|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport – Bemutatkozás és első eredmények Bartók terem, 2019. október 3. csütörtök, 10 óra |
A Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019. október 1-én kezdi meg működését az MTA-Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport. Feladata a középkori Magyarország területén készült és használt, magyarországi és külföldi gyűjteményekben fennmaradt kottás kódextöredékek teljeskörű feltárása, rendszerbe foglalása, meghatározott szempontok szerinti elemzése, esetenként és eltérő mélységben monografikus feldolgozása, s az eredmények online közzététele. Bár a Kutatócsoport új, az általa képviselt kutatási terület hosszú és tartalmas múltra tekinthet vissza, s alapvető célkitűzései, módszerei és irányai is csupán annyiban változtak, amennyiben azt az időközben fölhalmozott anyag, tudás és a fölhasználható segédeszközök hatalmasra nőtt tára lehetővé és szükségszerűvé tette.
A töredékkutatás kulcsszava a rekonstrukció. Rekonstruáljuk az elmosódott betűkből a liturgikus szövegeket, az alig látszó kottafejekből a dallamokat, s az egyiket vonatkoztatva a másikra helyreállítjuk az egykori kódex nagyobb egységeit. Ezen elementáris rekonstrukciót követően a folyamat magasabb szintjén azonosítjuk az összetartozó töredékeket, megállapítva összetartozásuk minőségét, módját és mértékét. Ennek során elkülöníthetővé válnak az azonos kódexből származó fragmentumok, meglévő források egészülhetnek ki, ismeretlenek válhatnak tapinthatóvá, eddig rejtve maradt térségek és időszakok kelhetnek életre. A projekt rövid összefoglalását követően a team két tagja, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel mutatja be azt a két töredékcsoportot, amelynek megtalálása, föltárása és küszöbön álló publikálása nemcsak gyarapítja és árnyalja, de új szintre emeli a magyarországi cantus planus forrásairól szerzett ismereteinket.
