A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum primer forrásgyűjteményének használati feltételei


A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport primer forrásgyűjteménye zeneszerzői-alkotói, illetve intézményi fondokból, továbbá az MTA BTK Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának 20. századi forrásgyűjteményeiből áll.

 

Őrzés

A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport primer forrásainak megőrzése a dokumentum típusától és jellegétől függően különböző módokon és elhelyezéssel történhet. A legfontosabb primer forrásokat – zeneszerzői kéziratok, írások kéziratai, népzenei és zenetörténeti kutatáshoz kapcsolódó kéziratok, levelek, hangversenyműsorok, eredeti fotók – riasztóval fölszerelt, állagvédelem szempontjából biztosított raktárban helyezzük el, a kiemelt jelentőségű kéziratokat – ilyen a Dohnányi Ernő-, a Lajtha László- és a Szőllősy András-dokumentumok egy része – a raktár páncélszekrényében tároljuk. A raktár és a páncélszekrény kinyitása és a belépésre való jogosultság szigorúan szabályozott (ennek feltételeit lásd külön bekezdésben).

A raktárba csak megfelelő ellenőrzéssel lehet belépni, a kiemelt dokumentumok helyére az aktuális dátummal, valamint a kiemelő személyére vonatkozó adatokkal ellátott őrjegyet kell helyezni.

 

Belépésre jogosultak:

• az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, továbbá a főigazgató által felhatalmazott személyek a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetőjének tudtával,

• az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének igazgatója, az igazgató által felhatalmazott személyek a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetőjének tudtával,

• a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetője és az általa fölhatalmazott munkatársak.

A raktárban elhelyezett páncélszekrény tűz ellen védett, a raktár azonban nem. Vészhelyzet esetén az épület valamennyi archivális tároló helyiségére kiterjedő intézkedés lép életbe.

 

A felhasználás céljait, illetve módozatait, azon belül pedig a főbb dokumentumféleségek használatát a hozzáférhetőség, a tanulmányozás és a felhasználás szabályai szerint a következőképpen határozzuk meg:

 

Tudományos célú kutatás és felhasználás

1. Autográf források (zeneszerzői kéziratok, vázlatok, próbanyomatok, szólamkották)

Tanulmányozás

Az egyes gyűjteményi egységekről részben cédulakatalógus, részben számítógépes katalógus áll rendelkezésre. Folyamatosan készül a különféle katalógusok számítógépes változata az Archívum és Kutatócsoport gyűjteményi adatbázisának részeként. A kompozíció-kéziratok teljes jegyzéke az MTA BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum ésKutatócsoport honlapjánis hozzáférhető. A primer kéziratos (autográf) források kéziratai külső kutatók számára közvetlenül nem tanulmányozhatók, a kutatáskor a digitalizált vagy fénymásolt példányok használata kötelező. A kívánt mű/írás megfelelő forrását/forrásait a külső kutató számára a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs teszi hozzáférhetővé, és ezt követően másolat formájában a tanulmányozó rendelkezésére bocsátja. Az elkészült zenei autográfok szkennelt változatát (kompozíciós kéziratok) az MTA BTK Zenetudományi Intézetének szerverén, valamint CD-n tárolja az Archívum. Számítógépen – tanulmányozási céllal – ezeket a jövőben külső kutató is használhatja az Archívum helyiségeiben. Autográfokat az Archívum belső munkatársai is csak indokolt esetben és szabályozott módon (őrjegy elhelyezésével, rövid időre) hozhatnak ki a raktárból. A kéziratok használatáról az Archívum használati naplót vezet, amelyben a kutató köteles feltüntetni a vizsgált kézirat jelzetét, saját nevét, lakcímét, foglalkozását, valamint a használat időpontját.

