|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Négy előadóval képviseltette magát a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézete a VIII. Scriptorium-konferencián
2025. május 22‒23-án Esztergom adott otthont a Scriptorium-konferencia idei, a Prímási Levéltár, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ és a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszék által szervezett alkalmának. Ahogy az eddigi konferenciák, úgy az immár nyolcadik tanácskozás is történeti időrendben haladva, összesen hét szekcióban vette sorra a különböző tudományterületről érkező harminc előadó legfrissebb kutatási eredményeit. A kétnapos programot Varga Lajos váci segédpüspök, az állandó szervező, az OKGYK igazgatójának szavai keretezték.
Megjelentek Ligeti György válogatott interjúi és előadásai
Ligeti György válogatott interjúi és előadásai, közr. Kerékfy Márton és Biró Viola (= Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez 2.). Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 2025. 552 pp.
Megjelent a Zeneszerzők szóban és írásban – Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című könyvsorozat második kötete, amely Ligeti György (1923–2006) interjúiból és előadásaiból közöl reprezentatív válogatást.
Az európai modern zene meghatározó alakjaként Ligeti szóban és írásban egyaránt rendszeresen megnyilatkozott, nemcsak saját műveiről, hanem mások alkotásairól, valamint a művészet és a művészeti élet általános kérdéseiről is. Ez a könyv elsőként nyújt válogatást a vele készült, időben, nyelvben és térben szétszórtan publikált interjúkból, továbbá közli Ligeti fontosabb előadásszövegei és hozzászólásai közül mindazokat, amelyek magyarul még nem jelentek meg kötetben. Az olvasó betekintést nyer az életmű páratlanul tág és szerteágazó szellemi környezetébe: Ligeti kompozíciós terveibe, alkotói dilemmáiba, a régi, a kortárs, a tradicionális és a szórakoztató zene terén, valamint messze a zene határain túl – az irodalom, a színház, a film, a képzőművészet, a matematika és a természettudományok körében – tett felfedezéseibe éppúgy, mint a zeneszerző történelmi traumákkal terhelt életeseményeibe.
A gyűjtemény 28 interjút, valamint 11 előadást, illetve hozzászólást ölel fel; a beszélgetésekre 1967 és 1998 között került sor, az előadások és hozzászólások pedig 1949 és 1972 között hangzottak el vagy jelentek meg először. Öt szöveg eredetileg is magyar nyelven keletkezett, a többi német, francia vagy angol nyelvből készült fordítás. A szövegközreadást forrásleírás és bőséges jegyzetanyag kíséri, míg a kötetben többször említett, de kevésbé ismert Ligeti-kortársak rövid életrajzát, a szövegekben említett Ligeti-művek adatait, a zeneszerzővel készült interjúk jegyzékét és a névmutatót a függelékben találja az olvasó.
A könyv megvásárolható és megrendelhető a Penna Bölcsész Könyvesboltban.
Tudományos Fórum – Riskó Kata
|
|
Riskó Kata: Pillanatkép az 1950-es évek akadémiai népzenegyűjtéseiről HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. május 22. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Tudományos Fórum – Jana Laslavíková
|
|
Jana Laslavíková: Theatre as a Place and Instrument of Social Change in the “Long” 19th Century: The Case of the Municipal Theatre in Pressburg HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. május 15. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Digital Critical Editions in Music 2. – online workshop
A Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében 2025. május 12-én, hétfőn 12 órakor kerül sor a digitális kritikai közreadások tematikájában szervezett online workshop-sorozat második eseményére, amelyen
Jūratė Bogdanienė (Vilnius Gediminas Technical University),
Darius Kučinskas (Kaunas University of Technology) és
Rima Povilionienė (Lithuanian Academy of Music and Theatr) mutatják be a
Critical Text and Digital Interactive Database of Čiurlionis’s Piano Music című projektet.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).