tetszik a gyerekeknek.
Énekeljünk el egy-két dalocskát a bátyáinknak,
Az utánunk jövő nemzedéknek példát mutatva.
terme ‘okító dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Jebesi šïn kümisten sadagïmnïŋ,
Ädeti osïlay medi bazarïmnïŋ.
Nesine aytar sözdiŋ irkileyin,
Kasïŋa kez kelgen soŋ,
Darïyga, ašarïmnïŋ.
Refr.
Ak suŋkar nege konbaysïŋ
Darïyga, jaygan torga.
Nyilam hegye tiszta ezüst,
Ilyet árulnak a bazárunkban.
Minek is fojtsam magamba a szót,
Amikor itt állok előtted,
Kedvesem, kitárulkozom.
Refr.
Fehér sólyom, miért nem akadsz
Kiterített hálómba, kedvesem.
kara än ‘egyszerű dal’, Köpbol (48), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Karagïm aynalayïn, kasïŋ kerip,
Mal bolsa alar edik-ti bäsin berip.
Men sagan bastï-baylï bol demeymin,
Jürseŋši azgantay kün kasïma erip.
Kedvesem, szép a te szemöldököd,
Ha van jószágod, pénzért megvesszük.
Nem akarunk uralkodni feletted,
Csak járj velünk néhány napot.
kara än ‘egyszerű dal’, Aluwa (71), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.17.
Awïldan men de šïktïm, kün de battï.
Boz jorga at jamandatkïr išin tarttï.
Bolarïn bir sumdïktïŋ bilip edim,
Awïlï kïz kalkamnïŋ gašïk tarttï.
A szállásról én is elmentem, a nap is lenyugodott.
Az a nyavalyás szürke poroszka összerezzent.
Nagy baj jövetelét éreztem,
Kedves lányomba egész szállásunk népe szerelmes.
kara än ‘egyszerű dal’, Akkoraz (67), Mangisztau.Kïzïltöbe, 1997.09.16.
Kiygenim ayagïma kïzïl etik,
Men jürmin kïzïl kumda azap etip.
Kudïktan eki šelek suw alayïn,
Birewin birewinen kem alayïn.
A lábamra piros csizmát húztam,
A vörös sivatagban járok szenvedve.
A kútról két vödör vizet hozok,
Egyikbe kevesebbet teszek mint a másikba.
kara än ‘egyszerű dal’, Köpbol (48), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Ustaganïm kolïma kuw karagay,
Dawsïm sagan ne boldï sïrganamay.
Oynamayïn, külmeyin desem dagï,
Ötip baradï zamanïm bir karamay.
Kezembe vettem száraz fenyőfát,
Mi lett veled hangom, nem zengessz.
Bár nevetni és vígadni szeretnék,
Az életem visszafordíthatatlanul elszáll.
kara än ‘egyszerű dal’, Totïya (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Jatïr edim šalgïnda pišen šawïp,
Ak köylegim suw boldï jaŋbïr jawïp.
Sen esime, kalkatay, tüsken kezde,
Ak-sur attan jïgïldïm esim awïp.
Magas fűben szénát kaszáltam,
Eső esett, fehér ingem nedves lett.
Mikor eszembe jutottál, kedvesem,
Leestem a szürke lóról, elájultam.
kara än ‘egyszerű dal’, Jawtik (80), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Otïz sälem Orïnbordïŋ tuzïn körsem,
Jalaydïŋ taŋ kalamïnšï kïzïn körsem.
Awïldan kešten burïn da kaytkïm kelmeydi,
Kulannïŋ kaytkan suwdan izin körsem.
Harminc üdvözlet, ha Orenburg sóját látom,
Jalaj lányait látva csak ámulok.
Sötétedés előtt nem akarok visszatérni a szállásról,
Ha a vadszamarak nyomát látom a vízparton.
kara än ‘egyszerű dal’, Jawtik (80), Mangisztau.Jïŋgïldï, 1997.09.29.
Astïmda atïm mingende suluw jiyren,
Körgende suluwlardï išim küygen.
Tal tüsten koyanga bir jürgenimde,
Kïyïlgan kara murtïm künge küygen.
Hátaslovam szép rőt ló,
Ha egy szép lányt látok, vágyom utána.
Délben nyúlra vadásztam,
Harcsabajszom a napon megpörkölődött.
kara än ‘egyszerű dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Baradï awlïm köšip jayma menen,
Karašï akša betiŋ ayna menen.
Birge ösip birge jürgen künderimde,
Ötkizši jalgan düniye ayla menen.
Lassan vonul a népünk,
Nézd csak fehér arcodat a tükörben.
Együtt nőttünk, együtt éltünk,
A hazug élethez kell egy kis ravaszság.
kara än ‘egyszerű dal’, Akles (65), Mangisztau.Jetibay, 1997.09.19.
Karlïgaš, änimdi aytam,
Sïrïmdï aytam, süygen jar,
Süyiskennen sïrïmdï aytam,
karlïgaš.
Kuralay köz, kolaŋ šaš,
Alma moyïn, kïygaš kas,
Süygen säwlem, karlïgaš.
Fecskemadár, dalomat dalolom,
Titkomat feltárom, szerelmem,
Mert szeretlek, szívem titkát feltárom,
fecskemadár.