Másolás, publikálás, előadás

A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött primer autográf forrásokról kiadatlan mű esetén másolat csak a szerző, illetve a jogörökösök jóváhagyásával készíthető. Kiadott művek esetén minősített kutató (zenetörténész, szakdolgozatíró) számára készíthető másolat, amennyiben a kutatáshoz nélkülözhetetlen az autográf tanulmányozása, és nem bizonyul elegendőnek, vagy megoldhatónak a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumban és Kutatócsoportban végzett helyszíni tanulmányozás. A másolat azonban mindkét esetben csak írásbeli kutatói nyilatkozat ellenében adható át. Az Archívum a kutatói nyilatkozat nyomán nyilvántartja az Archívumban őrzött dokumentumokról készült másolatok adatait. (A kutatói nyilatkozat mintapéldányátword és pdf formátumban lásd jelen dokumentum végén.) Digitális képet digitális formában vagy kinyomtatva csak a szerző, illetve a jogörökösök kérésére, illetve az ő engedélyükkel, vagy a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport projektjeihez kapcsolódóan lehet készíteni. Külső kutató digitális másolatot és fénymásolatot nem készíthet az Archívumban őrzött dokumentumokról. Autográf források bármily csekély részletének publikálásához (1) kiadott mű esetében a jogot birtokló zeneműkiadó, valamint a szerző, illetve a jogörökös és egyben tulajdonos, (2) kiadatlan mű, illetve kiadatlan tétel, tételrész esetében a szerző, illetve jogörökösök engedélye szükséges. Az Archívumban őrzött, kiadatlan művek előadásához az autográfról készített másolatot szintén a jogot esetlegesen birtokló zeneműkiadó, valamint a szerző, illetve a jogörökös és egyben tulajdonos hivatalos beleegyezése nyomán adunk ki, az előadónak gondoskodnia kell az előadás után járó szerzői jogdíjjal kapcsolatos információk Artisjushoz való eljutásáról. A szerzőkkel, illetve a jogörökösökkel való kapcsolattartást, az engedélyek megszerzését az Archívum munkatársai közreműködésükkel segítik.

 

2. Kéziratos levelek, írások, tudományos tanulmányok, naplók, egyéb személyes írásos dokumentumok a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gyűjteményében

Tanulmányozás

A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött levelekről, írásokról, tanulmányokról, naplókról, egyéb személyes írásos dokumentumokról számítógépes katalógus áll rendelkezésre, amely az Archívum – a honlapon megjelenő – gyűjteményi adatbázisának részét képezi. A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportban őrzött, zeneszerzők, zenetudósok, muzsikusok által írt, őket megszólító, illetve a korszak zeneéletével kapcsolatos egyéb levelek indokolt esetben, eredeti formában is tanulmányozhatók, ám az autográf zenei kéziratokhoz hasonlóan szigorú őrzés és korlátozás mellett. A kéziratos levelek esetében is a digitalizált változat tanulmányozását ajánljuk elsődlegesen. A levelekből másolni csupán körülírt témához, korlátozott mennyiségben lehet.

Idézés, publikálás

Kiadatlan, vagy eredeti nyelven kiadatlan levél eredeti szövegéből részletet a nemzetközileg elfogadott normák szerint lehet tudományos munkában idézni, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának hozzájárulásával, a gyűjteményi adatbázisban fellelhető jelzet megadásával. Teljes levél közlése akár eredetiben, akár valamilyen más nyelvű fordításban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma és a szerző, illetve a jogörökös és tulajdonos engedélyével lehetséges.

 

3. Az Archívumban őrzött hagyatékokhoz tartozó magánkönyvtárak, magánkottatárak, folyóirat-gyűjtemények

Tanulmányozás

Az Archívumban őrzött hagyatékokhoz tartozó magánkönyvtárak, magánkottatárak, folyóirat-gyűjtemények egyes darabjai megfelelő őrzés mellett általában kézbe adhatók és az Archívum helyiségeiben tanulmányozhatók. Kivételt képeznek azok a dokumentumok, melyeket állagvédelmi okokból nem, vagy csak kivételesen és korlátozott időre lehet kézbe adni, illetve amelyek ezen okokból csak digitalizált változatban megtekinthetők.

 

4. Hangversenyműsorok, újságkivágatok, műsorismertetők, kritikagyűjtemények

Tanulmányozás

A hangversenyműsorok, az újságkivágatok, műsorismertetők és kritikagyűjtemények között a tájékozódás a gyűjteményi adatbázis adatai alapján lehetséges. A dokumentumok az Archívumban kézbe vehetők. Ugyanakkor ezek esetében is elsősorban a digitalizált változatok tanulmányozását javasoljuk.

