Ferdinand Weiss-Binio

Fotó: Bató

Kutató professzor,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

2002-ben kitüntetéssel védte meg szakdolgozatát, amelyet, a dolgozat tudományos jelentőségének köszönhetően, a bizottság azonnal a doktori tanács figyelmébe ajánlott, mely testület még a védés napján, az elérhető legmagasabb pontszámmal ítélte meg Prof. Weissnek a Phd fokozatot. Egyúttal javaslatot tett arra, hogy a jelölt, a lehető legrövidebb időn belül terjessze disszertációját a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa elé. Erre, a munka jelentőségére való tekintettel már a következő évben sor került, és 2003-ban Prof. Weiss az Akadémia történetében mindezidáig példátlan iramú gyorsított eljárásban megszerezte nagydoktori címét. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 2003. évi utolsó nagygyűlésén több jeles magyar kutató is úgy találta, hogy az Intézmény számára rendkívül megtisztelő lenne, ha prof. Weiss-Biniót az akadémikusok sorában tudhatná. Még ugyanez év végén Prof. Weiss megtartotta Akadémiai székfoglalóját. 2003 decemberétől az Akadémia rendes tagja.

Prof. Weiss tudományos tevékenysége számtalan hazai és nemzetközi tudományos folyóiratban, és Prof. Weiss példátlan nyelvtudásának köszönhetően, szinte minden jelentős és kevésbé jelentős világnyelven megjelent. Könyveit (1034) az egész világon, tudományos alapművekként tartják számon. (Prof. Weiss teljes publikációs listájának ismertetésétől terjedelmi okokból eltekintünk)   Prof. Weiss jelenleg a Bartók Archívum kutató professzora. érdeklődése azonban nem korlátozódik csupán a zenetudomány megválaszolatlan kérdéseire, az Archívum földrajzi elhelyez-kedéséből adódó kedvező adottságokat kihasználva, maradandó felfedezéseket tett a meteorológia, a csillagászat, ezen belül különösen a napkutatás és a Duna vízminőségének javítására irányuló kutatások terén.

Válogatott bibliográfia

„»Ha feltsendűl a’ petsenye-nóta« – egy több évezredes genocídium zenei emlékeiből” = Magyar Zene, 2003/2. 96-118.

„Guillaume de Machaut és az Aranygyapjas rend” = Rubicon, 1999/8. 3-11.

„»Gottes Lamm, mein Bräutigam« – Egy szimbólum transzmutációi Johann Sebastian Bach kantátáiban” = Magyar Zene, 2009/3. 372-390.

„A »juhhé!« szemantikájához. Onomatopoeia, mimeointrakineszeizmus – vagy tőelvonás?” = Magyar Nyelvőr, 2004/3. 39-47.

Ember a mezőn. Bartók Béla csíkmegyei gyűjtőútja a nyájemlékezetben. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. 219 o.

“The Field Study Proper – the Other Paradigm in Ethnomusicology” = Acta Ethnographica, 2005/2. 342-374.

„A remegő nyelvű oboista. A mimézis szándéka és a komikum valósága Richard Strauss Auf der Alm-zenéiben” = Magyar Zene, 2007/2. 162-175.

“Bluegrass. Music, Gastronomy and Queerness in North American Folklore” = Ethnomusicology, 2003/1. 12-23.

“From Aries to Aria – an Etymological Puzzle Resolved” = Studia Musicologica, 2010/4. 295-340.

„A vokalizációs szokásrend változásai egy észak-alföldi rackaközösségben” = Magyar Zene, 2004/1. 5-17.

A tömegdal lélektana. Budapest: Typotex, 2005. 370 o.

„A pásztorsíp alulnézetből. Curt Sachs organológiája a hermeneutika villámfényében” = Ethnographia, 2003/4. 279-293.

„Álruhás farkasok kora. A nyugati zene Mozarttól Hugo Wolfig” = Zenetudományi dolgozatok 2000, Szabolcsi Bence emlékére születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2000.

« Portraits cachés dans les Nuages de Claude Debussy » = Revue de Musicologie, 2001/2. 46-60.

„Nomen non est omen – a 40 éves Farkas Zoltán köszöntése” = Muzsika, 2004/7., 11-12.

„Az összezavart víz mítosza – Aesopus, Schubert és a Pisztráng-ötös” = Zenetudományi tanulmányok a hatvanéves Tallián Tibor tiszteletére, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2006.

„»Wo find’ ich grünes Gras?« – Hunger als Metapher in Schuberts Winterreise“ = Archiv für Musikwissenschaft, 2008/4. 125-141.

„Lupus in musica. Kísérletek a farkaskvint elkerülésére 16-17. századi zeneelméleti traktátusokban” = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, 1998/4. 35-42.

« Le carnaval des animaux. Exclusion raciste en France en fin de 19ème siècle » = Revue de Musicologie, 2005/2. 140-152.

”Mitt liv som musikfårskare. Intervju med musikforskaren Ferdinand Weiss-Binio, vetenskaplig medarbetare vid Bartók-Arkivet, Budapest” = Opus, 2007/13. 34-38.

„Éjféli birkaszámlálás. Keyserlingk gróf inszomniája és a Goldberg-variációk” = Holmi, 2009/4. 42-53.

„Aiszgetés és enharmónia” = Parlando, 1998/3. 24-26.

”Vikingastaden Birka och de ungerska fårens inflytande i Sverige på 700-talet” = Historisk Tidskrift, 2006/1. 31-40.

A bibliográfia szakszerű összeállításáért az MTA Zenetudományi Intézet könyvtáránának ifjú munkatársát, Loch Gergelyt illeti köszönet.