A szemed, mint a tatárantilop gidájáé, hajad
Szép a nyakad, szemöldököd íves,
Téged szeretlek, fecskemadár.
kara än ‘egyszerű dal’, Šarkat (71), Mangisztau.Fort Ševčenko, 1997.09.30.
Kïz kosïlsa teŋi men jïlamasïn,
Közdiŋ jasïn korgalap bulamasïn.
Refr.
Mawsïm jan, Mawsïm jan,
Tanïymïn, xalkïm, dawsïŋnan.
Ha a lány férjhez megy, ne sírjon,
Ne hullajtsa szomorkodva könnyeit.
Refr.
Mawsum kedves, Mawsum kedves,
Megismerelek népem dalaidról.
kara än ‘egyszerű dal’, Buldï (58), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Birge otïrgan awlïm köšip baradï,
Sakïynaŋdï berip ket sagïnbaska,
säwlem.
Refr.
Eki gana jiyren ay,
Jal-kuyrïgïn tiygen ay.
Oymak awïz, kïygaš köz,
Gašïk-jarïn süygen ay.
Együtt élő szállásunk népe elvonul,
A gyűrűdet add nekem, hogy ne hiányozz,
kedves.
Refr.
Csak két rőt ló,
Összeér a sörényük és farkuk.
Gyűszű alakú szájú, íves szemöldökű,
Szeretett kedvesét csókolja.
kara än ‘egyszerű dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Kanday jaksï Maŋkïstaw kïs kïstawga,
Kün aralap suwarïp jïlkï ustawga.
Nawrïz tuwa köši-kon jayïn aytïp
Köšip barsaŋ, jaz šïga-ma Tas-Astawga.
Milyen jó hely Mangkistau telelésre,
Naponta itatni a lovakat.
Tavaszi napforduló jöttekor a vonulásról beszélünk,
Ha elvonolunk kitavaszodik-e Tas-Astau-ban?
kara än ‘egyszerű dal’, Köpbol (48), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Sälem de Bes-Ördektiŋ balasïna,
Kazaktïŋ kazak keler karasïna.
Tösekte kalïnsam jatkanïmda,
Sälem de Bes-Ördektiŋ balasïna.
Bes-Ördek fiainak üdvözletemet küldöm,
A kazakhoz kazak jön vendégségbe.
Ha nem tudok felkelni az ágyból,
Üdvözletemet küldöm Bes-Ördek fiainak.
kara än ‘egyszerű dal’, Šarkat (71), Mangisztau.Fort Ševčenko, 1997.09.30.
Oyïl kayda, Jem kayda, kaynar aya da?
Ötkir kayšï, jüyrik at, janga baylap.
Refr.
Ak erke, aman bol sen,
Šïbïnïm, šïbïnïm, oyna da kül, kalawlïm.
Ojul hol van, Jem hol van, hol a forrásuk?
Éles olló, vágta ló, mindig veled legyen.
Refr.
Drága kedvesem, Isten veled,
Galambom nevess és vigadj, édesem.
kara än ‘egyszerű dal’, Maksat (34), Mangisztau.Teŋge, 1997.09.18.
Jayïktïŋ argï jagï, bergi jagï,
Jaykalgan jagasïnda japïragï.
Karagïm, aynalayïn, kanday ediŋ,
Kurbïnïŋ özin körgen maŋday ediŋ.
A Jayik túlpartja, innenső partja,
Partján a levelek suhognak.
Kedvesem, milyen is voltál,
Drágám, te voltál az én szemem fénye.
kara än ‘egyszerű dal’, Totïya (cca.60), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Kara tawdïŋ basïnan kös keledi,
Kösken sayïn bir taylak bos keledi.
*Äpekeden ayrïlgan jaman eken,
Möldirep kara közden jas keledi.
Fekete hegy tetején vonul a nép,
Minden vonuláskor egy teveborjú elszéled.
Rossz megválni anyámtól,
Fekete szememből csillogva hull a könny.
kara än ‘egyszerű dal’, Bäyniš (90), Mangisztau.Üštagan, 1997.09.24.
Kayïŋnïŋ jasta kördim japïragïn,
Kulannïŋ kördim kïrdan šokïragïn.
Sen kalgan otïz uldan jalgïz
Zäwrem,
Bir uwïs buyïrmadï topïragïŋa.
Fiatalként láttam a nyírfa levelét,
Láttam a pusztán a vadszamár ugrándozását.
Harminc gyermekem közül csak te maradtál,
Zuhra,
Nem lesz senki, aki eltemessen.
bet-ašar ‘menyasszony bemutatása’, Nurmuxan (61), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Aman-saw otïr-mïsïŋ, kenje kelin,
Bul sözdiŋ özi aytïlïp edi, kem de, kelin.
Šayïŋdï tezirekten demde, kelin.
Bul šayga šaldardïŋ basï jazïlmasa,
Karï attïŋ kazïsï men emde,
kelin.
Jól élsz-e, kis menyecske?
E szavakat már jórészt elmondták, menyecske.
Teádat gyorsan készítsd el,
Ha ettől az öregek fejfájása nem múlik el,
Öreg lóból készült kolbásszal gyógyítsd őket,
menyecske.
kara än ‘egyszerű dal’, Nurmuxan (61), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Otïrgan karsï aldïmda kanïmayïm,
Üstimde kiyim menen tamaktïŋ bäri tayaw.
Rüstemdey ul menen Kanïyaday kïz
tuwgasïn,
Ür kïzïn alïp kelseŋ de, tanïmaymïn.
Előttem asszonyom ül,
Rajtam a ruhám, és az ételem is készen áll.
Rustem fiúhoz és Kaniya lányhoz hasonlóan
születtünk,
A mennyei húri lány sem kell nekem.
terme ‘okító dal’, Köpbol (48), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Bismilla dep söylesem,
Tilge järdem bere kör,
Til jaratkan jälelim.
Janga järdem bere kör,
Jan jaratkan jälelim,
Kanïmda kaygï …
Kaygïlï boldï zamanïm,
Zamanïm solay bolgan soŋ…
Ha bismilla-t mondok,
Nyelvemet segítsd meg,
Nyelvet teremtő uram.
Lekemet segítsd meg
Teremtő uram,
Vérem forr a bánattól…
Szomorú az én sorsom,
És miután így alakult életem…
kara än ‘egyszerű dal’, Suluwpïya (65), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Ak köylegim beldemše,
Oynawšï edim jeŋeše ölgenše.
Endi aylanïp körgenše,
Koš-esen bol jeŋeše.
Jïlama deydi jurtïm ay,
Jïlamay kay-tip šïdayïn,
Jïlatadï tuwïskan.
Fehér ingem kötényke,
Halálig játszadoztunk, sógorassszony.
Amíg vissza nem jövök,
Isten véled, sógorasszony.
Ne sírj, mondja népem,
Sírás nélkül, hogy bírjam ki,
Megríkat a rokonság.
kara än ‘egyszerű dal’, Koyšïbay (45), Mangisztau.Düŋgirlew, 1997.09.22.
Jaz bolsa, Ala Döŋdi aralaymïn,
Kïs bolsa Arïm kumïn jagalaymïn, jagalaymïn.
Adaydan taŋdap süygen sen kempirim,
Öziŋdi toksan kïzga bagalaymïn, bagalaymïn.
Nyáron a Tarka Dombot járom,
Télen Arim sivatag szélén élek.
Aday törzsből kiválasztott asszonykám,
Felérsz te kilencven lánnyal is.
jar-jar ‘lakodalmi dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Aynalayïn karagïm, aynalayïn, jar-jar,
Basïŋdagï säwkele šašïŋ basar, jar-jar.
Ketemin dep karagïm, jïlay körme, jar-jar,
Ondagï ata-anaŋ orïn basar, jar-jar.
Drága lányom, kedveském,
A fejeden a párta lefogja a hajad.
Ne sírj, hogy el kell menned,
Szüleid helyét az ottaniak töltik be majd.
kara än ‘egyszerű dal’, Buldï (58), Mangisztau.Senek, 1997.09.18.
Kölden üyrek ušadï askan menen,
Taŋ atpaydï mezgilsiz toskan menen,
ak-tamak.
Refr.
Aydïn köldiŋ erkesi ay,
Erke ösken ak-tamak.
Kacsa száll a tóról, elhaladva,
A hajnal idejekorán nem hasad, hiába várod,
szép fehér nyakú.
Refr.
Széles tó kedves gyermeke,
Kényeskedve felnőtt, szép fehér nyakú.
kara än ‘egyszerű dal’, Bakït (55), Mangisztau.Kurïk, 1997.09.25.
Senen suluw ak tamak, jan ötpeydi.
Aklïŋ askan darïyga,
Köz jetpeydi, ak-tamak.
Refr.
Aydïn köldiŋ erkesi,
Erkin ösken ak tamak,
Gül bakšada sayragan,
Bulbulïmsïŋ, ak-tamak.
Nincs nálad szebb az élők közt,
Eszed több a folyam vizénél.
Föl nem foghatom, szép nyakú lány.
Refr.
Széles vízű tó szépsége,
Szabadon felnőtt szép fehér nyakú.
A virágos kertben éneklő
Fülemülém vagy, te szép nyakú.
kara än ‘egyszerű dal’, Nurmuxan (61), Mangisztau.Akšukïr, 1997.09.21.
Ustaganïm kolïma kuw karagay,
Dawsïm sagan ne boldï sïrganam.
Oynamayïn külmeyin desem dagï,
Ötip baradï bu düniya bir karamay.
Kezembe vettem a száraz fenyőfát,
Mi lett veled hangom, nem zengessz.
Bár nevetni, játszani, vígadni szeretnék,
Az élet visszafordíthatatlanul elszáll.
kara än ‘egyszerű dal’, Izbasar (60), Mangisztau.Aktaw, 1997.09.15,17.
Arasï eki awïldïŋ Balgïn Köl-di,
Balïgïn Balgïn Köldiŋ algïm keldi.
Esime karagïm sen tüskende,
Jerimde at šaldïrgan kalgïm keldi.
Refr.
Kara köz, kaldïŋ keyin, men ne deyin,
Eske tüsse gašïk dert, wayïm jeymin.
Appak etiŋ koyanday,
šošïp bir säwlem oyandï,
Sagïnïp körgen kara köz,
kïzïgïŋa toya almay.
A két szállás közt Balgin-tó,
A Balgin-tóból halat akarok fogni.
Kedvesem, ha eszembe jutsz,
Lovamat legeltetve itt akarok maradni.
Refr.
Fekete szemű, elmaradtál, mit is mondhatnék,
Ha eszembe jut szerelmem, szomorkodom.
Hófehér bőröd, mint a nyúlé,
kedvesem felriadt álmából,
Feketeszemű, vágyok utánad,
nem telek be szépségeddel.
Mongóliai kazak dallamok (M№ 1a
– M№ 13)
A dallamok rendje
● Ereszkedő sor – siratók
A mongóliai kazak sirató alapformája: M№ 1a-b
Sirató magasabbra ugró zárlattal: M№ 2a-b,
Zsar-zsar dallamok: M№ 3a-d
Kétsoros sirató: M№ 4
Kazak altatók 7(b3)4 kadenciasorral: M№ 5a-c
● 'Dallamosabb' első sorok
Domború első sor: M№ 6a-g
Domb-völgy alakú első sorok: M№ 7a-c
● Az első sor egy tri- vagy tetrachordon mozog
Négysoros dallam statikus első sorral és 7(b3)4 kadenciákkal: M№ 8a-e
Két la-pentaton dallam: M№ 9, M№ 10
Nem pentaton dallam, melynek az első sora a do-re-mi-(fa)-szo' hangokon oszcillál: M№ 11
● Egyedi dallamok: M№ 12, M№ 13
köris ‘sirató’, Kayša (63), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Bismilla sözdiŋ asïlï,
Topïrak adam näsili.
*Ïymandï bolgïr sabazïm,
Šašïlsïn Alla šašuwï.
Sözdiŋ de basï bismilla,
Bismilla kelmes mïŋ jïlda.
Jïladï jurtïm demeŋder,
Kaygïlï boldïk biz munda.
Bismilla sözdiŋ atasï,
Adamnïŋ köp-ti katasï.
Jïladï jurtïm demešï,
Alladan bolsïn batasï.
Bismilla a legszentebb szó,
Az ember porból vétetett.
Légy hívő gyermekem,
Allah áldása kísérjen.
Bismilla az első szó,
A bismilla ezerévenként se változik.
Nem mondjátok, hogy népem sír,
Mi itt nagy szomorúságba vagyunk.
Bismilla a szó őse,
Az emberek esendőek.
Nem mondjátok, hogy sír a népem,
Isten áldása veletek.
köris ‘sirató’, Mäliyke (91), Nalajh, Töw megye, 1997. augusztus.
Bismilla dep bastayïn,
Asïgïs aytpay saspayïn.
Kayranda kargam, Märkem aw,
Awzïmnan kay-tip tastayïn.
Ak köylek kiydim etime,
Šatïra saldïm šetine.
Kayranda asïl Märkem aw,
Karamawšï edi betime.
Äweden uškan šagalak,
Šagalak ušadï jagalap.
Bir kün bir kargam bar edi,
Otïruwšï edi apalap.
Bismilla sözdiŋ atasï,
Pendeniŋ köp katasï.
Kayranda kargam, Märkem, aw,
Okïgan kurannïŋ tiysin batasï.
Bismillával kezdem el,
Nem kapkodva, nyugodtan éneklek.
Ó én drága Merkem,
Hogy ne beszélnék rólad.
A fehér inget felöltöttem,
Szélére szegélyt vartam.
Ó, én kedves Merkem,
Nem hallgatott rám.
Az égen röpül a sirály,
A sirály röpül a part mentén.
Egykor még volt kedveském,
Aki anyukájának szólított.
Bismilla a szó atyja,
A halandónak sok a hibája.
Ó, én kedves Merkem,
A koránból olvasott áldás szálljon rá.
jar-jar ‘lakodalmi ének’, Šükirana (87), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Jaksï bolsaŋ karagïm, kayïn-ataŋ bar,
Jaman bolsaŋ karagïm, kayïn-ataŋ bar.
Jar-jar dep köp aytuwga bolmaydï,
Munan bïlay kal, jar.
Usta bolsa baltada tatï kalgan,
Molda bolsa kagazda katï kaldï.
Tük bilmeytin jamandar ölip kalsa,
Tük bilinbey ar jagï jatïp algan, jar-jar.
Ha jó viseled magad, akkor is van apósod,
Ha rosszul viseled magad, akkor is van apósod.
A lakodalmi dalt nem illik sokáig énekelni,
Most már hagyjuk abba.
A kovács után a pörölyén rozsda marad,
Aki molla, az után írás marad.
Ha a tudatlanok halnak meg,
Utánuk semmi sem marad, mikor kiterülnek.
sïŋsuw ‘leánybúcsúztató’, Šükirana (87), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás ,1996. július.
Aynalayïn atïŋnan Kudayïm ay,
Keziktirme pendeŋdi wayïmga.
Köp aytuwga kelmeydi til menen jak,
Xalïk išinde karagïm sïnayïn-ba.
Refr.
Ey, Allam, ayamadïŋ pendeŋdi,
Aynalayïn, kay-teyin ketken äkem,
Armandan bop düniyeden ötken apam.
Oy Allam, kay-teyin ašïmagan janïŋdï,
Bir janïŋa bermediŋ jïygan-tergen malïŋdï.
Legyen áldott a neved, Istenem,
Szegény szolgádra ne hozz bánatot.
Sokat nem bír énekelni nyelvem és állkapcsom,
A nép közül, kedvesem, én teszlek próbára.
Refr.
Ó, Istenem, nem szántad meg szolgádat,
Jaj, mit tegyek, apámtól elváltam.
Édes anyám időnek előtte elhunyt.
Ó, Istenem, nem szántad meg életem,
Ennek a halandónak nem jutattál jószágaidból.
Ayday ‘lakodalmi ének’, Mädiyne (51), Bajan-Ölgij megyeközpont, 1996. július.
jigit
Bir tolarsak, bir tobïk sanda da bar ,ayday,
San kisiniŋ akïlï kanda da bar, ayday.
Äke-šešem kaldï dep kaygïrmašï, ayday,
Jaksï bolsaŋ ata-anaŋ onda da bar, ayday.
kïz
*Ak otawïm tikken jer oyran
bolsïn,
Ak jüzimdi körgen jan kayran kalsïn,.
Äke-šešeŋ bar deseŋ dagï,
Öz äkemdey sonda da kaydan bolsïn.
legény
A lábunkon van lábikra és boka,
A kán esze sok emberével felér.
Ne szomorkodj, hogy szüleidtől elváltál,
Ha jó leszel, ott is lesznek szüleid.
leány
A hely, ahol fehér jurtám állt, váljon semmivé,
Aki látja fehér arcomat, csodálkozzon el.
Azt mondod, ott is lesznek szüleim,
De a saját apámat hogyan is helyettesíthetnék.
jar-jar ‘lakodalmi ének’, Mogïlxan molda (56), Nalajh, Töw megye, 1997. augusztus.
jigit
Alïp kelgen bazardan kara makpal,
Kara makpal säwkele šašïŋ basar.
Munda äkem kaldï dep kam jemeŋiz,
Jaksï bolsa kayïn-ataŋ ornun basar.
kïz
Esik aldï kara suw, maydan
bolsïn,
Ak jüzimdi körgende aynam bolsïn.
Kayïn-atasï bar deydi boz balalar,
Aynalayïn äkemdey kaydan bolsïn!
jigit
Ak koyan kašadï jotalatïp, jar-jar,
Ak taylak ösir botalatïp, jar-jar.
Munša nege jïlaysïŋ, jar-jar,
Artïŋnan izdep bara apalatïp, jar-jar.
legény
A bazárból fekete bársonyt hoztak,
Fekete bársonypárta borítja a fejed.
Ne búsulj, hogy itt maradt apád,
Ha apósod jó, ő lép a helyére.
leány
Ajtó előtt tiszta víz, legyen találkahely,
Fehér arcom tükre legyen.
Van apósom, mondják a legények,
De hogy is léphetne kedves apám helyére!
legény
Fehér nyúl szalad a dombon,
Fehér teveborjút nevelj, becézve.
Miért sírsz ennyire,
Utána mész keresve, anyádnak szólítva.
sïŋsuw ‘leánybúcsúztató’, Asïypa (77), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Üy artïnan or kazdïm,
Kamšï boyï jer kazdïm.
Köterip atka salatïn,
Aga äke sizge ne jazdïm.
Suw ayagï teŋiz-di,
Mal köterer egizdi.
Kïz demegen sum basïm,
Kelinšek keledi degizdi.
A ház mögött gödröt ástam,
Egy ostornyél mélyre ástam.
Fölemelve lóra ültetsz,
Apám, neked mit vétettem.
A vízpartnál tenger van,
A jószág néha ikreket szül.
Szegény fejem, kitagadták,
Mondván, itt jön a menyecske.
Bet-ašar ‘menyasszony bemutatása’, Äbilkazïl (70), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Men aytayïn bet-ašar,
Ösiyet sözim jarasar.
Paygambar kïzïn uzatïp,
Solardan kalgan bet-ašar, deydi.
Sätti küni tüsipsiŋ,
Sätti bolsïn ayagïŋ.
Jok närseden talasïp,
Beliŋnen jeme tayagïn.
Bul arada turmaysïŋ,
Esiŋe tüssin bayagïm.
Bul kereydiŋ ordasï,
Orda jolïn bak, kelin.
Erte turïp jay jatïp,
Ata-eneŋe jak, kelin.
Jawgan karday ak kelin, deydi.
Minekiy, ata sizge bir sälem, deydi.
Éneklem a menyasszonyköszöntőt,
Szavam a hagyomány szerint való.
A próféta, mikor lányát férjhez adta,
Akkor keletkezett e menyasszonyköszöntő.
Szerencsés napon érkeztél,
Szerencse kísérje léptedet.
Ok nélkül ne vitatkozz,
Nehogy derekadat bot érje,
Most már nem itt fogsz lakni,
Emlékezz arra, amit korábban mondtam.
Ez egy Kerey törzsbelinek a lakodalmi sátra,
A lakodalmi sátor felé indulj, menyecske.
Korán kelj, későn feküdj,
Apósodnak, anyósodnak kedveskedj.
Menyecske, fehér mint a hó.
Apósodat üdvözöld.
Bet-ašar ‘menyasszony bemutatása’, Kasïyla (71), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Bet-ašar basï bismilla,
Al jamagat söz tïŋda.
Kelin keldi, esik aš,
Enesi kelip šašuw šaš.
Kayïn menen kayïn-aga,
Törde otïrgan.
Mïna kelgen kelinniŋ,
Jaksïlap aytïp betin aš.
Kelin keldi tuwlak sal,
Basïna šašuw šaša kör.