 

5. Fotók, hang- és filmfelvételek, ikonográfiai dokumentumok

Tanulmányozás

Az egyes fondokban elhelyezett fotógyűjtemények adatait szintén a honlap gyűjteményi adatbázisa őrzi. A fondok nem kizárólag a zeneszerzőről készült képeket, hanem családi fotókat is tartalmazhatnak. A fényképek fölhasználásához és publikálásához a szerző, illetve a jogörökös engedélye szükséges. A hang- és filmfelvételek forrásai különbözőek: közgyűjteményből (Magyar Rádió, Magyar Televízió) átvett felvételek esetében a felvételek hallgatása helyben történhet, másolásuk azonban tilos. Különleges esetben – például tudományos előadás számára – a kutatóknak a kutatói nyilatkozat aláírása ellenében kiadható felvétel. Házi – a zeneszerző készítette – hangfelvétel felhasználása a szerző, illetve a jogörökös engedélyével történhet. Publikált hangfelvétel tudományos célú fölhasználása engedélyezett, de másodközlés esetén a kiadó, a szerző, illetve a jogörökös engedélye szükséges. A gyűjteményben őrzött, a hangrögzítés korai időszakából származó hanglemezek, illetve régi típusú magnókazetták lejátszása – amennyiben ezekről a felvételekről nincs digitalizált változat – az állagmegőrzés érdekében csak felügyelettel lehetséges, ezek esetében is prioritást élveznek a digitális másolatok. A hagyatékokban őrzött ikonográfiai dokumentumok a kutatók számára szabadon tanulmányozhatók, fényképezni, szkennelni azonban csak a kutatói nyilatkozat aláírása után szabad ezeket. A felvételek publikálása esetén a műalkotás létrehozójának, illetve jogörökösének az engedélye szükséges.

 

6.Köz- és magángyűjteményekből származó dokumentumok (kéziratok másolatai, kottatárak anyagai és dokumentációja, levéltári és intézményi hivatalos iratok)

Tanulmányozás

Az Archívumban a köz- és magángyűjteményekből származó, fénymásolatként vagy digitalizált formában őrzött dokumentumok az Archívum megbízott munkatársa segítségével szabadon tanulmányozhatók, másolat azonban róluk nem készíthető. Az Archívum munkatársai tájékoztatási joggal rendelkeznek az eredeti dokumentumok lelőhelyéről, így a kutató közvetlenül a megfelelő intézményhez fordulhat közlési szándékával engedélyért.

 

7.A 20. század magyar zenetörténet tárgyköréhez kapcsolódó tudományos tanulmányok kéziratai, katalóguscédulák

Az Archívumban őrzött magyar zenetörténeti tárgyú tudományos tanulmányok, gyűjtések, katalóguscédulák az Archívum megbízott munkatársa segítségével szabadon tanulmányozhatók, ám nem fénymásolhatók. Hivatkozás esetén a kutató kötelessége a pontos forrásmegjelölés. Az Archívum munkatársai a szükséges bibliográfiai adatokról tájékoztatást nyújtanak a kutatóknak.

 

8. Oral history gyűjtemény

Az Archívum Oral history gyűjteményében őrzött vágott és vágatlan felvételek az Archívum megbízott munkatársa segítségével szabadon használhatók, másolni azonban tilos őket. Teljes interjú csak az interjú készítőjének, illetve az interjú alanyának engedélyével közölhető, hivatkozás esetén pedig a kutató kötelessége a pontos forrásmegjelölés. Az Archívum munkatársai a szükséges bibliográfiai adatokról tájékoztatást nyújtanak a kutatóknak.

 

Felhasználás a nagyközönség számára

Kiállítás, film, fotózás, szkennelés

Komoly kiadvány, kiállítás, film számára a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport fotózás, filmezés, szkennelés céljára a megfelelő engedélyek (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a kutatóközpont Zenetudományi Intézetének igazgatója, szerző, jogörökösök, kiadók) beszerzése után, az őrzési hely közvetlen közelében (jelenleg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete épületének területén) rendelkezésre bocsáthat egyes kiválasztott dokumentumokat (zeneszerzői kéziratoldal, íráskézirat, levél, műsorlap, fotó stb.). Kivételes esetekben, elsősorban zenetörténeti vagy zenetudományi kiállítás céljából az Archívum korlátozott időre eredeti kéziratot is rendelkezésre bocsáthat, amennyiben a dokumentum őrzése és állagának védelme kellőképpen biztosítottnak látszik.

 


Jelen Használati feltételek tárgyú dokumentum elválaszthatatlan mellékletét képezi a zeneszerzők, zenetudósok, előadóművészek, illetve örököseik, a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont között létrejött, ingóságok átadásáról rendelkező megállapodásoknak.

Budapest, 2013. június 21.

 

Melléklet: