|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
Február 27-én, hétfőn a Bartók Béla Emlékházban mutatták be Bónis Ferenc Béla Bartók: Pictures of a Life című kötetét. A könyv a 2006-ban napvilágot látott Élet-képek: Bartók Béla nagyszabású magyar nyelvű kiadvány angol változata.
A 2016-os Bartók-emlékévhez kapcsolódóan most megjelent kötetet, ami elsődlegesen a nem magyar nyelvű közönséget célozza, a magyar kiadáshoz hasonlóan most is a Balassi Kiadó gondozta. Az eseményen, melynek rendezője és házigazdája Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla magyarországi jogutódja volt, Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A kötetet Dr. Vikárius László, az MTA BTK ZTI Bartók Archívumának vezetője ismertette, majd maga a szerző, Bónis Ferenc és a kiadó igazgatója, Soóky Andrea szólt a kötet keletkezéséről, elkészítéséről. A közreműködő Papp Dániel és Miczki Rita hegedűművészek Bartók Béla: 44 hegedűduó című művéből adtak elő darabokat.
A Bartók Béla művészetét és egyéniségét eredeti dokumentumokkal népszerűsítő könyv első, 2006-ban, Bartók Béla születésének 125. évfordulóján megjelent magyar kiadását Vásárhelyi Gábor, a 10 évvel későbbi angol megjelentetését pedig Balog Zoltán Miniszter úr, az EMMI támogatása tette lehetővé. Az ünnepi könyvbemutatón a magyar tudományos és zenei élet jeles képviselői mellett többek között Japán, Horvátország, Szlovénia, Belarusz, Lengyelország, India és Albánia Budapestre akkreditált nagykövetei is részt vettek. Az esemény zárásaként Vásárhelyi Gábor és felesége, Virághalmy Ágnes mutatták be Bartók Béla, 2006-ban általuk felújított utolsó magyarországi otthonát és a 2006-ban Vásárhelyi Gábor által kiegészített letéti kiállítást az érdeklődőknek.
Képek a könyvbemutatóról (fotó: Kende Luca)