Kïzïl jelek basïnda,
Kayïn-aga, kayïn-siŋlisi
Jabïlïp otïr kasïnda.
Ata-eneŋdi sïylay ber,
Aldïnan kese ötip ötpe sen.
Kayïn-iniŋ menen kayïn-agaŋ,
Akïl-keŋes alïp jür, iyilip sälem,
Ülkender de kelgende,
Iyilip kelin, sälem ber.
A menyasszonybemutatást bismilla-val kezdem,
Emberek, halljátok szavam.
Itt a menyecske, nyissatok ajtót,
Anyósa is jön, szórjatok áldást.
Apósa és sógora
A főhelyen ülnek.
A menyecske megérkezett,
Arcát illő módon mutassátok meg.
Itt a menyecske, terítsetek le derékaljat,
Fejére ajándékokat hintsetek.
Fején veres kendő.
Sógora és sógornője
Ül mellette.
Apósodat, anyósodat tiszteld,
Ne menj el előttük keresztben.67
Fiatalabb és öregebb sógoraid
Tanácsait fogadd meg, őket meghajolva köszöntsd.
Amikor az idősek jönnek,
Hajolj meg menyecske, és köszöntsd őket.
köris ‘sirató’, Jambï (65), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Ay, dalada kuw kazïk,
Kulannïŋ eti jolga azïk,
Jïlamayïn desem de,
Üyim bir kaldï kulazïp.
Äwede uškan babaygak,
Jeliniŋ basïn bïlay kak,
Janïmda jürgen kargam aw,
Janïm bir kaldï (muŋayïp).
A pusztán egy szürke karó,
A vadszamár húsa útravalónak jó.
Nem akarok sírni
De jurtám elárvult.
Az égen egy vércse repül,
A csikók kötelét dob ide,
Kedvesem velem voltál,
Most eltölt a szomorúság.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Asïypa (77), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Basï edi öleŋimniŋ Al-xam süre,
Aytayïn men bir öleŋ üyge kire.
Öleŋim Bukarbaylap kele jatïr,
Üyiŋdi jatïp ketpesin ay bakan tire.
Dalom kezdete az Al-ham szúra,
Ahogy a jurtába lépek, egy dalt énekelek.
A dalom Bukarbayt szólítja,
Jurtádat bottal támaszd ki, hogy össze ne dőljön.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Serjan (70), Nalajh, Töw megye, 1997. augusztus.
Jer kayda bizdiŋ Dayïn jaylaganga,
Jas kulïn šïŋgïradï baylaganda.
Kelmeydi jansam mülkim, tursam külkim,
El-jurtïm artta kalgan oylaganïm.
Dayïn-Köl jaksï jaylawšï edik,
Šïŋgïrtïp jas kulïndï baylawšï edik.
Agayïn, bir künde goy aga edi,
Jer bolïp kara jerde jatkanïnda edi.
Hol van a mi Dayin nyári szállásunk,
A kiscsikó panaszosan nyerít, ha megkötik.
Nincs vagyonom, se nevethetnékem,
Törzsi szállásom távol van, arra gondolok.
Dayin-tó volt nyári szállásunk egykor,
Kiscsikó nyerített, mikor megkötöztük.
Rokonaim, egykor bátyáim voltatok,
Kik már a fölben nyugosztok.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Kasïyla (71), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Bärekel bop Jetpistige mine keldim,
Jagday jok öleŋ aytuwga, oy tasïldï.
Tilenip mine jïyïn kelip otïr,
Osïnïŋ men aytamïn kurmetine.
Šet jürip sayak ösip men ketippin,
Oylasam agïl-tegil közdiŋ jasï.
Jetpisti-be örömmel jöttem,
Nem módom énekelni, elfogyott a gondolat.
Az összegyűltek jókívánságokat mondanak,
Tiszteletükre mégis énekelek.
Távol tőlük, egyedül nőttem fel,
Ha rágondolok, hull a könnyem.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Jïlkï-aydar (28), Bajan-Ölgij megyeszékhely, 1996. július.
Basï edi öleŋimniŋ Rayïmbek,
At kostïm Altï-Araldan sïnayïn dep.
Tüsken de sizder eske kayran tuwïs,
Jas keledi kara közge jïlayïn dep.
Kay betkey, mïna betkey, dala betkey,
Tuwïstar, osïndayda öleŋ etkey.
Kalayïk, bas koskanda öleŋdetip,
Akša bet albïragan nurï ketpey.
Dalom kezdete Rahim bég,
Alti-Aralból lovat küldtem, hogy próbára tegyem őket.
Ha eszembe juttok, kedves rokonaim,
Fekete szemembe könnyeket csal a bánat, sírnom kell.
Melyik domb ez a domb, a puszta dombja,
Rokonok, ilyenkor énekeljetek.
Amikor együtt vagyunk, énekeljünk,
A fehér arc sugárzik, nem tűnik el fénye.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Jïlkï-aydar (28), Bajan-Ölgij megyeszékhely, 1996. július.
Basïnda kara tawdïŋ köš keledi,
Köšken sayïn bir taylagïm bos keledi.
Barïnda tiršiliktiŋ oyna da kül,
Baradï ötip jalgan atkan taŋday.
Fekete hegy tetején vonul a nép,
Minden vonuláskor egy teveborjú elkóborol.
