Hangverseny Bartók Béla születésének 144. évfordulóján – ELMARAD
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében 2025. március 25-én 15 órakor Bartók Béla és Maurice Ravel műveiből ad hangversenyt két kanadai művész: Emmanuel Vukovich (hegedű) és Maria Fuller (zongora). A hangversenyt Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője vezeti be.
Program:
Bartók-Székely: Román népi táncok (BB 68)
Bartók: Szonáta szólóhegedűre (BB 124)
Ravel: Tzigane
A hangverseny ELMARAD.
Szabó Ferenc János: „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete – könyvbemutató
Szeretettel meghívjuk Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete című könyvének a bemutatójára.
Időpont: 2025. március 21. (péntek), 17 óra
Helyszín: Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)
A beszélgetés résztvevői:
Karczag Márton, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője
Szabó Ferenc János zenetörténész, a kötet szerzője
Szatmári Áron irodalomtörténész, a kötet szerkesztője
Moderátor:
Retkes Attila zenetörténész, a Gramofon főszerkesztője
Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének közgyűlése
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja a Zenetudományi Intézet Könyvtárában tartotta 2025. évi közgyűlését. A közgyűlés hivatalos programja után a tagság szakmai fórumot tartott, melyen a hazai zenei gyűjtemények aktuális tevékenysége, projektjei, kihívásai kerültek szóba. Különös hangsúlyt kapott a beszélgetés során az AIBM Magyar Nemzeti Csoport a Magyar Zene Házával együttműködésben szervezett zenei könyvtáros továbbképzése, melynek első alkalmára 2025. április 4-én kerül sor.
Szabó Ferenc János
Rendhagyó tudományos fórum – Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés
|
|
Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. március 20. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
The Last Romantic in His Own Words.
Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Documents
(Oxford University Press, 2024)
Bevezetőt mondanak a közreadók:
Kusz Veronika és James A. Grymes zenetörténészek
A könyvet bemutatja:
Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja
Zeneszerzők írásai – a közreadás lehetőségei
A kerekasztal-beszélgetést vezeti: Dalos Anna zenetörténész
A beszélgetés résztvevői: Dargay Marcell zeneszerző,
Kerékfy Márton, Kusz Veronika és Vikárius László zenetörténészek
The Original Bösendorfer Piano of Ernst von Dohnányi
(Capriccio, 2024)
Sofja Gülbadamova zongoraművésszel
Mácsai János zenetörténész és hangszerrestaurátor beszélget
Dohnányi Ernő: Szvit régi stílusban op. 24 (részletek)
Johann Strauss – Dohnányi Ernő: „Du und du”-keringő
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
Gilányi Gabriella, Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
/ From Fragment to Workshop. Reconstructing a 15th-Century Graduale Strigoniense. Resonemus pariter 4. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Sorozatszerkesztő: Czagány Zsuzsa. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztály, 2025, pp. 400.
Több olyan hazai zenei kódex ismert, amely hiányos, viszont nagyobb egység, csonka korpusz és/vagy jelentékeny mennyiségű töredékanyag maradt fenn belőle. A most megjelent kötet arra keresi a választ, mit árul el kisebb számú fennmaradt fragmentum az egykori anyakódexről, hol húzódnak a megismerés-azonosítás határai a töredékkutatásban, azaz mekkora részből rekonstruálható az egész?
Gilányi Gabriella évek óta foglalkozik egy izgalmas kottás töredékcsaláddal, amely nyolc pergamen fólióból áll: mindössze ennyit sikerült összegyűjteni a már nem létező anyakódexből. A fragmentumok egy 15. századi, reprezentatív kiállítású magyarországi eredetű graduále maradványai, amelyet könyvkötészeti alapanyagként hasznosítottak újra a tartalom elavulása után. A kutatás és az azonosítás aprólékos folyamata – az őrzőkötetek és a pergamen levelek kodikológiai, liturgikus-tartalmi, dallami, zenei paleográfiai és intézménytörténeti vizsgálata – nem várt eredménnyel zárult: feltárult az anyakódex háttere, eredete és kapcsolata egy sor rokon forrással (kódexek és kódextöredékek). A töredékcsalád utáni nyomozás tehát az eredeti célt messze túlszárnyalva új fénytörésbe állítja a Magyar Királyság késő középkori zenei kódexművészetét.
A színesen illusztrált, kétnyelvű könyvből az NKFIH Mecenatúra pályázat támogatásával magyar és angol internetes kiadvány is készült, amely szabadon elérhető itt: https://resonemus.zti.hu
Sipos János népzenei archívuma
Örömmel jelentjük, hogy megjelent Sipos János ny. munkatársunk új, online kiadványa: www.zti.hu/sipos. Ez a három nyelvű weboldal Sipos János 1987-ben kezdődő törökségi népzenei gyűjtéseinek egy részét mutatja be.
Sipos János gyűjt 1989-ben, Anatóliában
A Publikációk alatt megtekinthetjük többek között Sipos könyveit, e-könyveit, cikkeit és konferencia szerepléseit.
A Keresés lehetővé teszi a videó- és hangfelvételek műfaj, szövegkezdet, hangszer, adatközlők, illetve gyűjtési hely alapján történő megtekintését és meghallgatását.
A Hang- és a video tárban a gyűjtések teljes, vágatlan formája szerepel, a videók esetében gyakran „road-movie” formában.
A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989)
Ignácz Ádám, A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2025)
Ez a kismonográfia azt mutatja be, miként indult meg és milyen transzformációkon ment keresztül az intézményes munkásdalkutatás az egykori keleti blokkban. A kötet kiemelt figyelmet szentel a munkásdalkutatók közötti nemzetközi együttműködéseknek; feltárja, hogy a tudományág kelet-európai képviselői az 1950-es évek végétől kezdődően milyen találkozókat szerveztek, milyen – a kutatási anyagok, információk országok közötti áramlását biztosító – intézményeket működtettek, és miként keresték a Nyugat, illetve a harmadik világ hasonló akadémiai-ideológiai profillal rendelkező szakembereivel a kooperáció lehetőségét. A cserekapcsolatok megélénkülése, továbbá a vasfüggönyön túlról beáramló tudás az 1960-as évek közepére alapjaiban változtatta meg az addig nemzeti keretek között dolgozó kelet-európai kutatók gondolkodását. Mindez ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a munkásdalkutatás – amely sokáig az 1945 előtti munkásmozgalom zenei emlékeinek összegyűjtését tekintette a legfontosabb feladatának – lassanként az újabb politikai dalokra, a nyugati folk revivalre és a modern populáris zene néhány műfajára is nyitottá vált. A nemzetközi hálózatok és cserekapcsolatok problémaköréhez a kötet elsősorban magyarországi perspektívából közelít: arra kérdez rá, hogy a külföldi partnerek miként vettek részt a munkásdalkutatás első magyarországi intézményeinek – az MTA Munkásdal Bizottságának és az MTA Bartók Archívum munkásdalrészlegének – kialakításában, illetve hogy a nemzetközi téren legaktívabb magyar kutatók – a zenetudós Maróthy János és a műgyűjtő Szatmári Antal – kapcsolatrendszerei miként formálták (át) ezen intézmények munkáját.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
A Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Glossza Podcast Workshopon
2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.
Benyovszky Mária és Bácsi Fanni a Qulto Szakmai Napon
Könyvtárosaink rendszeresen frissítik szakmai ismereteiket. Benyovszky Mária és Bácsi Fanni 2025. február 26-án a Qulto Szakmai Napon vettek részt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
Végvári Rezső Dunapataji népdalgyűjtemény című kötetének ünnepélyes könyvbemutatója
A Magyar Kultúra Napján Dunapatajon ünnepélyes könyvbemutatón vett részt a Zenetudományi Intézet két munkatársa, Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára. A 2024-ben megjelent Dunapataji népdalgyűjtemény című kötet Végvári Rezső 1970-es években végzett gyűjtésének maga készítette, gondosan összeállított, gazdag válogatása. A bemutatót igen színes kulturális program keretezte, amelynek során a könyvben szereplő dalok közül is elhangzott néhány. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a szerző özvegye is.
Archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshop Bécsben
Erdélyi-Molnár Klára, Buzás Attila és Szabó Ferenc János, a Zenetudományi Intézet munkatársai egy archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshopon részt vettek Bécsben az ÖAW Phonogrammarchivjában, valamint az Österreichische Mediathekben, azaz az osztrák nemzeti hangtárban. A magyar kollégák bemutatták a Zenetudományi Intézet hangfelvétel-gyűjteményeit, valamint megismerték a bécsi hangarchívumok gyűjtési, digitalizálási, hangrestaurálási és megőrzési gyakorlatát. Zárásként a Wienbibliothek im Rathaus zenei gyűjteményét is meglátogatták. A kétnapos programot, melyen a Zenetudományi Intézet mellett a Magyar Zene Háza, a Csorba Győző Könyvtár és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai vettek részt, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja szervezte, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Bartókról, népzenéről, zenetörténetről – Tanulmányok Lampert Vera tiszteletére
Biró Viola – Vikárius László (szerk.)
Lampert Vera (*1944) neve fogalommá vált a zenetudományban, főként a Bartók zenéjének népzenei háttere iránt érdeklődők számára. Az Amerikában élő magyar zenetörténész – a budapesti Bartók Archívum munkatársa (1969–1978) és a bostoni Brandeis Egyetem zenei könyvtárosa (1983–2014) – legnagyobb hatású munkája a Bartók műveiben fellelhető népi dallamok jegyzéke. Épp ily fontosak nagyszabású közreadói munkái: Bartók népzenei írásainak két kötete, illetve a Bartók-művek kritikai összkiadásában való részvétele. Emellett nagyszámú hiánypótló, emlékezetes tanulmány fűződik a nevéhez.
A jelen tanulmánykötet Lampert Vera kutatási területeihez és zenetörténeti érdeklődéséhez kapcsolódó írásokat tartalmaz, vezető szaktekintélyek és fiatalabb kutatók tollából. A vegyes nyelvű, magyar illetve angol írásokat egybegyűjtő kötet tizenhét tanulmánya három fejezetbe rendeződik: zenetörténeti, majd népzenetudományi munkák után a kötet súlyponti része a Bartók-kutatáshoz kapcsolódik. A kötet, mely az Ünnepelt tudományos munkásságának jegyzékét is tartalmazza, zenetörténeti és notációs kérdéseket, előadástörténetet, népzene és műzene viszonyát vizsgáló, mű- és stíluselemzésre, valamint forráskutatásra támaszkodó tanulmányokat foglal magába.
Ára: 4500 Ft
magyar–angol nyelvű
ISBN: 978 615 5167 61 4
448 oldal
1050 gramm
kemény táblás, cérnafűzött
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Megjelent: 2025. január 28.
Elhunyt Fügedi János
2025. január 31-én, 71 esztendős korában elhunyt Fügedi János, a Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a néptáncrészleg korábbi vezetője. Távozásával a magyar és a nemzetközi etnokoreológia utóbbi évtizedeinek kiemelkedő alakját veszítettük el, aki a néptánc mozgásformáit egy természettudós alaposságával és következetességével kutatta, miközben sohasem veszítette el szeretetét aziránt a népi kultúra iránt, aminek egyik máig tovább élő gyümölcse a néptánc.
Fügedi János egyetemi diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte meg 1976-ban, doktori címét pedig az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2003-ban. 2021-ben habilitált a Magyar Táncművészeti Egyetemen. A néptánccal a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttesében ismerkedett meg, később az ELTE Táncegyüttes, majd a Bihari Táncegyüttes tagja volt. 1973 és 1976 között a Népművelési Intézetben néptáncoktatói képzésen vett részt, itt ismerkedett meg egyik mesterével, Szentpál Máriával és a Lábán Rudolf által feltalált tánclejegyzéssel. 1987-től óta tanított a Magyar Táncművészeti Egyetemen táncjelírást, vendégtanárként oktatott az ELTE és az Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékén, valamint a nemzetközi Choreomundus programban.
1987-ben vált a Zenetudományi Intézet kutatójává, ahol utóbb tudományos főmunkatársként a néptánc részleget vezette 2023-ig. Kutatási területe a kinetográfia, a tánclejegyzés elmélete, a táncelemzés és a motívumkutatás volt. Ezen túlmenően számos etnokoreológiai gyűjtést végzett többek között Kalotaszegen, Maros-Küküllő mentén és Gyimesben. Tudományos pályáját közel harminc önállóan vagy társszerzőkkel jegyzett könyv és száznál több szakcikk fémjelzi. Monográfiákat alkotott egy-egy felvidéki és baranyai falu tánckultúrájáról, de munkásságának középpontjában a táncjelírás kutatása maradt. Ezen a területen főműve a 2011-ben megjelent Tánc – Jel – Írás, illetve ennek bővített angol nyelvű kiadása a Signs of Dance.
2015-től 2022-ig elnöke volt a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsa (International Council of Kinethography Laban) nemzetközi szervezetnek, aktív tagja volt az ICTMD Etnokoreológiai Munkacsoportjának (International Council for Traditions of Music and Dance). 2021-től vezette az MTE Tánctudományi Kutatóközpontját, alapító tagja volt a Magyar Etnokoreológiai Társaságnak és az MTA Tánctudományi Munkabizottságának, 2020 óta pedig elnöke a Magyar Tánctudományi Társaságnak. Tudományos munkájáért 2013-ban „A tánctudományért” díjat, 2017-ben Pesovár Ernő emlékplakettet, 2020-ban Magyar Arany Érdemkeresztet, 2023-ban pedig Martin György-díjat vehetett át.
Fotó: Csillag Pál
Végvári Rezső: Dunapataji népdalgyűjtemény – könyvbemutató
Meghívó A magyar kultúra napja alkalmából Végvári Rezső: Dunapataji népdalgyűjtemény című művének bemutatójára.
Rendezők: Pataji Múzeum, Dunapataj Nagyközség Önkormányzata
Helyszín: Pataji Múzeum (Dunapataj, Ordasi u. 7.)
Időpont: 2025. január 22., 17.00
A kötetet bemutatják a könyv szerkesztői Dr. Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet munkatársai
A műsorban közreműködnek:
a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület énekkara és furulya régizene együttese (művészeti vezető: Szűcsné Török llona; Wolfárt László és népzenész barátai),
a Fényes Csillag Citerazenekar (művészeti vezető: Havasi Zoltán; Szűcs Hanna - felkészítő tanára: Szabó LászIó),
a Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola gyermek néptánccsoportja (felkészítő tanár: Kővágó Zsolt),
valamint a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület táncosai.
Tudományos Fórum – V. Szűcs Imola
|
|
V. Szűcs Imola: A reformkori kéziratos kottás énekeskönyvek népzenei és műzenei kapcsolatai. Színház és folklorizáció HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. január 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete
2024 decemberében, Szamosi Elza és Giacomo Puccini halálának centenáriuma alkalmából megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa kötetének első fejezetében az énekesnő életútját dolgozza fel, a második fejezetben pedig a korabeli operakritika mellett korai hangfelvételek és fénykép-, valamint némafilm-felvételek segítségével elemzi az énekesnő előadói stílusát. A kötet függelékében az énekesnő életére és pályájára vonatkozó dokumentumok, statisztikák és jegyzékek, köztük diszkográfia és képjegyzék, valamint Giacomo Puccini Szamosi Elzához írott leveleinek szövegei kaptak helyet.
A kötet a Gramofon Könyvek kiadásában jelent meg.
A Musicologica Hungarica sorozatban megjelent Dalos Anna új kötete
Dalos Anna, Viták a cigányzenéről a Horthy-korszakban (1920–1944) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet , 2024)
Bartók Béla Cigányzene? Magyar zene? című 1931-es előadása jelentős fordulatot hozott Magyarországon a cigányzene és a magyar népzene megítélésében. E kötet arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa a Bartók-előadás létrejöttének kontextusát, s ezzel együtt azt, milyen ismeretátadási stratégiák és sajtóviták övezték a magyar népzene elfogadottságának általánossá válását. A kötet bemutatja a vitákban részt vevő szereplőket, azokat a társadalmi változásokat és közpolitikai adottságokat, amelyek a közbeszéd alakulását befolyásolták, valamint a városi és a falusi cigányzene kutatásának kezdeti lépéseit. Az a Horthy-korszakbeli diskurzus, amely a cigányzenének a magyar zene történetében betöltött szerepét tisztázta, elválaszthatatlan a magyar népzenetudomány harmincas évekbeli sikertörténetétől: a magyar etnomuzikológia ugyanis – a népművelést az indoktrinációval sikeresen ötvözve, a kutatási eredmények közkinccsé tétele, az oktatás, a sajtó és a zenei ismeretterjesztés révén – kevesebb mint két évtized alatt tudta látványosan megváltoztatni a közgondolkodást a magyar népzenéről és a cigányzenéről.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
Megjelent Kusz Veronika és James A. Grymes új Dohnányi-kötete
Dohnányi Ernő (1877–1960) életművéről jelent meg könyv az Oxford University Press kiadásában James A. Grymes, a University of North Carolina professzora és Kusz Veronika, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa közreadásában. A nemzetközi kooperációban készült, The Last Romantic in His Own Words című kötet a nagy magyar zeneszerző, zongoraművész és karmester írásaiból, leveleiből, nyilatkozataiból ad válogatást, s a dokumentumokat részletes kísérőtanulmányokkal és gazdag jegyzetapparátussal közli. A könyv minden eddiginél teljesebb képet ad a méltatlan politikai okokból sokáig elfeledett muzsikusról, és összefoglalja az immár közel huszonöt éves, nemzetközi Dohnányi-kutatás eredményeit.
A kiadó honlapján: https://global.oup.com/academic/product/the-last-romantic-in-his-own-words-9780197769218?cc=us&lang=en&#
Grymes - Kusz (eds.), The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi's Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024)
Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Eredményes - Kiváló minősítést kapott a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport záróbeszámolója az MTA Lendület Zsűrijétől.
A kutatócsoport változatlan összetételben a Töredékek, dallamok, kottaírások. A zenei fragmentológia ökoszisztémája című, az NKFIH támogatását élvező projekt keretében folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.