Amíg tart az élet, addig mulass, nevess,
Hisz az élet úgy múlik el, mint a virradó hajnal.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Sakay (43), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Salayïn, sal deseŋiz zawlap-zawlap,
Keledi kömekeyden öleŋ kawlap.
Öleŋdi akïndïk pen men aytpaymïn,
Aytamïn kos bawïrdïŋ köŋilin awlap.
Énekelek, ha kéritek, nagy hangon,
Torkomból a dal zengve száll.
Nem költői az én dalom,
Két fivérem tiszteletére énekelek.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Zabïyra (64), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Öleŋ degen nemene bilgen kulga,
Ak teŋgesin kim berer kara bulga.
Ata-anasïn sïylagan adal ulga,
Tamïy bersin däwleti jïldan jïlga.
Refr.
Uwgay-uwgay, änimiz,
Ïrgay änge salmasak, kelmeydi eken sänimiz.
Mi a dal annak a halandónak, aki ismeri,
Ki ad ezüstöt a fekete vászonért?
A hűséges fiúnak, aki szüleit tiszteli,
Évről évre gyarapodjon vagyona.
Refr.
Ugay-ugay a dalunk,
Ha nem énekelünk egy kicsit, rossz fényt vet ránk.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Zabïyra (64), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Öleŋdi ayt degende bagïlayïn, ey, axager,
Tuwïstar alïs jürseŋ sagïnayïn, kurbïm,
Oyna bir kün.
Uzaktan mïymandar kep jatkanda,
Öleŋdi munda aytpagan ne kïlayïn, kurbïm,
Oyna bir kün.
Ha kérik, hogy énekeljek, dúdolok, hej, haj,
Ha rokonaim messze vannak, vágyok utánuk,
Egy napig mulassatok.
Messziről érkeztek vendégeink, hej, haj,
Ilyenkor muszály énekelni, kedvesem,
Egy napig mulassatok.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Šükirana (87), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás ,1996. július.
Attay bop arpa jegen izdeydi eken,
Bir jürip eki jastar üyrengen soŋ.
Refr.
Oyaw jat säwlem ay, oylay jat säwlem,
Aytayïn dugay sälem kalgandarga.
Mint a ló, aki egyszer árpát evett és vágyik utána,
Két fiatal is úgy jár, ha már megkedvelték egymást.
Refr.
Ébren feküdj kedvesem, gondolj rám,
Akik itt maradnak, azokat köszöntöm.
jïr ‘epikus mese’, Toktasïn (40), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Atïŋnan aynalayïn bir Kudayïm,
Jigitke payda bermes sarï wayïm.
On bir jïl mekendegen Böke Mören,
Aytayïn bir azïrak sonïŋ jayïn.
Ó, Istenem, legyen áldott a te neved,
A legénynek nincs haszna a búslakodásból.
Böke Mörinben tizenegy évet éltem,
Énekelek róla egy keveset.
jïr ‘epikus mese’, Tilegen (38), BÖ. Nogōn Nūr district, July 1996.
Bir küni uyïktap jatïp tüs köremin,
Tüsimde neše aluwan is köremin.
Aytayïn sol tüsimdi öleŋ kïlïp,
Keyingi agayïndar eske ala jür.
Urïsïp bir adam men kelme-kel dep,
Oyï bar sol adamnïŋ meni jeŋbek.
Kolïmda ayak bawlï bir karšïgam,
Älgini sïlap sïypap kïlam ermek.
Egy nap aludtam, és álmot láttam,
Álmomban mindenféle dolgot láttam.
Álmomat dalban elénekelem,
Fiatalabb testvéreim, véssetek eszetekbe.
Egy emberrel vívok ádáz csatát,
Ő le akar engem győzni.
Kezemen egy lábszíjas héjja,
Azt simogatom, becézgetem.
terme ‘okító dal’, Tilew (54), Nalajh, Töw megye, 1997. augusztus.
Kärilik bïlay jür dep jolga saldï,
Boyïmnan kïzuwïmdï sogïp aldï.
Kešegi ötken künim, bäri de jok,
Alïsta, kayran künder artta kaldï.
Kärilik, salïp koydïŋ tüzüw jolga,
Usta dep berip koydïŋ tayak kolga.
Kärilik öne boydïŋ jüzin bitip,
Jatïr aw tisimdi de birge joyïp.
Kärilik kïzïl tilge saldï buraw,
Oy-širkin kara šaška tüsti kïraw.
Men dagï zamanïmda jigit edim…
Az öregedés útjára léptem,
Lényemből kiütötte a hevességet.
Elmúlt napjaim hová lettek,
Fiatal napjaim elmaradtak.
Az öregség bizony rámtalált,
A kezembe botot nyomott.
Az öregség egész lényemet meggyengítette,
Fogaimat is mind eltüntette.
Az öregség a nyelvemet is megzabolázta,
A hajam megfehéredett.
Én is voltam valamikor ifjú...
Jarapazan ‘vallási dal’, Šükirana (87), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Jigitter azan šakïr erte turïp,
Sälem ber ülkenderge kol kuwsïrïp.
Bayansïz päniy jalgan opasï jok,
Ketesiŋ buyrïk kelse bir kün jürip.
Refr.
Mäliyke masawlame jarapazan,
El jaŋa elüw jïlda, jüz jïl kazan.
Legények, korán kelve hívjátok imára az emebereket,
Kezeteket összetéve az időseket köszöntsétek.
Érthetetlen, hazug, mulandó világ,
Egy nap, ha Isten rendeli, te is eltávozol belőle.
Refr.
Melike, áldás neked, ó, ramadán,
A nép ötven év alatt megújul, száz év alatt el is tűnhet.
ösiyet öleŋ ‘intelmek’, Šükirana (87), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Jaman katïn, jaman katïn,
Šïgarar jaman katïn baydïŋ atïn.
Bolganda jazgï-turï azïksïrap,
Bayïnïŋ soygïzadï jalgïz atïn.
Kelgen jerden kiymelep šešensip aw,
Urïs janjal boldïrar sözdiŋ artïn dep.
Jaman katïn belgisi, biylep alar öz bayïn,
Bir ul šïksa kötinen, äste tilin tartpaydï,
Et kesse da etinen.
Pïsïkpïn dep küš bermey, iytti süyrep jep
jatïr,
Terisiniŋ šetinen, terisiniŋ šetinen,
Ïrïsïŋnïŋ belgisi jaksï bolsa katïnïŋ,
Jaŋka bolsa otïnïŋ, šašïlmasa kokïnïŋ,
Šašïlmasa kokïnïŋ, sirä ketpes kokïrïŋ,
Aynalayïn karagïm, üyiŋnen ketpes topïrïŋ.
A rossz asszony, a rossz asszony,
Férjére rossz hírt hoz.
Amikor tavasszal az élelem fogyóban van,
A férje egyetlen lovát is levágatja.
Minden alkalommal közbeszól, okoskodik,
A végén veszekedést szít.
A rossz asszony az olyan, a férjének parancsol,
Ha egy fiút már megszült, jár a szája,
mégha szíjat is hasítanak a hátáról.
Magát okosnak gondolja, a kutyát is megnyúztja
És megeszi.
A szerencséd jele, ha jó a feleséged,
Ha jól ég a tüzifád, nem esik szét a tűzrakásod
Ha nem esik szét a tűzrakásod, nem száll a pernyéd,
Ó kedvesem, a jurtádban mindig sokan lesznek.
kara öleŋ ‘egyszerű dal’, Kümpey Kadak (53), Nalajh, Töw megye, 1997.augusztus.
Oylap tursam düniye jalgan eken,
On segiz mïŋ galamdï algan eken.
Mäšiyneniŋ jibindey kayran dawsïm,
Šaban attay šaldïgïp kalgan eken.
Alïp kelgen bazardan sïrlï ašamay,
Biz kalkadan ayrïldïk bir jasamay.
Alïsta awïlïŋ ketkende, ätteŋ kalkam,
Öleŋ menen jüreyik amandasa.
Ha belegondolok, az élet hamisság,
Tizennyolcezer világot befogó.
Varrógép cérnájához hasonlatos hangom,
Lusta lóhoz hasonló, megfáradt.
A bazárból festett nyerget hozott,
Kedvesemtől elváltam, külön élünk.
Mivel a szállásod távolmaradt,
Dallal járva búcsúzzunk már.
aytïs ‘felelgetős’, Mädiyne (51), Bajan-Ölgij megyeközpont, 1996. július.
Bazardan alïp kelgen ak šömpez bar,
Išinde ak šömpezdiŋ, ay, künim, ay, ïrgay kez bar.
Tem akïn, sen sorasaŋ, men aytayïn,
Šïgïptï koy Mekeden, ay, künim, ay, degen söz bar.
A bazárból fehér vásznat hoztak,
A fehér vászon közt van egy birsalmás mintájú.
Tem dalnok, ha kérdezed, én elmondom,
Azt mondják, a juh Mekkából való, kedvesem.
äldiy ‘altató’, Mädiyne (51), Bajan-Ölgij megyeközpont, 1996. július.
Äldiy-äldiy, abayïm,
Atka terlik jabayïn.
Seniŋ šešeŋ kïdïrmakšï,
Kaydan izdep tabayïn,
Äldiy, ay, äldiy, ay.
Äldiy-äldiy, ak böpem,
Ak besikke jat böpem.
Seniŋ šešeŋ kïdïrmakšï,
Kaydan izdep tabayïn,
Äldiy, ay, äldiy, ay.
Tente, tente, kisbabám,
A lóra izzasztót teszek.
A te anyukád csavarog,
Most őt hol lelem,
Tente, tente.
Tente, tente, kisbabám,
Fehér bölcsőbe feküdjél.
A te anyukád csavarog,
Most őt hol lelem,
Tente, tente.
sïŋsuw ‘leánybúcsúztató’, Kasïyla (71), Bajan-Ölgij.Nogoon Nuur járás, 1996. július.
Karagay basï kalam-dï,
Moldarlar jazar älemdi.
Uzakta kaldï tuwïstar,
Üš kaytara sälem de.
Bazardan kelgen tätti eken,
Bagasï neden sattï eken.
Erte ayrïlïp tuwïstan,
Birde de birin körmedim.
A fenyő teteje hegyes, mint a tollszár,
A mollák leírják a világ dolgait.
Rokonaim már messze vannak,
Háromszorosan üdvözöld őket.
Cukrot hoztak a bazárból,
Mennyi volt az ára?
Rokonaimtól fiatalon elváltam,
Egyiket se láttam azóta.